Napi sajtószemle

A Szentatya közel-keleti apostoli látogatásáról

A Népszabadság (8.o.) Ammánban misézett a pápa, a Népszava (2.o.) Imádság a harmonikus szomszédságért, a Magyar Hírlap (Ezrek hallgatták a pápát), a Magyar Nemzet (8.o.) Hidat épített a pápa címekkel számolnak be XVI. Benedek közel-keleti útjának harmadik napjáról.

A Népszabadság kiemeli: „Egy nappal izraeli vizitjét megelőzően XVI. Benedek Ammánban a Szentföld keresztényeit arra biztatta, hogy őrizzék meg hitüket, egyben járuljanak hozzá a különböző vallások és kultúrák találkozásához.” A Népszabadság izraeli lapokból idéz. A Maariv és a Háárec című újságok különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a pápa első útja a Nebo-hegyre vezetett, ahonnan a Biblia szerint Mózes megpillantotta az Ígéret Földjét. A Háárec azonban, megemlítve, hogy XVI. Benedek síkraszállt a három monoteista világvallás, a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás közeledéséért, felidézi az elmúlt hónapok azon eseményeit, amelyek feszültséget okoztak a Vatikán és Izrael között: XII. Piusz pápa szenttéavatását célzó kísérleteket és a holokauszttagadó Willamson püspök ügyét. A Jediót Ahronót című lap pedig utalt arra, hogy a katolikus egyházfő felkeresi a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékhelyet. Az újság megszólaltatta Meir Iszráel Lau tel-avivi főrabbit, aki azt várja, hogy a pápa megerősíti a zsidóság felé épített hidat, amelyet elődje, II. János Pál pápa épített. A Jediót Ahronót ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a pápa egykori Hitlerjugend tagsága árnyat vet a látogatásra.

A Népszava ugyancsak figyelemre méltónak tartja, hogy a Szentatya felhívott a keresztény és a muszlim kultúra közötti hídépítésre. Emellett kitér arra is, hogy újságírók megkérdezték Federico Lombardi atyát, a Vatikán szóvivőjét, miért nem vette le a pápa a cipőjét, amikor szombaton belépett Jordánia legnagyobb mecsetjébe, hiszen ez így szokás, s ezt muszlim körök rossz néven is vették. A szóvivő válasza: a Szentatya azért nem húzta le a cipőjét, mert vendéglátói nem kérték erre. A Népszava azt is megemlíti: Izraelben több rabbi javasolta – eredménytelenül –, hogy a Jad Vasemben a pápa vegye le a keresztet a melléről.

A Magyar Hírlap – a Népszabadsághoz hasonlóan – izraeli lapokból idéz. Emellett megemlíti, hogy a libanoni an-Nahar értékelése szerint a muzulmánok felé tett nyitás új jele volt a pápa belépése Jordánia legnagyobb mecsetjébe. A palesztin sajtóban is a Szentatya toleranciára való felhívása kapott címlapot vasárnap.

A Magyar Nemzet is rámutat, hogy az arab sajtó a nyitás jeleként értelmezte az ammáni Huszein király nagymecsetben tett pápai látogatást.

Egyéb témák

A Magyar Nemzet (4.o.) Időszerű a magyar szentek példája címmel számol be a Boldog Gizella 950. évfordulója alkalmából a veszprémi székesegyházban bemutatott szentmiséről, kiemelve, hogy Juliusz Janusz apostoli nuncius azt mondta: „Most, amikor hatalmas gazdasági és szociális nehézségekkel kell szembenéznünk, amikor veszélybe került a család és a házasság intézménye, mi a magyar szentek példáját akarjuk követni, akik a nemzet hitének és hagyományának őrzői.” Erdő Péter bíboros prímás pedig szentbeszédében megemlítette a csak 1975-ben boldoggá avatott Gizelláról, hogy a koronázási palástot is az ő művének tartják – írja a polgári napilap.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Babakocsikkal… 2.o.) beszámol a Fidesz női tagozata által szombaton a Kossuth téren rendezett babakocsis tüntetésről, amelyen tiltakoztak a Bajnai-kormány családokat sújtó intézkedései ellen. A polgári napilap megemlíti azt is, hogy a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került családok felkarolására hívta fel egyházmegyéje plébániaközösségeit Beer Miklós váci megyéspüspök. Felvetette, hogy a tehetősebb családok átvállalhatnák a hitelcsapdába kerültek adósságának egy részét. Egyúttal figyelmeztetett: nemcsak anyagi támogatásra van szükség, hanem személyes törődésre is, ami elsősorban az idő odaajándékozását jelenti.

Szintén a Magyar Nemzetben (Az Isten képére teremtett ember 15.o.) Czakó Gábor író nyilatkozik, aki a Szent István-könyvhét ma délelőtti megnyitóján átveszi irodalmi kategóriában az idei Stephanus-díjat. Elmondta, hogy ez a díj Szent István példájának követésére kötelezi. „Õ eleget tett az evangélium fő üzenetének: legyetek szentek. Neki sikerült, előttünk a feladat. Szent István példája különösen kötelező minden közéleti emberre és családfőre: aki nem szent, az nem király, hanem hitvány bitorló a maga életkörzetében. Szent István életmintája a magyar történeti alkotmány alapja az intelmeitől a Hármaskönyvön át a kiegyezésig és ’56-ig. Élete és műve szellemi talpköve Magyarország ezeréves történetének.” Legújabb könyvéről, az Antikrisztus és mi címűről az író elmondta: „Antikrisztusi időket élünk. Már túl vagyunk a vallás, a közösség, a kultúra, az erkölcs, a személy szétbombázásán, most indult a férfi-nő mivoltunk elleni hadjárat a genderprogrammal. Az Apokalipszis írja, hogy ennek vége lesz…, vagy a világválság roppantja össze civilizációnkat, vagy a válságból való kilábalás rongálja még súlyosabban a föld életfenntartó képességét. Eddig minden civilizáció összeomlott, a mostani bukása az első, ami globális fenyegetést jelent. Helyzetünk mindenkit döntésre kényszerít: Krisztust követjük-e vagy az Antikrisztust, azaz viseljük-e az ő jelét a kezünkön (tetteinkben), homlokunkon (gondolkodásunkban)? A kérdés nem vallási, hanem létbeni. A most lezáruló korszak kísérlete igazolja, hová vezet az istengyűlölet. Nos, hagyjuk-e, hogy a semmi tovább uralkodjék felettünk? Valóságérzékünkön is múlik, hogy az emberiség, a kultúra és a bolygó mekkora veszteséget fog szenvedni a közeljövőben.” Czakó Gábor arra is figyelmeztet: „Az őszödi hazudozó és a helyére csüccsentett halálos libatolvaj kőkemény és mély tanítás a nemzetnek. Íme, a Szent István-i mércét tagadó vezetők egymást múlják felül hitványságban, és az országot mind nagyobb nyomorba döntik. Amíg a nép nem ismeri fel kilétüket, sőt, amíg maga is hozzájuk hasonul, addig velük süllyed mind mélyebbre. Aki a gonosszal paktál, milyen alapon remél jót? Tisztességet, igazságot, szépséget, szeretetet? A mefisztói alku gyümölcse a hiány, a félelem, a sóvárgás, az irigység, a viszály/verseny, a hazugság, a gőg, a gyűlölet. A pokol. Lehet, hogy ez olykor pénzzel jár, néha nem is kevéssel, de a pénz semmi: a hazudós bankrendszer fizetési ígérete. A mostani válságban záporként hullanak a nullák a folyószámlákról… Ha a Szent István-i útra térnénk, akkor hirtelen felderülnénk. A derű a megtérés jele. A panaszkodók elhallgatnának, a Böszmék és Döbrögik szétpukkannának csahosaikkal együtt, az ország hajója kiröppenne a hullámvölgyből, egyensúlyát visszanyerné. Utána az erkölcsit, a biológiait, a gazdaságit és a többi járulékost.”

A Magyar Hírlapban (Van irgalom, de… 5.o.) Semjén Zsolt, a KDNP elnöke nyilatkozik, aki elmondta: pártja szerint egyszer s mindenkorra elbukott a neoliberalizmus, s elbuktak az eszmerendszer Gyurcsány- és Bajnai-féle lovagjai is, nemcsak hazánkban, de az egész világon. „Ismét beigazolódott a keresztény társadalmi tanítás igaza, hogy a gazdaságban alapvetően a piacnak, de az egészségügyben, az oktatásban, a kultúrában a szolidaritásnak és az állami felelősségvállalásnak kell érvényesülnie.” A következő választások után egyrészt új országot kell építeni, de új életet is kell kezdenünk, amelyet a keresztény tanítás értékei töltenek ki. Semjén Zsolt elmondta azt is: „A keresztény tanításban kétségtelenül meghatározó az irgalom, de az igazság sem tehető zárójelbe. Akik csődbe vitték az országot, felelniük kell, a szigorú törvényesség alapján.” A KDNP elnöke dicsérően szólt a cigánypasztoráció eredményeiről, „noha az állami támogatások tekintetében őket különösen sújtja a diszkrimináció. Az egyház ereje abban is van, hogy ezek a papok életközösséget vállalnak a rájuk bízottakkal. Példaként említeném Hofher József jezsuita atyát. Ellentétben azokkal a főliberális politikusokkal, akik kioktatni akarják a magyar társadalmat toleranciából meg ’politikai korrektségből’, miközben az ő elit iskolába járó gyerekének még véletlenül sincs cigány osztálytársa, és rózsadombi luxusvillájának kétméteres kerítésétől kilométerekre nem lakik cigány család.” Semjén Zsolt egyúttal megfogadta: ha a következő választásokon kiesik a parlamentből az antiértékeket hordozó SZDSZ, akkor Te Deum-ot mond.

Magyar Kurír