Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) ismerteti a The Jerusalem Post című napilap cikkét, amely szerint Betlehem közelében, az elválasztó fal mellett tervezik XVI. Benedek pápa fogadását májusban a palesztinok. A Szentatya május 13-án látogatja meg az Aida menekülttábort, az emelvény építése megkezdődött. Izrael kormánya ugyanakkor leállította a munkálatokat, arra hivatkozva, hogy az építőknek nincsenek meg a szükséges engedélyeik, és a fal közelsége biztonsági kockázatot jelent. A munkások azt állítják: izraeli katonák mentek be éjszaka a munkaterületre, és elüldözték őket. Az izraeli és a palesztin tisztviselők jelenleg arról tárgyalnak, hol lehetne helyet találni annak az emelvénynek, amelyen a pápa fog leülni, hogy megtekintse a helyi fiatalok táncelőadását. A menekülttábor vezetői azonban azt mondták, településük minden egyes pontjáról látszik a fal, amely úgy veszi körbe Aidát, mint „gyűrű az ujjat.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (9.o.) Rendhagyó nyitás és a Népszabadság (7.o.) Lukasenkót fogadta a pápa címekkel egyaránt figyelemre méltónak tartják, hogy a közelmúltban még Európa utolsó diktátoraként emlegette a nyugati sajtó Alexandr Lukasenko fehérorosz elnököt, aki másfél évtizede nem járt EU-országban, tegnap viszont Rómában Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és XVI. Benedek pápa is fogadta őt. A Népszabadság szerint a Vatikánt nem a Minszk által a moszkvai ortodox pátriárkával beígért találkozó érdekelte. „Ehelyett a szentszéki államtitkár, Tarcisio Bertone a fehérorosz katolikus egyház papjainak nehéz helyzetére kért megoldást Szergej Martinov fehérorosz külügyminisztertől.” A Népszabadság arról is beszámol, hogy a magát ateistának valló Lukasenko így búcsúzott a Szentatyától: „Fehéroroszországban újra találkozunk, ha Isten is úgy akarja.”

Ugyancsak a Népszabadság (Az etika… 7.o.) beszámol arról, hogy Berlinben a hittan továbbra is fakultatív tantárgy marad, mivel elbukott a Pro Reli nevű szerveződés által kezdeményezett – és az egyházak, a kereszténydemokraták, valamint a liberálisok által támogatott – népszavazás, amely azt akarta elérni, hogy a diákok választhassanak: az etika és a hittan közül melyiket veszik fel kötelezőként a tartományi jogú német főváros iskoláiban. A szavazáson részt vett berliniek 51-48 arányban voksoltak a fakultatív hittan mellett, vagyis a Pro Reli ellen. A lap kitér arra is, hogy a berlini népszavazás nyomán több tartományban heves vita robbant ki, hogy a multikulturális német társadalomban az előítéletek lebontása érdekében követni kellene a fővárosi példát. Klaus Wowereit, Berlin szociáldemokrata polgármestere jelezte: az SPD kész az egyházakkal együttműködve megreformálni az etika tantárgyat, az oktatásban nagyobb teret nyújtani a különböző vallások megismerésének.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Konferencia… 4.o.) beszámolva arról az ünnepi ülésről, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szervezett a Szent Pál-év alkalmából, idézi Jelenits István piarista szerzetes tanárt, aki szerint Pál apostol egyáltalán nem a szenvedés felmagasztalásán fáradozott, de Krisztus kereszthalálára mutatva azt tanította, nekünk sem kell idegenkednünk attól a szenvedéstől, ami a mások iránti szeretet velejárója. A budapesti Központi Papnevelő Intézetben tartott konferencián Jelenits István kifejtette: a mai világban a szenvedés kérdése igencsak időszerű. A szenvedés szükségszerűségének a belátása egy keresztény számára nem azt jelenti, hogy törődjünk bele könnyedén a másik szenvedésébe, ellenkezőleg: részt kell vállalnunk mások terheiből, hogy enyhíthessünk a szenvedésén. Az országban mindenkinek azon kellene munkálkodnia, hogy ne legyenek olyan katasztrofális helyzetek, amelyekben az emberek összeroppannak. „Szent Pál a kereszténységet kiszabadította a zárt zsidó környezetből, új teológiai mélységeket nyitott meg Jézus tanításának az értelmezésében” – mondta a neves piarista szerzetes tanár. A polgári napilap megemlíti azt is, hogy a konferenciát ünnepi szentmise követte, amelynek főcelebránsa Erdő Péter bíboros prímás volt.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (mi is az élet…) címmel nyilvánvalónak tartja, hogy a kereszténység „az életről szól. Jézus halála és feltámadása az élet jegyében történt. Áldozata minden embert felemelt, és az Atya fogadott gyermekévé tett, megnyitva az élethez vezető utat. A hit kérdése és válasza egyszerű: az ember Isten fia, vagy halál fia. Ez nem teológiai vagy filozófiai feltevés, hanem logikai tény. Annak a belátása, hogy több alternatíva nincs.” A cikkíró kifejti: arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan végződnek az idők, nincs válasz, így az emberiség öröklétéről sincs. „Ha az emberből hiányozna az örök élet, az örök boldogság és az örök gondoskodás utáni vágy, az anyagi és szellemi világ létrehozója iránti tisztelet, sohasem kereste volna Istent. Mivel azonban a létezés túloldaláról csak érzése, sejtése vagy hallomása van, csak az evilági létezést és szokásrendet ismeri, s szellemével, tevékenységével ezt a világot igyekszik saját kedvére alakítani.” Kristóf Attila azonban figyelmeztet, napjainkban „… ezrek, tízezrek élik át igazán a létbizonytalanság kínját, s látják bezárulni azt a jövőképet, amely ha nem is felemelőnek, de némiképp biztatónak tűnt idáig. Egyre többen gondolnak arra, hogy elhibázottan él a világ. A ’széles út’, amelyet választott, sehova sem vezet.” A szerző elismeri: nem tudja, hogy a most következő próbatétel „lelkünk és jellemünk javára válik-e, figyelmünk a ’szűk kapu’ felé fordul-e, amit erkölcsnek, igazságnak és szeretetnek nevezhetünk…”

Magyar Kurír