Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (Nincs javulás… 10.o.) Karaffa Attila, a Pázmáneum Társulás titkára elmondta: a közeljövőben nem lesz magyar püspök Szlovákiában. Frantisek Tondra, a Szlovák Katolikus Püspöki Kar elnöke a napokban válaszolt a felvidéki magyar katolikusok levelére, amelyben huszonötezren fordultak a püspöki karhoz az új egyházmegyei rendezés és az anyanyelvű hitélet ügye miatt tiltakozva. A 400 ezres szlovákiai magyarságnak ugyanis nincs püspöke. A lap emlékeztet rá, hogy Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke januárban szóba hozta a „püspökkérdést”, de a szlovák egyházi vezetők mereven elutasították. Frantisek Tondra válaszlevele szerint a püspökök természetesnek tartják, hogy biztosítani kell a magyar katolikus kisebbség lelki gondozását is. „A püspökök megállapították, hogy ennek a lelkipásztori gondozásnak a konkrét megoldása az adott egyházkormányzati területért felelős megyéspüspök teljes joghatósága alá tartozik” – olvasható a levélben. Az MH hozzáteszi, hogy a hivatalos szlovák egyházi álláspont szerint a jelenlegi helyzettől való elmozdulás nem valószínű.

A Magyar Nemzetben („Jószerivel”… 5.o.) Gyulay Endre nyugalmazott Szeged–Csanádi megyéspüspök és Fabinyi Tamás, az Észak-Evangélikus Egyházkerület püspöke nyilatkoznak az MSZP és az SZDSZ kormányfőjelöltje, Bajnai Gordon által tervezett megszorítócsomagról. Gyulay Endre föltette a kérdést: „Ki fog manapság gyermeket szülni, ha a fiatal házaspárok nem látják még a saját maguk megélhetésének biztosíték sem? Milyen perspektívát képzelhetnek gyermekeik elé azok, akik néhány éve vállaltak gyermekeket?” A főpásztor hangsúlyozta: éppen azok, akik adósságállományunkat felduzzasztották, és idejében közvagyonokat mentettek ki a maguk számára, most az állami adósság kamattörlesztése érdekében ismét a szegény rétegeket sarcolják meg. Gyulay Endre arra is emlékeztetett, hogy a katolikus karitász sokat segített és segít a rászorulókon, de ma már azzal a helyzettel néz szembe, hogy jószerivel nincs kitől adományt kérni. Mindeközben az üzleti élet felső rétegének szereplőit, az állami fő-fő hivatalnokokat nem érintik érzékelhetően a nadrágszíjszorítások, hiányzik a tehervállalás arányosítása. Fabinyi Tamás szerint rossz üzenet, hogy az MSZP rendkívüli kongresszusa az Internacionáléval zárult, az új kormányprogram alapelemeinek ismeretében biztosra vehető, hogy nem az „éhes proletárokat” akarták buzdítani. Az evangélikus püspök idézett az Internacionálé harmadik versszakából – „A tőke még a húsunk marja” –, és hozzátette: ez furcsán hat a nagytőke irányította MSZP-től és egy várható Bajnai-kormánytól. Fabinyi Tamás leszögezte: „Az új megszorítócsomag azokat sújtja, szipolyozza, akiknek már eddig sem voltak semmiféle tartalékaik. A kisgyermekes családok helyzete például eddig is megalázó volt az elmúlt hat év családpolitikája miatt, ám most még inkább ellehetetlenülhet az életük.”

A Magyar Demokrata (35.o.) A reménység temploma című beszámolója kiemeli: „Miközben mindenki a pénzügyi válságról, a várható következményekről beszél, Verőcén templomot építenek. Templomot az egész magyarság számára, közadakozásból, a lakók kétkezi munkájával.” A Kárpát-haza templomot Bethlen Farkas, Verőce polgármester álmodta meg. Az épületet Szűcs Endre és Tóth Péter építészek tervezték, és ők felelősek a kivitelezésért is. Az ünnepélyes alapkőletételre március 21-én került sor, a templomot Mátrai Benedek római katolikus plébános és Márkus Gábor református lelkész szentelte meg. Az építkezés fővédnöke Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök felesége. Bethlen Farkas elmondta: „Kicsi népünk morálisan nagyon mélyre süllyedt a tisztesség, a becsület, a hazaszeretet és a munka területén. Építsünk hát egy templomot, ahol bármikor össze tudunk gyűlni, és imádkozhatunk hazánk feltámadásáért. Ennek a templomnak a felépítése szolgáljon bizonyságul arra, hogy hittel, szeretettel és összefogással a magyar nemzet visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét.” A beszámoló szerint a templom egyszerű építmény lesz, fehér falakkal, palatetővel, s kb. egy év múlva készül el. Legszebb ékességét, az oltár fölött lévő műalkotást, amin a nagyszentmiklósi kincsekről ismert Emese álma motívum jelenik meg, Borbás Dorka iparművész készítette. A templom üveg-ablaksorát honfoglalás kori övekről, csatokról vett mintákkal fogják díszíteni, kifejezve népünk Szent István kora előtti találkozását a kereszténységgel. A padlózaton a használt téglákat úgy rakják le, hogy belőlük kirajzolódjék Magyarország címere.

Magyar Kurír