Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (2.o.) Egy példaértékű program útján címmel számol be arról, hogy Tarlós István, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje tegnap a Nyugati téri aluljáróban Kozma Imre elnökkel és Vecsei Miklós alelnökkel megtekintette a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány aluljáró-örökbefogadási programját. Tarlós kijelentette: rövid idő, fél vagy egy év alatt rendet lehet teremteni az aluljárókban, a közterületen. Vecsei Miklós, a közalapítvány kuratóriumi elnöke vetítésen mutatta be, hogy lehetne rendet teremteni új funkciókat telepítve a kaotikus viszonyok közé. Emlékeztetett rá: életveszélyes kábelek, feltört kőburkolatok jellemezték az aluljárót, mielőtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gondozásba vette. Felhívta a figyelmet a közvilágítást szemérmetlenül lecsapoló árusokra, akiket senki nem von felelősségre. Elmondta: tudomása szerint a kiskereskedők a reális ár egy tizenhatodáért bérlik a folyosói helyiségeket. A Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje a MÁV-főváros vegyes tulajdonlás ellenére is elfogadhatatlannak nevezte ezt a gyakorlatot. Elmondta: miközben keresik a pénzt a főváros kasszájába, kiderül, lenne honnan előteremteni pluszforrásokat, amelyeket a hajléktalanokra is költhetnének. Tarlós példaértékűnek nevezte a szeretetszolgálat és a közalapítvány programját, amely láthatóan képes önfenntartóvá válni. Elmondta: abban egyetért mindenki, a közterületek nem arra valók, hogy ott emberek életvitelszerűen lakjanak. Ez nem csak a városlakókat zavarja és az idegenforgalmat rontja, de méltatlan a fedél nélküli emberekhez is. Hangsúlyozta: nem diktatórikus eszközökkel akarják megteremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a hajléktalanokat emberhez méltó körülmények közé vezetik vissza. Vecsei Miklós a jelenlevőknek átadta azt a hajléktalanügyi stratégiát, amely a Demszky Gábor-féle városvezetés rendelésére készült, de nem valósították meg. Egyúttal közölte: kemény követeléseik lesznek az új városvezetéssel szemben, de bízik abban, hogy össze tudják csiszolni elképzeléseiket. Abban egyetértett Tarlós Istvánnal, hogy nem pénzkérdés az aluljárók rendbetétele, ami egyébként sokkal több haszonnal jár, mint amennyi pénzbe kerül.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (A reformáció… 16.o.) összeállítást készített arról, hogy október immár évek óta a reformáció hónapja, megemlékezve arról, hogy 1517. október 31-én Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte híres 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformáció hónapjának ez évi buzdító jeligéje: „Ébredj, bizonyságtevő Lélek!” Az e sorral kezdődő, a magyar reformátusok énekeskönyvében a 396. számon megtalálható dicséret misszióra, a hit bátor megvallására, hirdetésére biztatja a protestáns híveket. Bóna Zoltán református lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke elmondta: erre az ébresztésre napjainkban is nagy szükség van, „mert sokszor bizony alszik bennünk a hívő lélek. A hit pedig olyan ajándék, amit nem sajátíthatunk ki, nem privatizálhatunk. A hit hallásból van, a hallásnak pedig az éber és bátran bizonyságot tevő lelkek szavaira, tetteire, megnyilatkozásaira van szüksége. Az ilyen lelki ébredést hozó reformáció nemcsak a XVI. században volt szükséges és lehetséges, hanem ma is az.”

A Hetekben (16-17.o.) Giczy György Új fellegvár épül címmel írja: „A világnézeti semlegesség trónra emelésének az lett a következménye, hogy a vallás helyére táltosok, sámánok és az ezotériában jártas jövendőmondók léptek. Mert a nagylelkűen átadott helyek nem sokáig maradnak gazdátlanok. Ha a hiányokat nem illendő értékkel kitölteni, teszünk oda mást: minden egyebet, ami a kezünk ügyébe akad.” A cikkíró megállapítja: a magyar liberálisok egy része megfosztotta az egyént a családhoz és világnézethez való kötődés eszméjéhez. Mégpedig azzal, hogy az ember nemi és világnézeti identitását relativizáljuk. Giczy úgy véli, a fellegvár, amelyben az értékalapú közmegegyezésnek kellene léteznie, üres, és helyette másik épül. „Erősebb és bevehetetlenebb az előzőnél. Tágasabb is annál, hiszen nem egy elvont filozófia számára tervezték, hanem egyetlen embernek, akinek az a kiváltsága, hogy megmondja, mi a jó nekünk”

Magyar Kurír