Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (10.o.) Brit tanárok támadják a vallási iskolákat című beszámolója szerint várhatóan támogatni fogja a brit Tanárok Nemzeti Szövetségének (NUT) vezetősége azt a javaslatot, miszerint a hétezer államilag támogatott brit vallási iskolát meg kellene fosztani attól a jogától, hogy vallási hovatartozás alapján válogassanak a jelentkezők között. A lap emlékeztet rá: Nagy-Britanniában a hétezer egyházi iskola többségét valamelyik keresztény felekezet működteti, de van 36 zsidó, hat muzulmán, két szikh és egy hindu iskola is. Tony Blair miniszterelnöksége idején sok új egyházi iskola jött létre, mert a kormány kifejezetten támogatta a felekezetek szerepvállalását az oktatásban. Tegnap a volt munkáspárti kormányfő a BBC-nek elmondta: „Véleményem szerint a vallási iskolák segítséget nyújtanak abban, hogy a gyermekekben kialakuljon egy értékrend, emellett jó értelemben vett fegyelemre nevelik őket.” A 2007-ben miniszterelnöki tisztségéről való lemondása után katolikus hitre tért Blair a tanárok szövetségével ellentétben úgy nyilatkozott, hogy szerinte éppen a vallási iskolák segítik elő a felekezetek közötti megértést.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban ( 5. o.) A legkisebb közös többszörös Jézus…Balczó András olimpiai bajnok, A Nemzet Sportolója nyilatkozik, aki azt állítja, diktatúrában élünk, amelyben „az egész hatalmi rend a hazugságra épít. Hagyjuk magunkat hazuggá tenni, mert az igazmondást bünteti a sátáni hatalom, amely a pénzvilág ura. A sátán lánca a pénz. Az egész nemzet abba fulladt bele, hogy beleült a hazugságokba, nem merte az életét, egzisztenciáját kockázatni azért, hogy a fehérre azt mondja, hogy fehér, a koromra azt, hogy fekete.” Balczó figyelmeztet: „Nincs más választás, mint megjátszani a Jézus-kártyát a sátánnal szemben, amely azt a kötelességet rója az emberekre, öljenek, lopjanak, csaljanak, hazudjanak. Az ember értelmének és szívének kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a kettőt összeköti a hit. Magyarországon az a baj oka, hogy szerteszét vagyunk darabolódva. A Jelenések Könyve szerint megalakul majd az Antikrisztus birodalma, amelyben egy pénz és egy kormány lesz. Most zajlik a kiválasztás, ki támogatja ezt, és ki nem. Akik a nemzettudat megtörésén munkálkodnak, kiszolgálói akarnak lenni ennek az erőnek. Sokkal könnyebb egy nemzet feletti uralmat megszerezni, ha a tudata nem működik, ha kiiktatják azokat a tényezőket, amelyek a nemzettudatot formálják, növelik. Az egészségügy és a sport leépítése, a pénz megvonása ezzel függ össze. A háttérben meghúzódó hatalom szándéka kiolvasható.”

A Magyar Nemzetben ( 23.o.) A Szűzanyának…a ceglédi Szent Kereszt-templomban szolgáló, 36 éves, cigány származású római katolikus pap, Csonka Csaba nyilatkozik, aki elmondta: „Nem tudom, hogy mások miként élik meg a cigányságukat, nem is akarnék általánosságban beszélni, igazából azonban nekem soha semmilyen hátrányom nem származott abból, hogy cigány vagyok. Lehet, hogy eleinte félve mondtam ki ezt magamról, fiatalabb koromban nemigen tudtam és mertem ezzel a ténnyel mit kezdeni. Tartottam tőle, ha megtudják, hogy cigány vagyok, talán nem lesznek az emberek barátságosak velem. Ám amikor már magam is tisztába jöttem ezzel, sőt vállalni is mertem, hogy elsősorban magyar vagyok, másodsorban pedig cigány, és közelebbről is megismertek, mindenütt elfogadtak és általában a szeretetükbe fogadtak az emberek.” Csaba atya elmondta azt is: „Én ettől a hazától nem tudok elszakadni, ha pár napra külföldre utazom, rettenetesen nagy honvágy kerít a hatalmába. Itt születtem, ide tartozom, a mindenem Magyarország. Hogy ezt az érzést én cigány emberként élem meg, ez az életem. Ebben az országban, magyar nyelven ismertem meg az isteni igéket, számomra ez is határtalanul fontos. Kötődéseimet nem tudom szétszálazni, rangsorolni. Lehet arról beszélni, hogy mik a gyökereim, milyen kulturális örökséget hordozok magamban, miben hiszek, és mi a hivatásom, a lényeg az, hogy hová tartozom: Magyarországhoz, a magyarsághoz.” A lelkipásztor egyúttal figyelmeztet: „A cigányság szociális körülményeinek a javításáról a papok sem tekinthetnek el, a cigánypasztoráció jeles személyiségei erre is felhívják a figyelmünket. Mint az Újszövetségben olvasható, Jézus is felfüggesztette az igehirdetést, amikor látta, hogy a meghallgatására összesereglett emberek milyen éhesek. Más kérdés, hogy még a kenyérszaporítás sem oldhatja meg egy csapásra a nélkülözők valamennyi gondját-baját. Nekünk az egész embert kell szolgálni, mert az ember testestül-lelkestül lett megváltva. Ezt nem én találtam ki, a valódi cigány közösség közelében töltött – az egyszerűség kedvéért mondjuk így – próbaidőm alatt ezt tanították nekem.” Csonka Csaba elmondta azt is: „Azokban, akik csak felületesen ismerik az újszövetségi tanításokat, az olyan ősi balhitek, mint a szemmel verés, a rontás, a halottaktól való félelem ma is elevenen élnek, sőt újak is társulnak hozzájuk. Ám azok a cigány vallási közösségek, amelyek templomot emelnek maguknak, cigány misét hallgatnak, cigány templomi énekeket énekelnek, a lovári nyelvre lefordított Bibliát lapozgatják vagy rózsafüzéreznek – Valkón találkoztam ilyenekkel, de Hodászon is ez a helyzet –, szép fokozatosan elhagyják a babonáikat. A Szűzanyának sem lopnak, sőt többen is azt állítják, hogy ahol sikerül megszervezni a cigány hitéletet, ahol a cigány lakosság nemcsak hogy megismeri, de éli Isten parancsait, jól megférnek egymással a cigányok és a magyarok. Ezekre a vidékekre nem jellemző a cigánybűnözés, és talán kevesebb a szenvedélybeteg cigány ember is. Azt azért nem állítanám, hogy a munka nélküli cigány is kevesebb, de azt igen, hogy a vallásos cigány közösségek könnyebben vészelik át a mostani nehéz időket.” A ceglédi lelkipásztor leszögezte: „A keresztény embernek, a papnak az a küldetése, hogy jel legyen a világban. Felkiáltójel? Kérdőjel? Minden alkalommal a krisztusi szeretetről kell beszélnie. Sajnos azonban vannak olyan helyzetek, amikor az evangéliumi szó sem gyógyít. Ilyenkor csak az ima segít, más semmi sem.”

A Magyar Hírlap (9.o.) Megtartó közösség a Városmajorban címmel közli, hogy április 18-án tartja tisztújító közgyűlését a hivatalosan 1990-ben megalakult Városmajori Katolikus Egyesület. Mivel a szervezet szorosan együttműködik az egyházi és a világi hatóságokkal is, a közgyűlésen részt vesz Udvardy György püspök és Lovas Pál, a XII. kerület alpolgármestere. Az orgánum kiemeli: az egyesület vezetői és tagjai vallják, hogy most, amikor nem csupán gazdasági, hanem társadalmi válság is sújtja hazánkat, különösen fontos szerepe lehet a helyi közösségekben kialakuló megtartó emberi kapcsolatoknak.

A Népszabadság (2. o.) Kevesebb a hívő… ismerteti a Tárki felmérését, amelyből kiderül: a hagyományos vallásosság a szekularizáció miatt csökkent a rendszerváltás óta az országban, a megtérők, a hitet személyesen megélők aránya viszont nőtt a társadalomban. A cég az 1991-es, 1998-as és 2008-as felmérések összevetéséből arra következtetett, hogy a vizsgált időszakban a népesség egyre kisebb aránya tartozott azok közé, akik mindig is hívők voltak, s enyhén növekedett a sosem hívők népességen belüli aránya is. 1991-ben a hívőknek csak nyolcada, 2008-ban már negyede vallotta magát megtérőnek. S 15-ről 20 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknek volt olyan fordulópont az életében, amikor új és személyes kapcsolatuk alakult ki a vallással.

Magyar Kurír