Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetek (9.o.) 33:159 című tudósítása szerint megosztotta a világ nemzeteit Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöknek a genfi, antirasszista konferencián elmondott antiszemita beszéde, az ENSZ 192 tagállamából 33 tiltakozott valamilyen formában a szónoklat ellen. „159 ország nem látott kivetnivalót az iráni elnök meghívásában és Izrael-ellenes szónoklatában.” A lap kiemeli, hogy a többséghez hasonlóan a Vatikán képviselője is bent maradt Ahmadinezsád beszéde alatt. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője nem kívánta kommentálni az európai küldöttek magatartását, de azt mondta, hogy az országok „szabadon” dönthettek a kivonulás vagy a bennmaradás mellett. A Hetek kitér arra is, hogy bár nem kapcsolódik a konferenciához, időben egybeesett azzal, hogy XVI. Benedek pápa fogadta a palesztinai keresztények egy csoportját. A lap figyelemre méltónak tartja, hogy a pápára a delegáció egyik tagja a beszélgetés közben egy palesztin fejkendőt, kefiját borított. „Benedek pápa elfogadta és egy ideig nyakában viselte a világszerte a palesztin ellenállás és Izrael-ellenes mozgalmak jelképeként is használt kendőt” – írja a Hetek, megemlítve, hogy a Szentatya májusban Izraelbe látogat.

A Népszabadság (Nigéria… 7.o.) nigériai beszámolója szerint: bár még csupán két év telt el Umaru Yar’Adua elnökké választása óta, a nigériaiak máris találgatják, ki lehet az utódja, mivel az elnök korábban is ismert betegsége súlyosbodni látszik. A lap emlékeztet rá: a tíz esztendeje az elnököt adó Népi Demokratikus Párton belül létezik egy megállapodás, amely szerint egy déli keresztény államfőt csakis északi muzulmán követhet, és fordítva. Ha az északi Katsina tartományból származó Yar’Adua kénytelen lesz mandátuma lejárta előtt lemondani, a következő elnökválasztásig alelnöke, a déli keresztény Goodluck Jonathan kapná meg a hatalmat. Ezt azonban a muzulmán lakosság, az ország népességének csaknem fele sérelmezné, hiszen akkor a nyolcévi keresztény uralmat csupán kétesztendei muzulmán kormányzás követné. A vallási és etnikai ellentétek újbóli kirobbanása pedig veszélyeztetné Nigéria amúgy is ingatag gazdagságát – írja a Népszabadság.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Lelki fordulatra van szükségünk 2.o.) beszámol a „Van Kiút" című, a Barankovics István Alapítvány Izraelita Műhelyének szervezésében elindított konferenciasorozat legújabb, Budapesten, az V. kerületben megrendezett fórumáról. Weisz Péter, a műhely elnöke elmondta: csak vallási és földrajzi határokon átívelő összefogással juthat ki hazánk a gazdasági és morális válságból. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke leszögezte: a világméretű gazdasági krízis gyökere a pénz szerelme, vagyis a csalás. A református lelkész figyelmeztetett: nem szabad azt gondolni, hogy egy kormányváltással megoldódnak majd a problémák, mert lelki fordulat nélkül nem lesz valódi változás. A válság összehozhatja az embereket, de szembe is fordíthatja egymással őket, ennek jelei a jobboldalon is láthatóak. A zsidóság és a kereszténység közös pontja az az emberkép, amely a teremtettségben eredezteti az emberi méltóságot, nem pedig abból, hogy „megszavaztuk az emberi jogokat.” Köves Slomó, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezetője kijelentette: „A válságban az segíthet, ha valóban elhisszük, hogy a dolgok jóra fordulnak. Az anyagi támogatás mellett sokkal inkább ezt kell erősíteniük az egyházaknak. A zsidóság több ezer éves fennmaradásának is ez az optimizmus a titka.”

A Hetekben (15.o.) Bagyarik Cecília Démonok és angyalok címmel foglalkozik Pilinszky János életével és költészetével. A szerző megállapítja: „Pilinszky az írást a teremtés továbbvitelének tartotta, foglalkozott szakmájának démonával és angyalával.” Erről így fogalmazott: „Az írásnak van egy része, amit én írok, és egy másik, ami íródik: engem ez érdekel igazából… Az igazi művész nem a tapasztalatai által tud a világról sok esetben megdöbbentően sokat.” Bagyarik Cecília szerint Pilinszky János az írásaiban „belső, súlyos viharoktól tépázott lelkivilágából táplálkozott, saját emlékeit akarta újból és újból átélni. Gondolkodására többek között Dosztojevszkij és az önkínzásáról is híres Simone Weil bölcselete volt hatással.” A cikkíró idézi Pilinszky verseinek angol fordítóját, Ted Hughes-t: „A Pilinszky műveiben megjelenő Isten a távollétek és hiányok Istene, vigasz nélkül való Isten.” A cikk szerzője egyetért ezzel, hangsúlyozva, hogy Pilinszky vallásossága „semmiféle megnyugvást nem hozott számára, kilátástalannak tartva a világot. Nem sokkal halála előtt egy tévéinterjúban így fogalmazott: ’A megváltásról nem sokat tudok. Egyet tudok: a meredek út vezet hozzá’.”

Ugyancsak a Hetekben (Aranykovács… 22-23.o.) a kétszeres olimpiai, 23-szoros világ- és 18-szoros Európa-bajnok kajakozó, Kovács Katalin nyilatkozik, aki elmondta: „Hívő ember vagyok, hiszek Istenben, és szoktam imádkozni. Hiszem, hogy föntről figyel minket, s úgy érzem, segít nekem, azt gondolom, nélküle nem lehettem volna ilyen eredményes.”

Magyar Kurír