Napi sajtószemle

A Szentatya közel-keleti apostoli látogatásáról

A Népszabadság (7.o.) Békés együttélést sürgetett XVI. Benedek, a Magyar Nemzet (8.o.) Názáretben misézett a pápa, a Magyar Hírlap (12.o.) Békét sürgetett a pápa címekkel számolnak be arról, hogy több tízezer hívő előtt mutatott be tegnap szentmisét Názáretben XVI. Benedek pápa.

A Népszabadság figyelemre méltónak tartja, hogy a Vatikán magánjellegűnek minősítette a Szentatya és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök názáreti megbeszélését. Netanjahu a találkozót követően elmondta: arra kérte a pápát, hogy emelje fel szavát az Iránból érkező, Izrael ellen irányuló fenyegetések ellen. Szóba került az is, hogy a keresztények nehezen jutnak el a szent helyekre Izraelben és a palesztin hatóság területén, valamint az 500, arab országokban élő pap többszöri engedélyének megtagadása is. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője szerint a találkozó célja a közös gondolkodás a béke ügyének előbbreviteléről és a személyes kapcsolat erősítése volt.

A Magyar Nemzet emlékeztet rá, hogy Názáret ma 65 ezer lakosával Izrael legnagyobb arab városa, amelynek 30 százaléka keresztény hívő. A 7,4 lakosú Izraelben a becslések szerint 130 ezer keresztény él, a 3,8 milliós lakosú palesztin területeken pedig 50 ezerre tehető a keresztények száma.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) ismerteti a lengyel Dziennik című lap cikkét, kiemelve, hogy miközben Izrael elsősorban a holokauszt áldozatai iránt megnyilvánuló mély együttérzést várta XVI. Benedek szentföldi útjától, a lengyel orgánum emellett sokat foglalkozik a XII. Pius pápa megítélése körüli, a kétoldalú kapcsolatokat is megterhelő vitákkal. Míg ugyanis a Vatikán szentnek, addig Izrael a második világháború idején hallgató cinikus opportunistának tartja XII. Piust – írja a Dziennik. A jobboldali újságnak nyilatkozva Israel Guttman, a Jad Vasem volt igazgatója kijelentette: mivel a pápa Isten földi helytartója, így több egyszerű embernél, mindig keményen kell reagálnia. Szerinte XII. Piusz így is viselkedett, hiszen a legnagyobb ellenségének a Szovjetuniót tartotta, s hogy feltartóztassa Sztálint, óvatos volt Hitlerrel. „Ez az, aminek elismerését várjuk a Vatikántól” – mondta Israel Guttman.

A Népszava (.o.) Kalandor csapástól óv Obama címmel tudósít arról, hogy Washington attól tart, Izrael katonai akciót indít Irán ellen, s emellett közli, hogy tegnap Názáretben találkozott egymással a Szentatya és az izraeli miniszterelnök. A lap arra is kitér, hogy a pápa betlehemi látogatása által a palesztinok sorsa iránt kiváltott fokozott érdeklődést kihasználva a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal tegnap adatokat közölt a palesztin lakosság számának alakulásáról. Ezek szerint Ciszjordániában 2,42 millió palesztin él, Gázában 1,46 millió, Kelet-Jeruzsálemben 379 ezer. A most izraeli fennhatóság alatt lévő területen az izraeli arab kisebbséggel együtt 5,2 millió palesztin él, szemben az 5,6 millió izraelivel. Számba véve a palesztinok magasabb születési arányát, a palesztin statisztikai hivatal szerint legkésőbb 2016-ban ezen a területen több lesz az arab, mint a zsidó. A zsidó telepesek szerint az arab lakosság száma legfeljebb 4,5 millió.

A Hetek (10-11.o.) A jövő kapujában című értékelése szerint „Ellentmondások és politikai viták sorozata kíséri XVI. Benedek szentföldi zarándoklatát… A katolikus egyházfőtől Izraelben azt várták, hogy nyíltabban beszéljen a holokausztról, és hiányolták az áldozatok felé a személyes együttérzés szavait is. A pápától muzulmán részről is bocsánatkérést vártak egy korábbi beszéde miatt. Az egyházfő igyekezett minden irányba gesztusokat tenni, de úgy tűnik, politikai üzeneteivel inkább a palesztinok tudtak azonosulni.”

Egyéb témák

A Népszabadság (2.o.) „Igencsak simogatták a kedves testvérek egymást” címmel számol be a Stefánia-palotában rendezett, Létezik-e ma vallási diszkrimináció? című konferenciáról. Mohos Gábor, a katolikus püspöki konferencia titkára szerint klasszikus értelemben nincs vallási diszkrimináció Magyarországon. A médiában és a hétköznapokban ellenben találkozni egyházellenes, gyűlölködő megnyilvánulásokkal. A püspöki titkár felidézte egy személyes élményét: az ezredfordulón Szentendrén egy ittas társaságból valaki azt kiabálta: „gyújtsuk fel a templomot.” Mohos Gábor egyébként nem hisz az állam semlegességének megvalósulásában, szerinte a világi hatalomnak mindig vannak politikai és ideológiai érdekei. Kodácsy Tamás református lelkész szerint biztosan létezik vallási diszkrimináció, különben nem tették volna fel a kérdést. Veszélyesnek nevezte, hogy a diszkrimináció elleni fellépés jegyében próbálnak mindent egyenlővé tenni. Kákay István evangélikus irodavezető az egyházak viszonyában nem tapasztal különösebb megkülönböztetést, az ökumenikus gondolkodás egyre inkább elfogadott. Gadó János, a Szombat szerkesztője hangsúlyozta: ha a diszkriminációt az állam részéről megnyilvánuló kirekesztésként definiáljuk, akkor a zsidósággal szemben nincs diszkrimináció Magyarországon. Az antiszemitizmus társadalmi jelenség, olyan modernizálódó, jól alkalmazkodó magatartásforma, amely jellemzően nem vallási nyelvezetet használ. Mészáros István, a Hit Gyülekezete országos vezetőségének tagja úgy véli: az államnak vallási értelemben semlegesnek kell lennie. Pozitívumként értékelte, hogy az egyházakkal kapcsolatban a kormány az elmúlt hét évben a „be nem avatkozás” politikáját folytatta, szerinte a jobboldalon múlik, hogy ez a hozzáállás tradícióvá válik-e. Mészáros bírálta Sólyom László államfőt, mert „deklaráltan és következetesen” négy-öt felekezetre szűkíti a vallási párbeszédet.

Ugyancsak a Népszabadság (A bűnös… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Múltfeltárás… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy a kommunista időszak ügynöki tevékenységével is foglalkozott a református egyház zsinatának tegnapi ülése. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke az ülés után elmondta: láthatóvá, megismerhetővé kell tenni a múltat, ám általánosítani vagy személyeskedni nem szabad. Az ülésre meghívták Zinner Tibor történészt, a Legfelsőbb Bíróság kabinetfőnökét, aki elodázhatatlannak tartja az egyházi múltfeltárást, de óv a túlzott várakozástól. Emlékeztetett rá, hogy a valaha volt százezer beszervezései dossziéból alig ötezer maradt meg. Zinner bírálta az „ügynökvadászatot”, amelynek célja a bűnbakképzés. Prőhle Gergely, az evangélikus egyház országos felügyelője a 2006 óta zajló evangélikus tényfeltáró bizottság tapasztalatairól számolt be, hangsúlyozva: egy-egy fedőnév leleplezését érdemes alaposabb okfejtés kíséretében elvégezni, s ezt a még élő egykori hálózati személy reagálásával is kiegészíteni.

Magyar Kurír