Napi sajtószemle

A Szentatya közel-keleti apostoli látogatásáról

A Népszabadság (8.o.) XVI. Benedek szerint önálló palesztin állam kell, a Népszava (9.o.) Gesztusokkal közeledett az egyházakhoz a pápa, a Magyar Hírlap (11.o.) Betlehembe látogatott a Szentatya, a Magyar Nemzet (8.o.) Kiállt a pápa a palesztin állam mellett címekkel tudósít, kiemelve, hogy tegnap Betlehemben XVI. Benedek támogatásáról biztosította a palesztinokat abban, hogy önálló államot hozhassanak létre, egyben az igazságos és tartós közel-keleti béke mellett foglalt állást.

A Népszabadság rámutat, hogy a palesztin államférfiak egyértelműen politikai eredményeket vártak a pápai zarándoklattól. Száeb Erakat, a Fatah egyik vezetője kijelentette: a pápalátogatás az igazságtalanság és a megszállás végére szólít fel. A lap egyúttal emlékeztet rá: a palesztin hatóság területén az oslói egyezmény óta a kivándorlás következtében drámaian lecsökkent a keresztények száma. Betlehemben 30 ezren élnek, akiknek 1998-ban még 80 százaléka volt keresztény, de 2005-re 2 százalékra csökkent az arányuk. A helyi keresztények a pápa látogatásától megerősödésüket és a kivándorlás csökkenését várják.

A Magyar Hírlap felhívja a figyelmet, hogy a Benjamin Netanjahu vezette új izraeli kormány eddig nem volt hajlandó világosan kijelenteni, hogy támogatja az úgynevezett kétállamos megoldást, amely Izrael mellett létrehozná a független Palesztin Államot is.

A Népszava Rónay Tamás által készített összeállítása megállapítja: XVI. Benedek pápa szentföldi látogatását összességében pozitívan értékelték mind Izraelben, mind a palesztin területeken. Bár bírálatok is érték a Jad Vasemben elhangzott beszéde miatt, a Szentatya több olyan gesztust tett a zsidó, illetve a palesztin közösségeknek, amelyekkel egyértelműen jelezte, mennyire fontosnak tartja a vallások közötti párbeszédet. A lap szerint fontos gesztusként értékelhetőek a pápának a jeruzsálemi főrabbihoz intézett szavai: „Mint a Nostra aetate (zsinati dokumentum) világosan kimondja, az egyház továbbra is nagyra értékeli a keresztények és a zsidók közös örökségét, és egyre mélyülő kölcsönös megértést, valamint tiszteletet kíván mind a bibliai és teológiai tanulmányok, mind pedig a testvéri párbeszéd révén.” Rónay hozzáteszi: „XVI. Benedek ezzel nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy a Szent X. Piusz Testvériség addig nem érezheti magát teljes egészében az egyház kötelékében, amíg nem fogadja el a II. Vatikáni Zsinatot és az említett dokumentumát. Az egyház ugyanis nemet mond az antiszemitizmusra.” A cikkíró arra is kitér, hogy a palesztinok nagyra értékelték, hogy a Szentatya kiállt a két állam elve mellett, azaz Izrael mellett támogatja az önálló palesztin államot. Rónay Tamás azt is figyelemre méltónak tartja, hogy XVI. Benedek tegnap Betlehemben, mielőtt misét mondott volna, Mahmúd Abbász elnökkel folytatott találkozóján arra intette a palesztinokat: álljanak ellen a terrorizmusnak.

Egyéb témák

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) Keresztény lenne Agca címmel közli, hogy áttérne a kereszténységre Mehmet Ali Agca, aki 1981. május 13-án a Szent Péter téren merényletet követett el II. János Pál ellen, életveszélyesen megsebesítve a lengyel pápát. A török férfi a Vatikánban térne át a keresztény hitre azután, hogy 2010 januárjában kiszabadul a börtönből. Agca ellátogatna II. János Pál sírjához is, és szívesen találkozna XVI. Benedekkel is.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (15.o.) II. János Pál, a politikus címmel közli, hogy az Íme, az Ember – egy pápa arcai című kiállítás ad helyet annak a kerekasztal-beszélgetésnek a VAM Design Centerben (Bp. VI. ker., Király utca 26.) pénteken este fél nyolckor, amely a 2005-ben elhunyt Szentatya politikai tevékenységével foglalkozik. A beszélgetésen részt vesz két egyháztörténész, Gergely Jenő és Török József, valamint Erdődy Gábor történész. Az est házigazdája Süveges Gergő.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Kálvin-kötetek… 15.o.) emlékeztet rá, hogy Erdő Péter bíboros prímás, valamint Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója egyaránt hangsúlyozták a május 16-áig tartó Szent István könyvhét megnyitóünnepségén, hogy a fesztivál ökumenikus jellegű. A lap kiemeli, hogy a Ferenciek terén található a Kálvin Kiadó sátra is, melynek kínálatát meghatározza a „nagy reformátor”, Kálvin János születésének ötszázadik évfordulója. Megjelent Huszár Pálnak, a református zsinat világi elnökének Kálvin János élete, teológusi, reformátori és egyházszervezői munkássága 1509–1564 című könyve. Kapható a Kálvin időszerűsége című kötet is, benne tanulmányok sora szól a reformátor teológiájáról. Szintén az évfordulóra jelent meg Eberhard Busch Református – egy felekezet arculata című könyve. Az Evangéliumi kálvinizmus című kötetet Galsi Árpád szerkesztette, Békési Andor tizenegy kis népszerűsítő füzete nyomán. A Kik a boldogok? című füzet pedig Kálvin igehirdetését tartalmazza.

Magyar Kurír