Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (10.o.) Nem megy Irakba a pápa című, Bagdadból keltezett beszámolója szerint a Vatikán eloszlatta az iraki kormány reményeit: XVI. Benedek pápa nem látogat el az országba közelgő közel-keleti apostoli látogatásának lezárásaként. A Vatikán szóvivője, Federico Lombardi komolytalannak nevezte azt a sajtójelentést, amely szerint XVI. Benedek kitérőt tehet Bagdadba. Közölte: a pápa szentföldi látogatásának programja már így is zsúfolt. Az MH emlékeztet rá: az iraki kormányhoz közel álló asz-Szabah bagdadi újság tegnap egy iraki parlamenti képviselőre hivatkozva azt írta, hogy fontolgatják a Vatikánban XVI. Benedek iraki látogatásának lehetőségét, miután Dzsalal Talabani iraki elnök és Núri al-Máliki kormányfő hivatalosan is meghívta a pápát. Iraki keresztény politikusok hétfőn hivatalos felhívást intéztek a Szentatyához: látogassa meg hazájukat, hogy ezáltal is erősítse az ottani keresztények erkölcsi tartását. A Magyar Hírlap felidézi, hogy az iszlamista terroristák a keresztény kisebbség számos tagját ölték meg Irakban Szaddám Huszein rendszerének hat évvel ezelőtti bukása óta. Több mint 200 ezer keresztény menekült el azóta Irakból.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (7. o.) Körmendy Zsuzsa Emlék és varázslat címmel idézi meg az éppen száz évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született és 1944-ben meggyilkolt Radnóti Miklós költő életét és munkáságát. A cikkíró szerint a kádári diktatúra tankönyvein felnevelkedett nemzedékek egy árva szót sem olvashattak arról, hogy Radnóti Miklós a halála előtt nem sokkal megkeresztelkedett és katolikussá lett. A cikkíró kifejti: „Kortársak és a tények szerint eléggé egyértelmű, hogy a háborús pokolnak azokban az utolsó éveiben, amikor „az ember kéjjel ölt, nemcsak parancsra”, már aligha remélhette, hogy kitérésével elkerülheti a zsidókra mért sorstalan sorsot. Másutt kell keresnünk a magyarázatot. Mindenki önmagát jellemzi, ahogyan fogalmaz Radnóti életének erről a mozzanatáról, ez alól én sem leszek kivétel. Van egy költőnk, zsidónak született, magyar hazához tartozónak, magyar költőnek tartotta magát. Amikor nem varrta fel a sárga csillagot, inkább ki sem ment az utcára, nem megtagadott, hanem kevesellt valamit. Valamit kevesellt, és valamit felmutatott. Egész költészete arról szólt, mit ad nekünk emberlétünk, milyen örömet, miféle szépségeket, s mit tudunk ebből visszaadni, mit tudunk adni másoknak. Nem zsidó a magyarnak, nem magyar a zsidónak, hanem az egyik ember a másik embernek. Halála sem szólhatott másról, mint élete.”

A Magyar Hírlapban (Dolgozni keresztényi módon 5.o.) Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke nyilatkozik, aki elmondta, hogy idejétmúltnak látja a bal- és jobboldali képletet. „A törésvonal a nemzeti érdekek képviselete, illetve a nemzeti érdekek feladása között húzódik ma Magyarországon. A Munkástanácsok nem csak a nemzeti érdekeket védi, de egyben keresztényi elvek alapján áll. Vallja, hogy a munkavállalóknak, de a munkaadóknak is a keresztény erkölcs jegyében kell tevékenykedniük.”

A Magyar Nemzet (Közösséget teremt… 14.o.) beszámol arról, hogy Tapolcán a helyi, évszázados múltra visszatekintő amatőr színtársulat a közelmúltban bemutatta Csiky Gergely Nagymama című színművét. N. Horváth Erzsébet, a tapolcai Amatőr Színjátszó Kör művészeti vezetője a lapnak elmondta: ugyanezt az előadást 1921 áprilisában a Római Katolikus Legényegylet mutatta be, akkor a bevételt a templom felújítására fordították. Az évforduló alkalmából esett a választásuk erre a darabra.

Magyar Kurír