Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A  Népszabadságban (8.o.) Sárközy Júlia Olasz muzulmánsors című római beszámolójából kiderül: egy fatva halálos ítélete fenyegeti az olasz parlament marokkói származású – a Silvio Berlusconi miniszterelnök vezette jobbközép színeiben politizáló – képviselőnőjét, Souad Sbait, amiért nem visel fejkendőt és többek között harcol az afgán nők jogaiért. A 48 éves képviselőnő harminc éve él Olaszországban, s hónapok óta védelem alatt kíséri gyermekeit iskolába, és ő is testőrrel hagyja el otthonát. Elmondta: „Õrültek, Marokkóban sem hordtam kendőt, anyám és nagyanyám se fedte be a fejét, Nyugaton sem fogom. Sajátomnak vallom az iszlám kultúrát, de laikus vagyok, ilyenek is vannak a muzulmán világban, ahol gyakran a szélsőségesek vallják magukat hívő muzulmánnak.” Souad Sbai szerint a helyzet súlyos, az Olaszországban élő több mint másfél millió muzulmán radikális világnézete bármelyik pillanatban ismét terrortámadásokat robbanthat ki, egyelőre azért van tűzszünet, hogy „csendben szövögessék hálójukat.” Megoldást csak azok az imámok tudnak felmutatni, akik számára terhes a muzulmánok és a terrorizmus összemosása. Sárközy Júlia arra is kitér, hogy a római képviselőház jobboldali elnöke, Gianfranco Fini az olasz mecsetekben kötelezővé tenné az imámok olasz nyelvű prédikációját. Az olaszországi iszlám közösségek uniója (Ucoii) így reagált: a gyűlöletbeszéd nem nyelvfüggő. A tudósító hozzáteszi: öt év alatt három vallási vezetőt utasítottak ki államellenes uszításért. Sárközy idézi a tavaly húsvétkor keresztény hitre áttért újságírót, Magdi Cristiano Allam-ot, aki figyelmeztetett: a jó muzulmán nem veri a feleségét.

Hazai és határon túli hírek

Magyar Nemzet címmel készített összeállítást abból az alkalomból, hogy e hét végén kezdik vetíteni Petényi Katalin és Kabay Barna Hitvallók és ügynökök című riport-dokumentumfilmjének kilencvenperces moziváltozatát Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A játékfilmes elemekkel dúsított film kétszer 52 perces változatát a Duna TV tűzi műsorára, a terjedelmesebb, kétszáz perces összeállítást – nyolc részben – az MTV Rt. A film narrátora Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, a katolikus múltfeltárással foglalkozó Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány vezetője. Lőcsei Gabriella szerint Petényi Katalin és Kabay Barna alkotása „… esendő – s erősen vitatható – filmes megoldásaival együtt is hitelt érdemlően ábrázolja azt az egyháztörténeti és társadalom-lélektani szempontból egyaránt tragikus folyamatot, amelynek a hatására az istentelen kommunista hatalom engedelmes eszközeivé váltak a magyarországi katolikus papok, főpapok. Szinte a teljes püspöki kar.” A bomlasztás pszichológiai hadműveleteivel, zsarolással és ígérgetéssel az ÁVO s az Állami Egyházügyi Hivatal embereinek sikerült elérniük, hogy a papnevelde rektorától a Pápai Keleti Intézetbe kiküldött tudós magyar szerzetesekig, a püspöki konferencia – talán – teljes tagságától a zsinati küldöttekig az egyházi hierarchia valamennyi fokán ott voltak a szocialista hatalom beépített emberei. Petényi Katalin és Kabay Barna művének az a legnagyobb érdeme, hogy ezt a döbbenetes tényt körültekintően tanúsítja is, nemcsak az ügynökök, de tartótisztjeik nevét és fényképét is közreadva, a saját kezű aláírásokkal hitelesített jelentések szövegével együtt. Az első könyörtelenül határozott lépéseket az ő filmjük teszi meg, annak érdekében, hogy a magyarországi római katolikus egyház a megtisztulás reményében, az iránta táplált össztársadalmi bizalom helyreállítása és megszilárdítása érdekében szembenézzen a múltjával.”

A Magyar Hírlapban (Aki… 9.o.) Szőke János szalézi szerzetes nyilatkozik, aki tizennégy magyar boldoggáavatási ügyét készítette elő. Mindszenty József hercegprímás boldoggáavatásával kapcsolatban Szőke János elmondta: annak nem lehet akadálya az egykori bíboros és VI. Pál pápa közti levélváltás az esztergomi érseki székéről való lemondatásáról. „Való igaz, ezt a főpap önként nem tette meg, azonban a Szentatya 1973-as, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye püspöki székének megüresedéséről szóló döntését Mindszenty nem utasította vissza. A végsőkig kitartott elvei mellett, miközben teljes mértékben engedelmes volt Rómának. Igazmondás, karakteres kiállás, ragaszkodás a nemzethez és az egyházhoz” – Szőke János szerint e tulajdonságai miatt a hercegprímás mindenképpen megérdemli, hogy példaként állítsuk korunk és a későbbi korok embere elé.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (12.o.) Kristály Lehel Lelkiismeret-ébresztés címmel emlékeztet rá, hogy ismét előtérbe került Esterházy János emléke, amikor Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében Lech Kaczynski lengyel államfő március 24-én posztumusz a Polonia Restitute kitüntetést, az egyik legmagasabb lengyel állami elismerést adományozta a felvidéki magyarság mártír politikusának. A cikkíró rámutat: „Esterházy Jánosra gondolva óhatatlanul sorstársa, az erdélyi Márton Áron püspök jut az eszünkbe. A két mártír életútja sokban hasonlított egymásra, és még emlékük élesztése is közös jegyeket visel. Igaz, egyiküket Prága és Pozsony rehabilitálni sem akarja, miközben másikuknak éppen a boldoggáavatása zajlik.” Márton Áron püspök áldozatos, hitvalló életútját méltatja az összeállítás alatt olvasható cikk, amelynek címe: A palotafogoly, akit boldoggá avatnak.

Magyar Kurír