Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (3.o.) Miklós Gábor A pápa csapdája címmel reagál XVI. Benedek pápának a vele készült és a múlt héten megjelent interjúkötetben olvasható mondatára, amely szerint – a cikkíró megfogalmazása szerint – „… ha például egy AIDS-es férfi prostituált azért használ óvszert, hogy ne terjessze a betegséget, az megengedhető, és valamilyen szintű felelősségre utal. Ezt később egy szóvivőjének adott személyes kommentárjában az egyházfő a női prostitúcióra is érvényesnek mondta.” Miklós Gábor rámutat: „A katolikus egyház súlypontja egyre inkább a harmadik világban van. Afrikában, ahol az AIDS a legerősebben pusztít, 158 millió katolikus él.” A szerző úgy látja, hogy a katolikus egyház „fővonala az elmúlt évtizedekben energiáit mintha teljesen az emberi szexussal kapcsolatos tanítás védelmére összpontosítaná… ennek ürügyén sokkal több szó esik a lombikbébi-eljárás során esetleg elvesztett embriókról, mint az éhségtől, a túlnépesedésről, háborúktól, vízhiánytól naponta pusztuló afrikai gyermekek tízezreiről, a diktatúrák fegyvereseinek pusztításairól. A moralitás sajátos formája ez. A hivatalos egyház mértékletességet, monogámiát hirdet híveinek, miközben a köztük élő papok, püspökök jól tudják, hogy mennyire követik ezt a valóságban. A valóság sokszor maga az egyéni, társadalmi és intézményi képmutatás. Az egyházat belülről is sújtja a szexbotrányok, pedofilügyek sorozata. Vajon képes lesz ezzel a kórral leszámolni az intézmény, amíg nem dolgozza fel a szabados valóság és a dogma konfliktusát? A római egyház a civilizáció egyik legrégebbi intézménye. Kilép-e a mai szexcsapdájából? A pápai félmondat izgatott visszhangja azt jelezheti, hogy az intézményben sokan várnak új válaszokra. A kérdések és a botrányok persze évezredesek az emberi világban.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (2.o.) Ég az első adventi gyertya címmel tudósít arról, hogy advent első vasárnapján a budapesti Szent István téren – a hagyományokhoz híven – meggyújtották a főváros megszentelt adventi koszorújának első gyertyáját, jelezvén, hogy közeledik az Úr lejövetelének ünnepe.

A Magyar Hírlap (2.o.) Szeretetben fogant advent címmel számol be arról, hogy a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kezdeményezésére létrejött Százforintos gyűjtőakció mottója szerint „A gyermekek szeretete hegyeket mozgat.” A tanulók százforintjaiból csaknem 73 ezer forint gyűlt össze, amelyet takaréklevél formájában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fog szétosztani a vörösiszap-katasztrófa sújtotta devecserei és kolontári gyerekek között. Az első három családnak Hoffmann Rózsa, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke adta át Devecseren, adventi ünnepség keretében az ötven-ötvenezer forintról szóló dokumentumot. Réthelyi Miklós hangsúlyozta: „Semmi sem olyan végtelen, mint a remény. A házak újjáépíthetők, a reményre viszont nagyon kell vigyáznotok. Ti, akiknek életét újraírta a vörösiszap-katasztrófa, most átérezhetitek a nemzeti összefogás csodáját.” Hoffmann Rózsa államtitkár a devecseri művelődési házban összegyűlt 200 gyermekhez intézve szavait úgy fogalmazott: az ország összes szeretetét teszi most eléjük. „Az árnyék után fényt akartunk hozni nektek ide, ebbe a sötétségbe, hogy ezzel is segíthessünk újrakezdeni, és azért, hogy érezzétek, figyelnetek rátok, és nem vagytok egyedül.” Kozma Imre atya gyújtotta meg advent első gyertyáját, s ennek az összefogásnak az ötletét egy csillaghoz hasonlította, amelyet felküldtek a magasba, és amelyet a gyermekek úgy követtek, ahogy a háromkirályok a betlehemi csillagot: „Ez a csillag most megérkezett fölétek, a ti szomorúságotok és elpusztult otthonaik fölé. Elhozta nektek azt az üzenetet, hogy veletek van az ország, és hogy van jövője az életeteknek” – mondta a máltaiak elnöke.

A Magyar Nemzet (1.,4.o.) Kiszűrnék az álegyházakat című összeállításából kiderül: szűkítené a szociális államtitkárság jövő évtől azoknak az egyházaknak a körét, amelyek szociális szakellátó intézmény fenntartójaként kiegészítő normatívára jogosultak. Ezzel párhuzamosan a többlettámogatás mértékét tovább növelné, amely azonban feszültséget idézhet elő a világi működtetők, többek között a megyei önkormányzatok körében. Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta: elismerik ugyan az egyházak jelentőségét a szociális intézmények fenntartásánál, de azt is megjegyezte, hogy a megyei önkormányzatok nem tudják tovább növelni a bevételüket, ami komoly gondot jelent. A megyék többsége ugyanis az államtól kapott alapnormatívából nem tudja fenntartani a szociális szakellátó intézményeit, míg az egyházaknak a kiegészítő támogatásnak köszönhetően nagyobb a mozgásterük. „Problémát jelent az is, hogy a megyei önkormányzatoknak a szociális törvény alapján kell működtetni az intézményeket, annak szigorú jogszabályi előírásai miatt viszont lehetetlen spórolni. Más fenntartók ebből a szempontból könnyebb helyzetben vannak” – mondta Szűcs Lajos, aki azonban üdvözölte, hogy a kormány érzékeli a rendszer problémáit, és dolgozik azok kiküszöbölésén. Németh Sándor, a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületének elnöke is hangsúlyozta, hogy a különbségtétel régi vita köztük és az aktuális kormány között. Kifejtette: „Ha a tevékenység a hitélet gyakorlásának az állami elismerése, akkor egy új költségvetési soron vagy más módon kellene az egyházakat finanszírozni. Megoldást jelenthetne az is, ha a magán-, illetve az önkormányzati intézmények is kapnának kiegészítő támogatást. Az egyértelmű, hogy jelenleg az egyházi szociális szakellátó intézmények magasabb színvonalon és nagyobb biztonsággal működnek, mint az önkormányzati fenntartásúak.”

A Népszabadság (A Kecske-templom… 1.,17.o.) beszámolója szerint „Évtizedenként ha egyszer kerül a textilrestaurátorok keze alá olyan ruhaegyüttes, mint amilyet az idei év elején a soproni Kecske-templomban találtak a régészek. A kripta lépcsője alól aranyszálas szövetekbe öltöztetett, előkelő halott maradványai kerültek elő. A leletet restaurálás után jövőre láthatják az érdeklődők.”

Magyar Kurír