Napi sajtószemle

XVI. Benedek szentföldi látogatásáról

Valamennyi országos napilap beszámol arról, hogy a Szentatya tegnap Jordániában megkezdte nyolcnapos közel-keleti apostoli látogatását. A Népszabadság (7.o.) A pápa Jordániában, a Népszava (2.o.) Jordániába érkezett a pápa, a Magyar Hírlap (10.o.) Pápai zarándoklat a Szentföldre, a Magyar Nemzet (8.o.) Új párbeszédet indítana XVI. Benedek címekkel tudósít.

A Népszabadság kiemeli, hogy közel-keleti látogatásának első napján Jordániában az iszlám hit és a vallásszabadság iránti mély tiszteletét hangoztatta a pápa, jordániai muzulmán vezetők azonban ismét emlékeztettek XVI. Benedek nagy visszhangot kiváltó szavaira, amikor azt követelték, hogy kérjen bocsánatot három évvel ezelőtti, Regensburgban tett kijelentéséért, amelyben egy bizánci császárt idézett, aki egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét ismertetve azt mondta: Mohamed próféta csak gonoszságot és embertelenséget terjesztett. A Népszabadság emlékeztet rá, hogy a Szentatya később közölte: mélységesen sajnálja, hogy beszéde ilyen hatást váltott ki, s az elmondott idézet nem tükrözi véleményét.

A Magyar Hírlap rámutat: a Vatikán mindenképpen szeretné elkerülni, hogy a pápa utazása politikai jelleget kapjon, de a BBC szerint a nyolcnapos látogatás „kötéltánc lesz a magasban”: zsidók és palesztinok-arabok a Szentatya minden egyes szavát mérlegre teszik majd. Az MH XII. Pius pápa vészkorszakban tanúsított magatartása kapcsán emlékeztet rá: a Vatikán régóta cáfolja, hogy Pacelli pápa nem tett volna semmit a zsidók érdekében. Giovanni Lajolo bíboros – aki 1995 és 2003 között apostoli nuncius volt Németországban, jelenleg pedig a Pápai Bizottság elnöke a Vatikánban – a napokban felfedte: Cesare Orsenigo néhai németországi nuncius 1939 és 1943 között több kísérletet tett Hitlernél, hogy elfogadtassa vele XII. Pius békítő javaslatait. 1943-ban, amikor Orsenigo újra előhozta a zsidók témáját, Hitler elfordult tőle, dobolni kezdett az ablaküvegen, majd földhöz vágott egy poharat. „Sajnos a nuncius csak nagyon felületes érdeklődést tapasztalt” – írta Lajolo bíboros.

A Magyar Nemzet kiemeli, hogy a pápa mindhárom területre elviszi a béke üzenetét, de nem biztos. hogy hallgatni fognak rá. A polgári napilap szerint a mostani út legfontosabb állomásai nem is Jordániában, hanem Betlehemben és Jeruzsálemben lesznek. „Utóbbi Izrael önjelölt fővárosaként a zsidó-kersztény kiegyezés miatt különösen fontos, valamint azért, hogy a pápa tárgyalhasson a béketörekvésekről az izraeli kormány tisztviselőivel. A Szentatya várhatóan a palesztin állam megteremtése mellett fog érvelni, kérdéses, hogy milyen eredménnyel. Az Apostoli Szentszék és Izrael viszonyában is van mit elsimítani, bár a békefolyamat újraindításánál az egyházi ingatlanok és a szerzetesek vízumainak ügye jóval kevésbé fontos. Annál érdekesebb lesz politikai szempontból a betlehemi mise, amelyet az al-Aida menekülttáborban fog celebrálni az egyházfő, s amely az elválasztófal közelsége miatt az izraeli hatóságok szerint biztonsági szempontból kockázatos.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (28.o.) Fáy Zoltán Párbeszéd címmel írja: „Bizonyára csupán véletlenek szerencsétlen egybeesése, hogy XVI. Benedek pápa szentföldi útja előtt jól időzített politikai lépések zaja és disszonáns médiahangok sokasága hallatszik. A nagy zsongás mintha egyetlen célt szolgálna: elnyomni a még létre sem jött látogatással kapcsolatos híreket – ahogyan az afrikai lelkipásztori útnál történt… A pápa szentföldi látogatása komoly feladatot jelenthet azoknak, akik a tömegtájékoztatás eszközeit felhasználva kívánják megtámadni XVI. Benedeket és személyén keresztül a katolikus egyházat. Diplomáciai okokból nem valószínű, hogy a vendéglátó országok valamelyikében komolyabb incidens történjen, és ez alkalmat nyújtson a látogatás egészének újrahangolására. Vélhetően az utazás alatti interjúkra – ha lesznek ilyenek – is jobban fog figyelni a szentszéki apparátus. Az antiszemitizmus vádját valószínűleg hatástalanítani fogja az a puszta tény, hogy a pápa Izraelben tartózkodik, vallási és világi vezetőkkel találkozik… Hasonlóan nehéz lesz Róma iszlámellenességét hangoztatni olyan események során, amikor a pápa épp muzulmán vallási vezetőkkel találkozik… Egy lehetséges médiatámadást ma az is nehezíti, hogy… a híráramlás független eszközök révén is meg tud valósulni lényegében az egész világon. Így a látogatás előrelátó szervezői szinte az összes programot láthatóvá teszik az interneten is, s az online közvetítés révén talán sokkal kisebb lehetőség lesz a szelektív informálással kapcsolatos manipulálásra.”

Egyéb témák

A Magyar Hírlapban (Az önátadás nélkül nincs papi hivatás 9.o.) Blanckenstein Miklós, az Érseki Papnevelő Intézet rektora nyilatkozik, aki elmondta: „Ahogy a házasság, úgy a papi hivatás is elsősorban elkötelezettséget feltételez. Annak a függvénye, hogy mennyire tudunk az Istenre hagyatkozni, mennyire vesszük figyelembe a Teremtő szándékait. El kell ismerni, hogy ebben a tekintetben sajnos mi, keresztények is puhányabbak lettünk mára. A püspökök feje joggal fő az intézményrendszer fenntartásához szükséges létszám apadása miatt, és természetesen az egyháznak a működéshez szüksége is van lelkipásztorokra, de amúgy sehol sincs megírva a Bibliában, hogy hány papnak kell szolgálnia a jövőben. Ezzel a papi létszámmal kell megoldanunk a feladatokat.” Az Esztergom-budapesti főegyházmegyében az elmúlt harminc évben évente átlagosan öt papot szenteltek fel, de a rektor szerint a jövőben ezzel a számmal sajnos nem lehet majd tervezni. Blanckenstein Miklós emlékeztet rá: néhai II. János Pál pápa azt mondta, el kell dönteni, hogy az élet vagy a halál civilizációját építjük-e. A rektor hozzátette: „Ha kizárólag a saját boldogulásunkat tekintjük értéknek, akkor az utóbbit választjuk, hiszen például a család vagy egy gyermek vállalása korlátozhat bennünket, anélkül viszont elfogyhat a társadalom. Éppen ezért a krisztusi, a másik emberért meghalni is kész szeretet pont a közösségekben válhat láthatóvá. Ide tartozik, hogy az idén is megrendezik pünkösd hétfőjén a lelkiségi mozgalmak seregszemléjét, vagyis a Karizmák ünnepét a fővárosi máriaremetei kegytemplom kertjében. Ahogy a 2007-es városmisszió, úgy ez az esemény is az egyház missziós tevékenységéhez kapcsolódik, amelynek során elsősorban a keresztény közösségek lelki gazdagságát, teljességét kívánja bemutatni. Ebben az összefüggésben nyer értelmet a papi szolgálat is” – mondta az Érseki Papnevelő Intézet rektora.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Az istentagadó civilizáció… 9.o.) az irodalmi kategóriában idei Stephanus-díjas Czakó Gábor író nyilatkozik, aki új, „Az Antikrisztus és mi" című könyvében a modern társadalom istentagadását, értékvesztését teszi felelőssé a jelenlegi globális gazdasági-pénzügyi válságért. Az író figyelmeztet: „Meg kell térnünk. Csak ez mutathat kiutat a mai válságból. Az emberiségnek újra fel kell fedeznie, hogy nem céltalanul létező állatok közössége, hanem mindannyian arra vagyunk rendelve, hogy az igazság, a szépség és a szeretet vonzásában éljünk. Különösen nagy szükségünk van erre ma, amikor a világ soha nem látott szellemi válság előtt áll. Ez a mostani helyzet egyenesen következik az egyre növekvő gazdasági és ugyan lassan, de biztosan közeledő ökológiai válságból. Mindezek eredője azonban mégiscsak az lehet, hogy napjainkban hihetetlen erővel támad a társadalomra az Antikrisztus, és emiatt a történelem során először alakult ki egy kőkemény, tudatosan vallástalan, sőt Krisztus-gyűlölő civilizáció a Földön. A jelenkor éppen abban különbözik valamennyi elődjétől, hogy bedeszkázta az eget. Szakított Istennel, és törölte az életcélok közül az üdvösséget, hogy a szellemiek rovására anyagi erőt nyerjen.” Czakó Gábor könyvében rámutat, hogy ez a metafizikai váltás döntően felelős a földi létezés súlyosbodó gondjaiért. Végkövetkeztetése az, hogy a csapdából nem lehet megtérés nélkül kiszabadulni

A Magyar Nemzet (Adogatás 27.o.) a Svábhegyen működő, Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthont mutatja be. A pártfogoltjaihoz hasonlóan látássérült, vastag szemüveget hordó igazgatónő, Fehér Anna nővér Helen Kellert idézi: „Köszönöm, Istenem, fogyatékosságomat, mert általa találtam meg munkámat, magamat, Istenemet.” Az amerikai Helen Keller 1880-ban született, és tizenkilenc hónapos korában a hallását és látását is elvesztette. Õ volt az első siket és vak diák, aki főiskolai diplomát szerzett, majd hosszú élete során híres írónőként, társadalmi-politikai aktivistaként, a szocializmus, a vak- és nőjogok harcos szószólójaként vált ismertté. Magyarul is olvasható Csöndes, sötét világom című könyve. Anna nővér szerint a hit „nem feltétel, de óriási segítség a gyógyító munkában, amelyet végzünk. Az itt tanuló-élő gyerekeknek nagy szükségük van kapaszkodóra, és a vallásos nevelés képes megadni azt a biztonságot, amelyre jóval nagyobb az igényük, mint ép táraiknak. Ezt egy tizenegy éves bentlakó diákunk így fogalmazta meg: ’Az Úr Jézushoz fordulok jóban, rosszban, ő mindig velem van’.” Az intézményben élők és dolgozók mindig szem előtt tartják az iskola névadójának, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak a szavait: „Ha boldogok akartok lenni, tegyetek jót másokkal!”

Magyar Kurír