Napi sajtószemle

– 2010. október 2., szombat | 9:16

A Magyar Hírlap (Megkülönböztetés… 7.o.) beszámolója szerint a l’Osservatore Romano közölte: megfigyelőközpontot hoz létre a római katolikus egyház az európai keresztények elleni intolerancia és hátrányos megkülönböztetés ellen. Az MH idézi Erdő Péter bíboros prímást, aki Zágrábban, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának plenáris ülésén azt mondta: „Nincsenek könnyű helyzetben azok a keresztények, akik tanúságot próbálnak tenni hitükről és a reménységről” (Lásd tegnapi számunkban Az evangelizáció igazi lehetősége, területe a család című beszámolónkat – a szerk.).

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Kápolnát építenek… 13.o.) beszámol arról, hogy görög katolikus szentmisét követően helyezték el tegnap Máriapócson annak a kápolnának az alapkövét, amely a tervek szerint jövőre már fogadhatja a híveket. A faszerkezetű kápolna az Emberi Méltóság Tanácsa védnöksége alatt épül. Lomnici Zoltán, a tanács elnöke elmondta: kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a méltóság jegyében minden ember – felekezetétől függetlenül – szabadon, a maga teljességében gyakorolhassa hitét. A tanács elítéli a vallások, felekezetek elleni megnyilvánulásokat, így a keresztényellenességet is. Lomnici Zoltán leszögezte: az életet méltósággal kell élnünk, s egy vallásgyakorlásra szánt épület létrehozása éppen ezt a központi gondolatot jelképezi. A védnökséget ezért is vállalta szívesen a testület, és segítségükkel újabb lehetőség nyílik az itt jelentős lélekszámban élő görög katolikusok előtt a vallásgyakorlásra, azon keresztül is az emberi méltóság megélésére. Az alapkövet tegnap Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus püspök áldotta meg az általa celebrált szentmisén. A szertartáson részt vett Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsa ügyvezetője is, aki saját vagyonából vállalja a kápolnaépítés költségét. Korábban ő építette újjá Doberdóban a magyar kápolnát is, amelynek környékén százezer magyar katona nyugszik hadisírokban. Az orgánum megemlíti azt is, hogy Európa egyik legnevezetesebb Mária-kegyhelye, zarándokhelye után Erdély következik, a tanács ott egy református templom felújítása fölött vállal védnökséget „a határainkon kívül rekedt nemzettestvérek lelki épülésére.”

Magyar Kurír