Napi sajtószemle

A szentatya közel-keleti apostoli látogatásáról

A Népszabadság (8. o.) Kegyetlen zsidóirtásról beszélt a pápa Izraelben, a Népszava (2. o.) Kétállami megoldás mellett az izraeli közvélemény többsége, a Magyar Hírlap (10. o.) Befejezte egyhetes szentföldi zarándoklatát a pápa, a Magyar Nemzet (8. o.) Befejezte útját XVI. Benedek pápa című beszámolóikban kiemelik, hogy békefelhívással zárta egyhetes szentföldi zarándoklatát tegnap a Szentatya.
A Népszabadság kiemeli, hogy XVI. Benedek az izraeli bírálatok miatt még egyszer visszatért a holokausztra, és elítélte a nácik kegyetlen zsidóirtását. Zarándokútja egyik legünnepélyesebb pillanatának nevezte a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen tett látogatását, amely az auschwitzi haláltáborban három éve tett látogatására emlékeztette: „Arra a helyre, ahol oly sok zsidót irtott ki egy Isten nélküli rezsim, amely az antiszemitizmust és a gyűlöletet propagálta” – idézi a szentatyát a Népszabadság. A lap emellett hozza Simon Peresz izraeli elnök búcsúszavait is: XVI. Benedek látogatása jelentősen hozzájárult az új izraeli-vatikáni kapcsolatokhoz. Kérte a pápát, hogy segítsen a vallás és a terrorizmus különválásában, s köszönetet mondott a soát, az antiszemitizmust, és a hátrányos megkülönböztetést elítélő szavaiért. Az izraeli államfő aláhúzta, hogy a pápa kijelentéseinek rendkívül nagy súlya van, különösen annak a figyelmezetésének, hogy a holokausztot sem tagadni, sem elfelejteni nem szabad.

Egyéb témák

Külföldi hírek
A Magyar Hírlapban (9.o.) Szerdahelyi Csongor A kedd volt a kedvenc napja címmel ad hírt arról, hogy Lengyelországban megjelent a 2005-ben elhunyt II. János Pál másodtitkárának, Mieczyslaw Mokrzyckinek, a jelenlegi lembergi latin szertartású érseknek egy kötete, amelyben emlékeit írta meg a lengyel pápáról, kiemelve: II. János Pál az utolsó pillanatig megőrizte jó kedélyét, szerette ugratni környezetét és jóízűen tudott nevetni. A Szentatya betegségével kapcsolatban a lembergi érsek felidézte, hogy a pápa rendkívül nehezen viselte a Parkinson-kórral szembeni növekvő tehetetlenségét, és azt a tényt, hogy egyre több segítségre szorult hétköznapi tevékenységei elvégzésénél, a mosakodásnál, öltözködésnél, étkezésnél. A környezetében élőknek szívszorító volt látni, hogyan próbálta remegő kezét a másik kezével lefogni. Ha nem sikerült, mérgében nagyot csapott székének karfájára, mintha azt mondta volna magában: „Miért történik ez velem?” „Még nyilvános audiencián is előfordult, hogy egy-egy pillanatra elvesztette a türelmét, de ezt csak mi vettük észre, akik a közelében voltunk. Mi láttuk, mennyire szenvedett, pedig nagyon tudott uralkodni magán. Ennek az erős, mindig energiával teli, aktív férfinak el kellett fogadnia, hogy a test fokozatosan cserbenhagyja” – írja Mieczyslaw Mokrzycki. Az egykori másodtitkár II. János Pál utolsó napjairól azt írta, hogy halála pillanatáig teljesen birtokában volt tudatának. 2005. április 2-án, halálos ágyáról még megáldotta tíz-egynéhány legbensőbb barátját és munkatársát. A szenvedő pápa arca a halál előtti pillanatban megváltozott, kifejezetten szép lett, kisimult és mosolygóssá vált. Így távozott ebből a világból – emlékezik a lembergi érsek.

Hazai hírek
A Magyar Hírlapban (Bábel Balázs… 4.o.) a kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy ma ünnepi szentmisét mutat be a kalocsai női börtön kápolnájában, miután a Politikai Elítéltek Közösségének rendezvényén megkoszorúzza az épület falán elhelyezett emléktáblát. A főpásztor elmondta: „Nem szabad elfelejteni azok hősiességét, akiket a kommunista diktatúra hurcolt meg. Hitükkel bizonyították be ugyanis, hogy nem veszett ki az emberből az igazságért való képesség… Fel kell hívni a társadalom figyelmét, hogy a kommunizmusnak is voltak áldozatai, ráadásul ezek száma a családtagokat is beleszámítva több százmillióra tehető világszerte. A politikai foglyok és elítéltek példát mutattak, hogy a szabadságért akár az életük feladásával is kiálltak. Sokan voltak hazánkban is, akiket vallásukért, hitükért hurcoltak meg. Emléküket meg kell őriznünk.” Bábel Balázs szerint az együttműködésre kényszerített besúgók is lényegében áldozatok, mostanság csak őket szokás elítélni, miközben a diktatúrát működtetőket, a valódi bűnösöket nem vonták felelősségre. „Ezt a féloldalas szemléletet mutatja a közelmúltban bemutatott Hitvallók és ügynökök című dokumentumfilm is. Igaz ugyanakkor, hogy minden bűnért bocsánatot kell kérni” – mondta a kalocsa-kecskeméti érsek.

Ugyancsak a Magyar Hírlap („Azt mondják, fogjuk be a szánkat” 4.o.) beszámol a KDNP Protestáns Műhelyének tegnapi konferenciájáról, amelyen Semjén Zsolt pártelnök előadásában elmondta: „Azért akarunk kormányra kerülni, hogy a keresztény értékeket a törvényhozáson keresztül is megjelenítsük az egész társadalom javára. Ehhez természetesen közjogi felhatalmazás kell, ám fontos hangsúlyozni, hogy ez egy szolgálat. A hatalom ugyanis csak akkor válik ördögtől való dologgá, amikor öncélú lesz.” Semjén Zsolt hangsúlyozta: az alapvető kérdés mindig az, hogy a kereszténységnek és az azt megjelenítő egyházaknak van-e kompetenciájuk a politikai, társadalmi kérdésekben. A KDNP elnöke leszögezte: mivel az evangéliumi tanítás a világ egészére vonatkozik, természetesen van. Ráadásul az egyház nemcsak a főpapokat, hanem a hívők teljes közösségét jelenti, így elfogadhatatlan az az állítás, hogy „az egyház ne politizáljon, hogy mi mindannyian fogjuk be a szánkat.” Hozzátette: sokak szerint a történelmi felekezeteknek egyenlő távolságot kellene tartaniuk a pártoktól, noha az igazság ezzel szemben az, hogy míg azok szilárdan állnak a tanításuk alapján, addig éppen a pártok mozoghatnak hozzájuk képest. Semjén Zsolt kijelentette: az olyan alapvető keresztény értékek képviseletét, mint a családok és a házasság vagy a szolidaritás, a KDNP nyíltan felvállalja, s ebben közreműködik a Protestáns Műhely is. Balog Zoltán, a Parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke figyelmeztetett, hogy a jelenlegi krízis az ember leértékelésének következménye. A civilben református lelkész a kálvinizmus szociális etikájáról beszélt előadásában, hangsúlyozva: fontos tudatosítani, hogy korunk relativizált világában igenis van egy mércénk. „Létezik erkölcsi rend, amely az emberi akarat felett áll” – idézte a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 2003-as alapítólevelét.

Magyar Kurír