Napi sajtószemle

Beszámolók a vatikáni és hazai húsvéti szertartásokról

A Népszabadság (8.o.) A remény volt a római húsvét üzenete, a Magyar Nemzet (8.o.) Egyházi útmutatás a világi zűrzavarban című római tudósításaikban kiemelik, hogy a béke és a megbékélés fontosságát hangoztatta a gazdasági válság, háborúk, nyomor és terrorizmus sújtotta világban a húsvétvasárnapi szentmise után elhangzott üzenetében XVI. Benedek pápa.

A Népszabadság figyelemre méltónak tartja, hogy a holokauszttagadó lefebvre-ista püspök, Richard Williamson miatt kirobbant viták után két hónappal a pápa az egyházról is szólt, hangsúlyozva: „Mindig az elsüllyedés benyomását adja, miközben máig elkerülte ezt, de még ma is a szeretet és a gyűlölet gravitációs tere között mozog.” A Népszabadság megjegyzi: A lefebvre-isták a maguk részéről közölték, nem fogadják el az egyházfő által módosított nagypénteki imát, és továbbra is a zsidók megtéréséért imádkoznak. Mind a Népszabadság, mind pedig a Magyar Nemzet beszámol arról is, hogy sátortemplomban celebrálták a húsvéti misét az abruzzói földrengés túlélőinek.

A Népszabadság (3.o.) Továbbadni az igazságot, a Magyar Nemzet (3.o.) „Történetünk nem értelmetlen sodródás” címekkel részletesen, a Magyar Hírlap (5.o.) Gondország méltó húsvétünnepe, a Népszava (16.o.) Egyházi ünnepen a világról címekkel rövidebben számolnak be a hazai katolikus, illetve protestáns szertartásokról.

Valamennyi napilap kiemeli Erdő Péter bíboros-prímás húsvétvasárnapi homíliájából a következő gondolatot: „Ha sokszor mindent elborítani látszik is az önzés, a bizalmatlanság, ha gyakran spontán vagy gerjesztett gyűlölet osztja is meg az embereket, ha az anyagiak hajszolására hangolt világunk különösen nagy drámának éli meg az anyagi jólét csökkenését, vagy a gazdaság megroppanását, nekünk a feltámadott Krisztus már távlatot mutat.” A Magyar Nemzet tudósítása pedig már címében is kiemeli: Erdő Péter hitet tett amellett, hogy „egyéni élettörténetünk nem értelmetlen sodródás, a világtörténelem nem céltalan vergődés, mert a minket örök életre hívó isteni szeretet nagy terve valósul meg.”

A Népszabadság és a Magyar Nemzet is részletesen tudósít a protestáns egyházi vezetők istentiszteleteiről. Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvéti üzenetében összekapcsolta a jézusi időket a jelennel, hangsúlyozva: „Válságban van az élet, a család, a közösség, a nemzet élete, de az első húsvéti történetben is válságos életű emberek vergődtek.” A református püspök ezzel állította szembe a feltámadt Krisztus megjelenését, amely által „valójában a halál van válságban, hiszen az élő Isten Fia személyében nekünk társunk van életben és halálban.” Bölcskei Gusztáv a debreceni Nagytemplomban tartott ünnepi istentiszteletén megemlítette azt is, hogy az ünnep előtt névtelen levélben szólították fel, hogy ne prédikáljon a közéletről, ahogyan azt karácsonykor tette. „Nem lehet úgy beszélni Isten akaratáról, hogy közben ne látnánk a körülöttünk lévő világot” – tette hozzá a püspök a megfélemlítési akcióhoz. Egyúttal óvott a ma is működő „nagy rábeszélőgéptől, amelynek lényege, hogy ne értsük, mi történik velünk, a földjeink, vizeink, gyermekeink és unokáink jövőjével.” Ittzés János evangélikus elnök-püspök a győri Öregtemplomban húsvéthétfőn tartott ünnepi igehirdetésében figyelmeztetett. „Hamis hitek, illúziók helyett vessük a bizalmunkat a Megváltóba, aki azt jelentette ki magáról, mielőtt keresztre feszítették: „Én vagyok a feltámadás és az élet”.” A püspök leszögezte: a húsvéti történet felszólít bennünket az őszinteségre, a megalapozott hitre és a tanúságtételre.

Egyéb témák

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) idézi Hans Küng német teológust, aki a páneurópai tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: „Egyre világosabban látszik, hogy a katolikus egyház a pápa, XVI. Benedek modernizáció-ellenes felfogásának köszönhetően ismét a sötét középkorba süllyedhet.” A polgári napilap emlékeztet rá, hogy Hans Küng az 1960-os években a tübingeni egyetemen oktató Joseph Ratzinger felettese volt. Szerinte a pápa az 1968-as diáklázadások nyomán vált meglehetősen konzervatívvá. Küng elmondta azt is, hogy az iszlám és a keresztény vallás kapcsolata jelenleg jó úton halad.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (8.o.) Nemkívánatos nagykövet címmel röviden közli: a Vatikán megakadályozta, hogy az abortuszt támogató Caroline Kennedy – az 1963-ban meggyilkolt egykori elnök, John F. Kennedy lánya – legyen az új szentszéki amerikai nagykövet.

Hazai hírek

A Népszavában (Új lemeze után… 6.o.) Mága Zoltán hegedűművész nyilatkozik, aki száz koncertből álló sorozatot tervez az ország különböző felekezetű templomaiban. Elmondta: „Az integrálódás kérdésével függ össze a tervem, mert amellett, hogy segíteni akarok a rászorulókon, hidat is szeretnék építeni a kisebbség és a többség között. Azt látom, hogy nemcsak a szegénység, hanem szörnyű feszültségek is mérgezik a mindennapi életet, s milyen nehezen élnek együtt a kisebbségek és a többség közösségei. Gyakran adtam templomokban jótékonysági koncertet, s tapasztaltam, hogy a padsorokban minden korosztály megtalálható, s egyaránt beülnek zenét hallgatni cigányok és nem cigányok. És nem nézik, ki milyen származású, milyen a bőrszíne. Bízom abban, hogy valamilyen módon enyhíthetünk a kialakult helyzeten. És jó lenne, ha sikerülne azokra a cigány emberekre is hatni pozitív módon, akik nem fogadják el az együttélés szabályait, s ezzel saját közösségüknek tesznek rosszat. Tudom, hogy nem válthatom meg a világot, tudom, a koncertekkel nem tudok iskolát, óvodát, bölcsődét építeni a cigány gyerekeknek, nem teremtek munkalehetőségeket és nem tudom felszámolni a cigány telepeket, de szeretném hinni, hogy a zene a megbékélést szolgálja majd a koncerteken. Láttam nemegyszer a templomi koncerteken az embereket együtt örvendezni a szomszédjukkal, akivel előtte tán szóba sem álltak. Megtisztelő, hogy a jótékonysági koncertek fővédnökségét Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke vállalta… Nekünk, művészeknek talán még van hitelünk, s valójában nem várhatunk a robbanásra kész puskaporos hordó tetején. A templomi koncertekre ingyenes lesz a belépés, így a zene nagyon sok emberhez juthat el, akiknek ilyesmire nem telik. A tervek szerint itt Budapesten, a Szent István-bazilikában, a Mátyás-templomban s kisebb templomokban indulna a sorozat, s utána következnének az ország különböző részei.”

Magyar Kurír