Napi sajtószemle

A Szentatya közel-keleti apostoli látogatásáról

A Népszabadság (7.o.) A keresztények segíthetik a közel-keleti béke megteremtését, a Népszava (2.o.) A békéért imádkozott XVI. Benedek, a Magyar Hírlap (12.o.) Békére és a hithez való hűségre szólított a pápa, a Magyar Nemzet (8.o.) Izrael csalódott a pápában címekkel számolnak be XVI. Benedek pápa közel-keleti látogatásának tegnapi napjáról. Mind a négy lap kiemeli, hogy a Szentatya a jeruzsálemi Nagyzsinagógában kijelentette: „Visszavonhatatlan kötelessége a katolikus egyháznak a valódi és tartós megbékélés a zsidósággal.”

A Magyar Nemzet rámutat, hogy a keddi izraeli sajtó csalódottan fogadta XVI. Benedeknek az előző nap a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen elmondott beszédét. A Mááriv és a legnagyobb példányszámú Jediót Ahronót napilap nehezményezte, hogy a pápa „nem kért bocsánatot.” Az emlékhely vezetője, Avner Salev szerint a katolikus egyházfő nem ítélte el elég határozottan a náci korszakot.

A Népszabadság vegyesnek minősíti a pápalátogatás izraeli visszhangját. A fent idézett kritikák mellett a lap közli azt is, hogy XVI. Benedek reptéri beszéde kapcsán a rádiók és a televíziós kommentárok örömmel fogadták a második világháború zsidó áldozatainak megemlítését. Az izraeli kritikákra válaszul Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője kijelentette: 2005-ben a kölni zsinagógában járva a pápa már beszélt német múltjáról, nem említhet minden alkalommal mindent. A Hitlerjugend-tagsággal kapcsolatban pedig azt mondta: az akkor tizenéves Joseph Ratzingert akarata ellenére léptették be a szervezetbe.

A Népszava két lapból is idéz. Az izraeli Haaretz online változatában Tom Szegev történész úgy fogalmazott: a pápa „fukarkodott a szavakkal”, amikor „megölt zsidókról” beszélt, „mintha csak egy kellemetlen közúti baleset áldozatai lettek volna.” Az újság azt is kifogásolta, hogy XVI. Benedek nem beszélt a nácik rémtetteiről. A svájci Süddeutsche Zeitung-ban Christian Weisner, „Az egyház mi vagyunk” nevű liberális mozgalom egyik alapítója megállapította: „II. János Pál pápával szemben XVI. Benedek kevésbé bízik az egyházak közötti párbeszédben.” A cikkíró kiemelte: lelkipásztori útnak nevezték a pápa izraeli látogatását, de politikai szempontból roppant kényes utazásról van szó. II. János Pál az egyházak közötti párbeszéd terén több ajtót nyitott meg, XVI. Benedeket – beleértve gesztusait, mimikáját – ezért minduntalan elődjéhez hasonlítják. Weisner szerint XVI. Benedek világos szavak, tettek híján nem tudta feledtetni a Williamson-ügyet.

A Magyar Hírlap szintén kiemeli, hogy az izraeli sajtó bírálta a pápát, amiért nem kért bocsánatot a múltban történtekért. Az MH is kitér a Willamson-ügyre, hangsúlyozva: „A brit püspök botrányos kijelentései és a katolikus egyházon belüli megítélése most, a pápa közel-keleti útjával összefüggésben is vitákat váltott ki, az izraeli sajtó rendszeresen felidézte a témát.” Az orgánum idézi a jeruzsálemi Jad Vasem intézet vezetőjét, Avner Salevet is, aki a közelmúltban azt mondta: „Módosíthatják a zsidó szervezetek körében XII. Pius pápa megítélését a most előkerült iratok.” Emlékeztetett rá: olyan új, eddig titkos iratokat kaptak a Vatikánból, amelyek tanúsítják: a második világháborúban a pápa üldözött zsidók bújtatására buzdított. Giovanni Lajolo bíboros azt állítja, hogy XII. Pius kudarcot vallott azzal a kísérletével 1943 novemberében, hogy diplomáciai úton járjon közben Adolf Hitlernél a zsidók érdekében. Giovanni Lajolo azt is közzétette, hogy 1939 májusában eredménytelen maradt XII. Pius egy másik, Hitlerhez eljuttatott javaslata is. Ebben öthatalmi konferenciát javasolt a háború elkerülése érdekében. Az MH mindehhez hozzáteszi: Izrael eddig azzal vádolta a pápát, hogy tétlenül nézte a zsidók deportálását.

Egyéb témák

Külföldi hírek

A Magyar Demokrata (Angyalok… 58.o.) beszámol arról, hogy a Dan Brown regényéből forgatott Angyalok és démonok című film római bemutatójának két kommentárt is szentelt a Vatikán lapja, a L’Osservatore Romnano. A cikkek szerzői vegyes megállapításokkal illették, de nem ítélték el a katolikus egyházat felháborító, a Da Vinci-kód írójának újabb regényéből készült filmet. Az egyik cikk szerint az egyháznak át kellene gondolnia, miként használja fel saját javára a médiát, elemezni kellene, miért sikeres még katolikusok körében is az efféle művekben a Vatikánról rajzolt leegyszerűsített és részrehajló kép. A másik cikk izgalmasnak, de tiszavirág-életűnek tartja a filmet, amely a Da Vinci-kódhoz hasonlóan megint egy szekta és az egyház szembenállásáról szól, csak itt az egyház a jó oldalon áll.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (15.o.) Megőrzött hangok, példaértékű életutak című tudósítása szerint a Szent István Társulat idei könyvhetének első két napján sokan keresték a Jel Kiadó és a Magyar Katolikus Rádió Megőrzött hangok című sorozata kiadványait. A Művész-világ című kötetben közvetlen, őszinte szavakban beszélnek életükről, pályájukról művészek, többek között Avar István, Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari, Czigány György. A hagyományok éltetői című kötetben az óbudai népzenei iskola tanárairól készült portrék sorjáznak. A Portré mikrofonnal című kötet egyik szerzője, szerkesztője, Szikora József, a Makúsz elnöke, aki a lapnak elmondta: „Könyvünket jó szívvel ajánlom minden olvasónak, aki még hajlamos arra, hogy példaértékű életutak birtokosainak életpályáján elgondolkodjon.” Szikora József mellett Rátkai Balázs, Ferenczi Judit, Madocsai Bea, Zimányi Ágnes készítették a beszélgetéseket. Nyilatkozott többek között Erdő Péter bíboros prímás, Andrásfalvy Bertalan néprajz professzor és a két héttel ezelőtt elhunyt Schelken Pálma, a magyar gyorsírás tudomány szakértője.

A Népszava (3. o.) Irányt vált a Fidesz(?) címmel idézi Kósa Lajos fideszes alelnököt, debreceni polgármestert, aki egy tegnapi fórumon fontosnak nevezte az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát. Szerinte az ügynökmúlttal a nagy egyházak sem tudtak szembenézni, „pedig különösen rájuk fért volna.”

Magyar Kurír