Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Világgazdaság (4.o.) Pénzmosás a Vatikánban? című összeállítása szerint „A nem éppen jó hírű vatikáni bank, amelyet számos gyanús pénzügyi és a maffiakapcsolatok vádja leng körbe évtizedek óta, most egy pénzmosással kapcsolatos ügyben kényszerül magyarázkodni. A pápai állam illetékesei felháborodtak, de ez az olasz hatóságokat a legkevésbé sem zavarja, hogy lefolytassák az eljárást a bakelnök Ettore Gotti Tedeschi és a vezérigazgató Paolo Cipriani ellen. A kérdés: miért utalt át a vatikáni pénzintézet 26 millió dollárt a JPMorgan frankfurti és 4 milliót a Banca del Fucino olaszországi számlájára?” A lap idézi Jeffrey Robinson pénzmosás elleni szakembert, aki a CNN-nek elmondta: „Ez a világ legtitkosabb bankja. Senki sem tudja, valójában mennyi pénzzel gazdálkodik. Bevételeinek jelentős része ingatlan vagyonának jövedelméből származik. Óriási földbirtokai vannak.” A VG rámutat: a bankot öt bíboros felügyeli. Közvetlenül a pápának tartoznak beszámolással. A bank korrupciós történelméről könyvet író Gianluigi Nuzzi szerint a bank a jövő év elejére tervezi gyakorlatát a nemzetközi normákhoz igazítani.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Botrány van, vagy félreértés… 16.o.) beszámolója szerint megoszlanak a vélemények az Engedetlenek című kiállításról, amely a minap nyílt a kulturális főváros programjában Pécsett. A tárlaton nyolc lengyel művész alkotása látható: az általánosan elfogadott kulturális és társadalmi normák ellen lázadó nő szemszögéből mutatják be a világot. Mayer Mihály pécsi megyéspüspök tiltakozott a tárlat ellen, mert szerinte a művészek üzenete „erkölcs- és családellenes, éles ellentétben áll a keresztényi felfogással, a családról, a gyermekvállalásról szóló nézettel. Nagyon szomorúnak tartom, hogy éppen az általában vallásosnak tartott lengyel nők közül akadtak olyanok, akik előlépnek ezzel a borzalommal.” Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere azonban úgy véli, a művészi szabadságba beleférnek az alkotások, így szívesen nyitotta meg a kiállítást.

A megnyitón elmondta: „A művészet a maga szabad eszközeivel mindig az életet kell, hogy tükrözze, s ezt teszi ez a tárlat is a maga igényes módján.” Varga Rita, a kiállításnak helyt adó Hattyú Ház Galéria vezetője úgy véli: az úgynevezett gendertematika ellen lehetett kifogása a püspöknek. A nemek közti különbségekkel foglalkozó gender azonban szerinte évtizedek óta jelen van a képzőművészetben és a társadalomtudományban. A főpásztor félreértelmezi a tárlatot – mondta a galériavezető.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (12.o.) Szilágyi Ákos Egy járható modell címmel emlékeztet rá: a keresztényszolidarizmus (vagyis a keresztényszocializmus) több mint száz esztendeje sikeres módszereket dolgozott ki hazánkban, ahogy tette ezt más európai országokban is. Giesswein Sándor pap politikus 1910 júniusában jutott be a parlamentbe a Keresztény Szocialista Párt színeiben. A munkásság érdekeit a felebaráti szeretet szellemében képviselte, s a polgárság életszínvonalához akarta felemelni a városi és falusi munkavállalókat. Szakszervezeteket is alapítottak a nagyobb dunántúli városokban. A pápai enciklika (a XIII. Leo által 1991-ben kiadott Rerum novarum) szellemében nem valakik ellen, hanem sokakért politizáltak. A cikkíró felidézi, hogy Boldog Apor Vilmos egykori győri püspök beiktatási szertartásán hangsúlyozta: „Krisztus a szegényeknek hirdette az evangéliumot, és azt tanította, hogy méltó a munkás a bérére.” A főpásztor Gyulán a nehéz helyzetben lévő menekülteket úgy pártfogolta, hogy nem volt a városban koldus és hajléktalan. A karitatív szerzetesrendek telepítésével az első világháború után jobban megoldotta a szegények helyzetét, mint a harmadik évezredben Budapest vezetői. Apor Vilmos „nem hivatkozott külföldi példákra, csak józan eszét és etikai kívánalmait vette igénybe” – írja Szikágyi Ákos. A szerző a harmadik katolikus papként említi Közi-Horváth Józsefet, aki kétmillió példányban kiadott körlevelekben világosította fel a híveket a kommunizmus és a nemzetiszocializmus tévtanításairól. Képviselőként egyedül tiltakozott a zsidótörvény ellen. A cikkíró megemlíti, hogy az ő munkásságukat dolgozta fel Szolnoky Erszébet Fellebbezés helyett (1990) és Szociális igazságosság és keresztény szeretet (2003) című könyveiben.

A Magyar Nemzet (Jótékony… 14.o.) hírt ad arról, hogy október 2-án este fél nyolckor Budapesten a Felsővízavárosi Szent Anna-plébánia és a Budavári Kolping Katolikus Óvoda szervezésében Improvizáció a gyermekekért címmel jótékonysági orgonahangversenyt tartanak a Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes által működtetett csíksomlyói Szent István Kollégium támogatására. A koncerten Balasi Barnabás orgonaművész, a templom orgonistája improvizál a Zozi Filmstúdió rövidfilmjeire. A polgári napilap emlékeztet rá, hogy Kolping Adolf német katolikus pap 1849-ben kezdte maga köré gyűjteni a keresztény hitű embereket, mert vallotta: a társadalom fekélyei elleni gyógyír a keresztény hit gyökereihez való visszatérés. A mozgalom alapeleme a család, amely felelősen élő, a szociális problémákra érzékeny, szolidáris keresztényeket fog össze. Kolping tanításainak vezérelve a család mindenekfelettiségének, a vigyázó otthonnak a megtapasztalása. Az orgánum megjegyzi. ez a cél vezérli Böjte Csaba atyát is, aki árva, nyomorban élő gyerekeknek nyújt támaszt, hogy szerető-óvó családi körben nőhessenek fel. Fiatalon önkényesen foglalt el egy házat Déván, hogy fedelet adjon az utcán tengődő, éhező gyerekeknek, ma már ezerötszáz fiatalt nevel negyvenkét otthonban.

Magyar Kurír