Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (9.o.) Brüsszel vatikáni eurót akar című beszámolója szerint a római Szent Péter tér jobb oldalán lévő vatikáni postahivatalban a vatikáni, pápás bélyegért olasz vagy más euróval kell fizetni, a visszajárót azonban nem vatikáni euróban kapják az emberek. Emiatt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke felszólította a pápai államot, hogy azonnal hozza forgalomba a 2001 óta (az olasz állami pénzverdében) vert euróit, melyeket eddig kizárólag a numizmatikai piacra szánt. A lap emlékeztet rá, hogy Európában a Vatikánon kívül még két miniállam, Monte-Carlo és San Marino vezette be saját euróját, anélkül, hogy az eurózóna tagja lenne, „és a pápai falakon belül a fémpénzt, a kéteuróstól az ötcentesig, a hétköznapokban nem is használják.” Az orgánum felidézi, hogy a Vatikánban elsőként nyolc évvel ezelőtt vert kéteurós, II. János Pál arcmásával, egyetlen pénztárcában sem található meg, gyűjtők vásárolták fel, akár 1500 eurót is fizetve érte. Az euró bevezetésekor kiadott első sorozatot 2005-ben két új széria követte. Az eddig kibocsátott összesen 60 ezer vatikáni euró jelenleg 8 darabos csomagban vásárolható, 30 euróért. A Népszabadság szerint az Európai Bizottság nem tűrhette tovább szó nélkül, hogy nem minden euró ér ugyanannyit, és „pontos szabályt szabott a Vatikánnak: euróinak egyik felét forgalomba kell hoznia, másik felét a numizmatikusoknak szánhatja.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban („Hiányzik…” 2. o.) Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök nyilatkozik, aki elmondta: „Rövid távú felelőtlen politikai döntések következtében jutott a jelenlegi helyzetbe az ország. Ennek ellenére az új kormányfő áldozatvállalást kér a lakosságtól, a megszorítások azonban nem egyenlő mértékben érintik majd az embereket, hiszen a legrászorultabbakat, a családokat és a nyugdíjasokat érintik leginkább. Pedig pontosan őket, kiváltképpen a gyermekeket nevelőket kellene segíteni, hogy a felnövekvő nemzedék minél kevésbé érezze meg a válságos időket. A betegek, az idősek, valamint a munkájukat elvesztők mellé is feltétlenül oda kell állni.” A főpásztor idézi XVI. Benedek pápát: „Mozgósítanunk kell a híveket, és össze kell fognunk a civil szervezetekkel is.” Spányi Antal, aki a Katolikus Karitász elnöke, hozzátette: több jótékony akciót is indítanak a közeljövőben, élelmiszert és pénzbeli adományokat gyűjtenek és juttatnak el a rászorulóknak. „Az anyagi segítség mellett azonban legalább akkora szükségük van az embereknek lelki támogatásra is, hiszen egyre többen érzik úgy, hogy nincs mibe kapaszkodniuk. Hiányzik az erkölcsi háttér, a hit ereje.” Azzal kapcsolatban, hogy többen a szélsőséges erőknek a válság miatti megerősödését vizionálják, a püspök elmondta: „Sajnos számolni kell vele, ezért különösen fontos, hogy olyan vezetése legyen az országnak, amely erkölcsi alapon áll, és nem a saját érdekeit, hanem az emberek jólétét tartja fontosnak. Elfogadhatatlannak tartom, hogy bizonyos csoportok politikai céljaik érdekében szélsőséges eszméket tűznek zászlajukra. Különösen fájdalmas, hogy akár Prohászka Ottokár személyét is felhasználják, noha a XX. század eleji püspöktől távol állt a gyűlöletkeltés, az erőszakra való buzdítás. A baloldal azonban nyilván azért teszi az amúgy a társadalom rendkívül szűk rétegében hódító, szélsőséges eszmék elleni küzdelmet központi kérdéssé, hogy elterelje a figyelmet a valóban fontos kérdésekről. Pedig most sokkal inkább a jó szándék növelésére, az összefogás erősítésére lenne szüksége az országnak, mint annak hangoztatására, hogy éppen kit kell elítélni.”

A Magyar Demokratában (Isten tükörképe 26–28.o.) Barlay Ödön Szabolcs ciszterci pap-történész, az évek óta missziós tevékenységet folytató Szeverényi János evangélikus lelkész és Balog Zoltán református lelkész, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke nyilatkoznak az erkölcs fogalmáról. Barlay Ödön szerint az erkölcs „Törvény, ami nélkül nincs világ, nincs univerzum. Arisztotelész szerint Isten, ’Aki mindent mozgat, de őt nem mozgatja senki.’ Istennek öt tulajdonsága van: élet, igazság, szentség, szépség, jóság. Az ember pedig nem más, mint Isten képére teremtett valaki. Létének lényege, hogy tükrözze ezt az öt tulajdonságot. A morális tehát az Istenben lévő igazság visszatükrözése és igénylése.” Szeverényi János szerint az erkölcs „… az a nomaremdszer, amit a Teremtő adományozott az embereknek. Az a képesség, amivel Istennel és emberrel a kapcsolatot tarthatjuk, és ami az embert emberré teszi.” Balog Zoltán kifejtette: „Az erkölcs annak a tudása, hogy mi, emberek tetteinkért felelősek vagyunk valaki előtt. Ez a valaki nem az emberiség valamely fóruma, szerve, intézménye, nem valamilyen többségi elven elfogadott erkölcskódex, hanem a Teremtő, aki előtt felelősséggel élünk, s igyekszünk a jót választani a gonosz helyett. Ez nem azt jelenti, hogy hibátlanok vagyunk, hanem azt, hogy nemcsak azt tudjuk, mikor sikerült megfelelni, hanem azt is, amikor nem. És olyankor is tudjuk, ha elbukunk, hogy mit kell tennünk.” Barlay Ödön szerint ahhoz, hogy tiszta erkölcs legyen, ahhoz tükör kell, „moralitás kell, metafizikum kell, másként nem megy. Lerombolni valamit egy perc műve, hiszen az ötvenes években is egy tollvonásra megszüntették az egyházi iskolákat. Itt nincs moralitás, ezt az is jelzi, hogy az emberek egymást jelentik fel. Ma az alapok hiányoznak, ami megvolt: a keresztény tükröt tartották elénk. Vissza kellene állítanunk, de nincs kivel. Hat-hétezer teológiát végzett emberünk van csak. Nincsen hittan. Itt már csak az isteni irgalom tud valamit kitalálni… kellenek a kis- és nagy közösségek. A sztrájk önmagában társadalmi energia, erő, hogy nem vagyok egyedül. De ma lehetetlenné van téve a társadalmi összefogás is.” Szeverényi János úgy látja: „Még nem süllyedtünk egészen a mocsár mélyére. De miért kell megvárni ezeket a sötét időszakokat? A legvadabb kommunista, ateista időkben is voltak a hitünknek követői. Kell az árral szemben úszni! S ha kell, akkor akár a zuhatagban felfelé is, mint a lazac. Csak az erkölcstelen embereket sodorja az ár… Kínában, ahol korábban Mao Ce-tung kegyetlen módszerekkel igyekezett megszüntetni a keresztyén életet, ma naponta 20–25 ezren térnek meg és lesznek Krisztus követői. Hazánkban az elmúlt két évtizedben közel félezer új gyülekezet született. Van remény.” Balog Zoltán leszögezte: „Föl kell hozni az erkölcstelen embereket a mélyből. Az emberek egyre jobban érzik, hogy nagy baj van. Nemcsak a pénzpiacon, a gazdasággal, a politikával vagy a közbiztonsággal van baj. Az alapvető baj az emberrel van. Ahhoz, hogy másként legyen, mindenkinek magának is változnia kell. Akikből elveszett, azokban föl kell ébreszteni a jó iránti vágyat. Ha nem születik meg bennünk a szeretet lelkülete, akkor nem fogunk tudni ötről a hatra jutni mi magunk sem. Ugyanis az erkölcs legerősebb és végső soron egyetlen valódi mozgatója a szeretet… Ha a kereszténység közelében keresem az életem megoldását, akkor annak a hétköznapjaimra is hatással kell lennie. Hiszen ha erkölcsi elvek szerint élek, nekem ezeket akkor is be kell tartanom, ha senki más nem tartja be. Egy keresztény sohasem mondhatja: ’De hát ők sem!’ Ma még ez a fajta határozottság és egyértelműség hiányzik.”

A Magyar Nemzet (17.o.) Templomból loptak címmel közli, hogy ellopták a II. János Pál pápát ábrázoló, negyvenszer harminc centiméteres olajfestményt az elmúlt napok valamelyikén a békéscsabai katolikus nagytemplomból. Az esetről tegnap érkezett bejelentés a rendőrkapitányságra. A Páduai Szent Antalról elnevezett templom oldalhajójából valószínűleg a nyitvatartási idő alatt tulajdonította el a mindeddig ismeretlen tettes Simon M. Veronika festőművész alkotását.

A Magyar Nemzet (Gyalog… 17.o.) és a Magyar Hírlap (Gyalog… 22.o.) is hírt adnak arról, hogy gyalogos zarándokok indultak el tegnap Budapestről Csíksomlyóra, hogy május 30-án részt vehessenek a hagyományos pünkösdi búcsún. A 920 kilométeres távot tavaly tették meg először, de akkor még csak a Mária Út Egyesület tagjai. Az idén már két civil is vállalkozott a negyvennapos útra. A tegnapi indulás előtt Kemenes Gábor, Nagykovács plébánosa mutatott be szentmisét az útra kelőkért a Normafánál, a Szent Anna-kápolna előtt, és egyben meg is áldotta őket, és az utat.

A Népszava (15.o.) Gyulán már az egyház is futballozik című írása szerint a napokban lezárul az engedélyeztetési eljárás, így hamarosan megkezdődhet az építkezés Gyulán, ahol az ország legújabb, az Aranycsapat kapusáról, Grosics Gyuláról elnevezett, és a lap szerint „egyszersmind legkülönlegesebb labdarúgó-akadémiája” működik majd, várhatóan 2010 nyarától: az intézmény tulajdonosa a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Kiss-Rigó László megyéspüspök elmondta: szó sincs üzleti megfontolásokról, magasztosabb célokról annál inkább. „Hibásnak vélem azt a hazánkban meghonosodott gondolkodást, miszerint az egyháznak szerepet kell vállalnia az elesettek megsegítésében, a betegellátásban, a szociális gondozásban, ám a sportban nem. A rendszerváltást megelőző ötven évben szóba sem jöhetett az ilyesmi, a fordulatot követően pedig sokáig nem voltak meg az ehhez szükséges lehetőségeink… Az efféle, egyházi futballakadémiák nálunk ugyan szokatlanok, de másutt, például Olaszországban egyáltalán nem azok. Magam, tapasztalatszerzés céljából, több ilyen iskolát látogattam meg.” A főpásztor hozzátette: az Egyház nem azt várja a gyerekektől, hogy katolikus vallásúak legyenek, szimplán a keresztény értékek elfogadása a kritérium, természetesen a megfelelő tehetség és a futball iránti elhivatottság mellett.

Magyar Kurír