Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (Új választást… 2.o.) három egyházi vezető nyilatkozik a hazánkban kialakult belpolitikai válságról. Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek leszögezte: „Akkora a válság, hogy gyökeresen kell orvosolni a bajokat, s ennek egyedüli feltétele egy újabb parlamenti választás… Itt már nem lehet toldozni-foldozni.” A főpásztor idézte Jézust: senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot.” Bábel Balázs figyelmeztetett: az embereknek joguk van békés demonstrációkon kifejezni véleményüket a hazai politika alakulásáról. Sípos Ete Álmos református lelkész, a Biblia Szövetség főtitkára kifejtette: Gyurcsány Ferenc a vele kapcsolatos bizalomvesztésre hivatkozva ajánlotta fel lemondását, de bejelentését sem fogadja bizalom, sokan újabb trükközéstől tartanak. Ráadásul a bizalomvesztés azokkal szemben is érvényesül, akik őt a hatalomban tartják, s most újra az MSZP elnökévé megválasztják. A református lelkész nem hiszi, hogy „a magyar nép tömegei bizalmukat fogják adni azoknak, akiket ő irányít, s akit ő tesz meg mameluk miniszterelnöknek… Hazug érvelés, hogy túl sok időt veszítenénk, ha most új választások lennének, hiszen az őszödi beszéd óta vesztegetik az időt az illetékes politikusok, az eredmény pedig elkeserítő” – mondta Sípos Ete Álmos. Ittzés János evangélikus elnök-püspök szerint a miniszterelnök bejelentése után a kétségek csak fokozódtak. Kijelentette: csak előre hozott választásokkal érhetjük el, hogy legitim irányítói legyenek az országnak, és vele a politikai közélet is újra legitimmé váljék.

A Népszabadságban (12.o.) Boros Tamás Vallásszabadság – visszaélési szabadság nélkül című cikkének témája, hogy tavaly volt tizennyolc éves a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény. A cikkíró szerint szép ajándék lenne, ha 2010-ben, a jogszabály huszadik születésnapjára a parlamenti pártok megvizsgálnák az európai gyakorlatot, és a legjobban működő rendszer alapján változtatnának rajta. A szerző úgy véli: Magyarország számára „az osztrák-cseh-litván-román modell jelentheti a megoldást. Ez ugyanis nem korlátozza a vallásgyakorláshoz fűződő jogot, sőt akár a mai 100 főnél kisebb vallási közösségek is alapíthatnának szervezetet. Hazánkban számos támogatási forrás és kedvezmény áll a civil szervezetek rendelkezésére, melyek a vallási egyesületek számára is elérhetőek lehetnének. Ugyanakkor ez a modell elismeri azon egyházak társadalomban betöltött szerepét, amelyek régóta és a lakosság valóban jelentős része számára végeznek fontos munkát. Így kizárólag ezek az egyházak kaphatnának 1+1 százalékos támogatást és adómentességet. Ez a rendszer kiküszöböli a potyautasokat, hiszen adott esetben 10 évet kellene várni az egyházi státus elnyerésére.”

Magyar Kurír