Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Sztrájk miatt nem megy a pápa? és a Népszava (13.o.) Elhalaszthatják a pápa izraeli útját címekkel közlik, hogy a Time of Israel című lap úgy értesült, hogy elhalasztják Ferenc pápa május 24-től 26-ig tervbe vett izraeli látogatását. A lap úgy tudja, azért van szükség erre, mert az izraeli külügyminisztérium egy sor alkalmazottja sztrájkba lép. Az újság azt állítja, hogy az értesülést meg is erősítette a külügyminisztérium egy forrása. Federico Lombardi szentszéki szóvivő viszont tegnap közölte: bár a sztrájk valóban „problémát jelent, és bonyodalmakat okozhat a látogatás előkészítésében”, de vatikáni részről „ennyi és nem több”, a Szentszék soha semmilyen formában nem beszélt az igen fontos út lemondásáról. A Népszabadság emlékeztet rá: Ferenc pápa a Corriere della Serának adott minapi interjújában is említette leendő szentföldi vizitjét.

A Népszabadság (6.o.) Sólyom László szerint Ferenc pápa fellépése a legreménytelibb fejlemény felcímmel számol be az Ökopolisz Alapítvány Legyen a jövő zöld! című konferenciájáról, amelyen Sólyom László volt államfő, az Alkotmánybíróság első elnöke elmondta: „A növekedés elérte a határait. Kiderült, hogy a jólét nem GDP-, hanem végső soron biodiverzitásfüggő, az ökológiai szolgáltatásokon alapul minden, amitől az emberek jól érzik magukat a világban. A változáshoz – szemben azzal, amit a véleménymondók megpróbálnak elhitetni velünk – nem az emberi természettel, hanem a növekedési kényszerrel és a fogyasztás abszolutizálásával kell szembefordulni, vagyis a közösségért való áldozatvállalást kell az egyéni önzés helyébe állítani.” Sólyom László ebből a szempontból a közelmúlt legreménytelibb fejleményének nevezte Ferenc pápa fellépését. Szerinte a katolikus egyházfő valódi szemlélet- és magatartásváltást képvisel, elsősorban azzal, hogy közvetlenül a szegények felé fordul a gazdagok szolgálata helyett.

A Magyar Nemzet (Betiltanák… 10.o.) röviden, a maszol.ro (A Noé című film…) és az erdon.ro (A Noé című film… ) részletesen számolnak be arról, hogy A Noé című hollywoodi film betiltására szólította fel a hatóságokat az egyiptomi al-Azhar, a szunnita iszlám legtekintélyesebb vallástudományi és- jogi intézménye. Darren Aronofskynak, a Fekete hattyú rendezőjének a bibliai személy köré épülő filmjének premierjét világszerte március végén tartják, de az al-Azhar tiltása miatt nagy valószínűséggel az észak-afrikai ország mozijaiban nem lesz látható. „Az al-Azhar, az intézet vezető imámja, a Legfőbb Vallástudósok Tanácsa és az Iszlám Kutatói Tanácsa elutasítja Isten prófétáinak, hírnökeinek és Mohamed próféta társainak képszerű megelevenítését" – olvasható a vallási tisztségviselők közleményében. A maszol.ro és az erdon.ro emlékeztetnek rá: a filmben Russell Crowe által alakított Noé és családja több helyen is megjelenik a Koránban, főleg az írás róla elnevezett egyik fejezetében. A nagypresztízsű grémium nyilatkozata szerint a film „sérti a saría elveit és alapjait, és kihívja a hívők haragját". A két hírportál azt is megemlíti, hogy egy 2011-ben a YouTube videómegosztó portálon megjelent iszlámkritikus film, az Innocence of Muslims (A muszlimok ártatlansága) több napig tartó, heves tüntetéseket váltott ki az amerikai nagykövetség kairói épülete előtt. Az összecsapások és különböző jogi indítványok eredményeként a YouTube végül megszüntette a videó elérhetőségét Egyiptomból és egy sor másik országból is.

A nyugatijelen.com Teológusok Petrozsényban címmel tudósít arról, hogy március első vasárnapján a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológia növendékei látogattak el Petrozsényba, hogy betekintést nyerjenek a szórványközösségek életébe. A teológusok az egyházközséggel való ismerkedés során részt vettek a Szent Borbála-templomban tartott vasárnapi szentmisén is – számolt be Szász János pápai káplán, kanonok, petrozsényi plébános.

A Magyar Nemzetben (Habarcs 23.o.) Freund Tamás, nemzetközi hírű agykutató nyilatkozik, aki elmondta: „Úgy gondolom, a világnak akadnak olyan részei, amelyeket nem ismerhet meg a tudomány. Én ezt mindig nyíltan vállaltam, hívő ember vagyok. A hit és a természettudomány egyáltalán nem ellenségei egymásnak, sőt tökéletesen kiegészítik egymást. A vallás olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket a tudomány fel sem tehet magának. Értelmetlen például tudományos eszközökkel megvizsgálni, hogy mi az élet értelme. Ugyanígy megfoghatatlan a nem anyagi természetű éntudatunk, ha tetszik, lelkünk eredete, sorsa. A megismerhetőség határai nyilván tágulnak, de vallom, hogy mindig is lesznek falak, amelyeket nem tudunk átlépni. Ilyen az a kérdés, hogy miért létezünk a földön. Szerintem az ősrobbanás előtt volt egy teremtő akarat, amelynek valamiért az volt a szándéka, hogy létrejöjjön az anyagi világ és benne az ember.” A professzor felidézte: szigorú katolikus családban nőtt fel, egy-két éves korától kezdve vasárnaponként a szülei vitték a templomba. „De ha a gyermeki hit gimnazista korban nem alakul át egyfajta felnőtthitté, meggyőződéssé, akkor baj van. Engem a tudományos megismerés nemhogy eltávolított, hanem inkább közelített a hithez. Mindig nyíltan beszéltem a meggyőződésemről, és sosem érdekelt, hogy van néhány ember tudóstársaim között, aki ezért esetleg hülyének néz. Ma minden épeszű biológus, magamat is közéjük sorolom, meggyőződéssel hiszi, hogy az élővilág ma tapasztalható sokszínűsége a darwini evolúció, a természetes szelekció révén jött létre. Csak én ezt a teremtés eszközének tartom.”

Magyar Kurír