Napi sajtószemle

A Népszabadság Utazás című mellékletében (1.o.) Kuzmányi István Gyulafehérvár őrzi a magyar Saint-Denist címmel mutatja be az érseki székvárost, hangsúlyozva, hogy Gyulafehérvár a magyar és egyetemes kultúrtörténet igazi, eredeti kincseit tartogatja a látogatók számára. A cikkíró kiemeli a katolikus és ortodox katedrális épületét, s utóbbiról megállapítja: „A katolikus katedrális amolyan magyar ’Saint-Denis’: egy majdnem letűnt korszak emléke, az erdélyi középkori építészet első hírnöke (a Szent István alapított püspökségek székesegyházai közül egyedül a gyulafehérvári maradt fenn eredeti formájában), egyben nemzeti panteon. A méltóságteljes…, egy toronnyal díszített épület a XI-XII. század között épült. A jáki és zsámbéki templom nagytestvére valószínűsíthetően a korszak legnevesebb mestere, Villard de Honnecourt tervei nyomán épült, építésén több generáció kőfaragója dolgozott. Hunyadi János, Hunyadi László, Izabella királyné, és János Zsigmond fejedelem… megmaradt sírhelyei mellett, a templomban nyugszik még Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György fejedelem és Fráter György is. Az altemplomban található számtalan püspöksír közül az 1980-ban elhunyt, életszentségéről híres Márton Áron püspök sírhelye a leglátogatottabb.”

A Magyar Nemzetben (10.o.) Muray Gábor A hit felismeréséért címmel ír arról, hogy kápolnát szentelnek két hét múlva, május 2-án a Vas megyei Szelestén. „A napokban elkészülő Munkás Szent József-kápolna nyitott ajtóval várja majd az arborétum közepén az elcsendesedni, imádkozni, lelkileg is feltöltődni vágyókat. Az, ahogyan az ötletből végül tett és épület lett, maga a csoda, a sors egymás után terelte ide a segíteni szándékozókat az építésztől az ácson át az ólomüvegesig és az adakozókig.” A kápolna megépítésének ötlete Kulcsár Zsuzsától, a Szelestei Kastélyszállót üzemeltető Halász Ferenc nővérétől származik, aki elhatározta, hogy egy régi kútházból kápolnát épít. A kápolna felépítését Õrfi József teológus és építész, volt ferences diák vállalta el, ellenérték nélkül, kosztért-kvártélyért. Tavaly karácsonykor Ráday-Pesthy Frigyes, a szálló visszajáró vendége egy nagyobb összeget adományozott Kulcsár Zsuzsának, amivel az ólomüveg ablakok készítéséhez kívánt hozzájárulni. Muray Gábor hozzáteszi: „És gyűltek, gyűltek a segítő kezek. Ha az ország is így épülne, szépülne, nem beszélne senki a válságról ma. Császár Zoltán, Zsuzsa unokaöccse (több templomot szintén önzetlenül restauráló szakember) elvállalta a fő szervezést a segédjével, Molnár Miklóssal és két helybeli fiúval, Szabó Bélával és Vörös Csabával.” Halász Zsuzsa a nyitott kútházról elmondta: „Mindig is zavart, ha zárva találtam egy templomot. Amíg a kocsma és a játékterem – tehát ahol csak veszteni lehet – állandóan nyitva van, nem lehet zárva a hely, ahol az ember magára találhat, elcsendesedhet és feltöltődhet. Ez a kápolna napközben mindig nyitva áll majd a betérő előtt, hogy ne csak esztétikai élmény legyen. Azok, akik úgy érzik, valami vagy valaki hiányzik az életükből, s akiket itt megérint az arborétumi nyugalom és az öreg fák méltóságteljes csendje, a madárcsicsergésből a kápolnába lépve, talán majd segítséget kapnak a felismeréshez. És már egy köszönetért és fohászért is rég megérte.”

Magyar Kurír