Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (2.o.) Elítélte az érsek az FPÖ kampányát címmel számol be arról, hogy a kereszttel való „politikai visszaélés” ellen emelte fel a szavát csütörtöki, a Szent István dómban elmondott szentbeszédében Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) választási kampányára utalva. A kereszt „a megbocsátás és a felebaráti szeretet jelképe”, nem szabad „más vallások, más emberek elleni harci jelképpé” tenni, és politikai okból visszaélni vele.

A Hetekben (12–13.o.) Makó Gergely A legsúlyosabb kihívás címmel Európa és az iszlám kapcsolatát elemzi, hangsúlyozva: „Mint minden kornak, úgy a XXI. századi Európának is megvannak a maga problémái, legyen szó társadalmi, gazdasági, avagy éppen kulturális kérdésekről. Ez mindig is így volt, és alighanem így is lesz. Az azonban kérdéses, hogy Európa mennyiben képes megküzdeni a nyugati civilizációt és egyben a kereszténységet érintő eddigi legnagyobb kihívással, azaz az iszlámmal. Elviekben aligha lehet újnak nevezni egy immáron közel 1400 éves vallás jelentette fenyegetést, azonban Európa és az iszlám kapcsolatában az elmúlt bő negyven évben jelentős változás állt be: akik korábban karddal nem tudtak betörni a kontinensre, most szíves invitálásra érkeztek és érkeznek.” A cikkíró felhívja a figyelmet: számos nyugat-európai országban készült felmérés bizonyítja, hogy a helyi muszlim populációk nagyobbik része nem kíván integrálódni a befogadó ország társadalmába. Ellenállásuk ráadásul egybeesett az iszlamizmus világméretű újjáéledésével, amely előtt az arab nacionalizmus bukása nyitotta meg végérvényesen az utat, továbbá a rosszul értelmezett politikai korrektség teljes európai térhódításával. „Ez a józan ész szabályait felülírva az önvédelmi reflexiók teljes leépítésére kényszerítette az európai társadalmakat, hiszen a multikulturális eszme és a tolerancia jegyében szinte semmit sem tehetett, tehet semmit még a bizonyítottan veszélyes, kereszténység- és Európa-ellenes muszlim szervezetekkel szemben sem… Az államapparátusok kínosan vigyáznak rá, hogy elhallgattassanak minden olyan kritikát, amely az iszlámot érintené – dacára annak, hogy a kereszténység és az európai értékrend ellen agitálva egyes muszlim közéleti és vallási személyiségek voltaképpen bármit megengedhetnek maguknak” – írja Makó Gergely.

Hazai hírek

 A Népszabadságban (4.o.) Czene Gábor Isten kezében a magyar foci című beszámolója szerint „Lehet, hogy a magyar focit tényleg már csak Isten képes megmenteni. Az egyház megteszi, ami tőle telik: Gyulán megkezdi működését a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia. Ilyet még nem hallott Európa…” A cikkíró idézi Dlubala Róbert lengyel szerzetest, aki több mint tíz éve él Magyarországon: „Nem káromkodik, és becsüli az ellenfelet. Így viselkedik a pályán egy katolikus focista.” A lap kiemeli, hogy a lengyel szerzetes hátvédet játszik a magyar papi válogatottban, Kiss-Rigó László, szeged–csanádi megyéspüspök, az akadémia létrehozója és vezetője pedig kapus. Dlubala Róbert „főállásban” teljesít majd szolgálatot a gyulai katolikus labdarúgó akadémián. Az intézmény névadója, az Aranycsapat legendás kapusa, Grosics Gyula, a „fekete párduc”, aki eredetileg papnak készült, elmondta: „Életem méltó befejezésének tekintem ezt a felkérést.” Czene Gábor emlékeztet rá: a fél világ látta 2002-ben „az alkalmi istentiszteletet, amit Brazília prezentált a megnyert világbajnoki döntőt követően. Bizakodhatunk: Dlubala Róbert, a lengyel pap is azt szeretné, ha a katolikus akadémia csapatai minden meccs előtt és után közösen imádkoznának.”

Magyar Kurír