Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Elengedték az apácákat címmel számol be arról, hogy megérkeztek hétfőn Damaszkuszba azok a görög apácák, akiket négy hónappal ezelőtt ejtettek túszul Szíriában (Lásd tegnapi, március 10-ei számunkban a Szíria: szabadon engedték az elrabolt apácákat című hírünket – a szerk.). A lap megjegyzi: a videofelvételek tanúsága szerint a terroristák jól bántak az elrabolt apácákkal, miután katari közvetítéssel eredményesen végződött a kormány és a terroristák közötti fogolycsere. Az apácák elrablása mindazonáltal félelemmel tölti el a szíriai keresztényeket, akik már jó ideje véres mészárlások, erőszakos megtérítések célpontjai, sőt egy terroristák ellenőrizte faluban középkori hagyományok szerint vallási alapon adót is szednek tőlük. Nem minden elrabolt sorsa ismert, Gregoriosz Johanna Ibráhim szír ortodox püspököt és Bulosz Jazigi (Pál) görög ortodox aleppói érseket például tavaly áprilisban rabolták el fegyveresek, azóta sem hallani róluk semmit.
A szekelyhon.ro Átélni Jézus szenvedését címmel megállapítja: a keresztúti ájtatosságnak a végzése nem marad nyomtalan azoknak a lelkében, akik részt vesznek rajta. A húsvétot megelőző nagyböjti időszakban elvégzett keresztút segít abban, hogy minél jobban át tudjuk élni Jézus szenvedéstörténetét, melynek végén ott a Feltámadás. A keresztút jelentősége, hogy jobban elmélyedjünk Jézus szenvedésének történetében, jobban át tudjuk élni azt. Ehhez hozzásegít a keresztútnak a szövege is, vagyis az elhangzó elmélkedés, imádság, hiszen ez tudja ráhangolni a jelenlevők lelkét arra, hogy Jézus mit szenvedett értünk. Ugyanakkor rávezet minket arra, a szenvedés, a keresztút végén ott a Feltámadás. Ennek jelzésére helyenként a tizenötödik stációt is beiktatták a keresztúti ájtatosságba. Nagyböjt folyamán a római katolikus templomokban keresztúti ájtatosságot tartanak, így emlékezve Krisztus szenvedésére.
Az erdon.ro Ajándék és szeretethozók Székelyhídon és Érmihályfalván című tudósítása szerint Magyarországról érkeztek adományokkal felpakolt vendégek a hét végén Székelyhídra és Érmihályfalvára, hogy gyerekotthonok életét tegyék könnyebbé. A cégen belüli közösségépítést jól szolgálja a közös cél, a jótékony adományozás és adománygyűjtés, az összegyűlt holmik kiszállítása, a találkozás a megajándékozottakkal – fogalmazott Berta Tamás, a budapesti Csillaghíd Alapítvány kuratóriumi tagja, aki a Budapesti Közlekedéstudományi Intézet (KTI) munkatársaival érkezett pénteken előbb Székelyhídra, majd Érmihályfalvára. Elmondta: alapítványuk hét esztendeje lépett kapcsolatba a dévai Szent Ferenc Alapítvány parajdi Szent Borbála Napköziotthonával, segítve az ott élők mindennapjait, évente nyári táborozást is szervezve a gyerekeknek. Az otthon vezetőjével, Kovács Ágnessel szoros, bensőséges kapcsolatba kerültek, és ezt a barátságot mintegy “átirányították” Székelyhídra, amikor Böjte Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője az itteni kastélyban létesülő Gyermek Jézus Otthon élére helyezte át Kovács Ágnest. Most is adományokkal bőven felszerelkezve érkeztek Székelyhídra, ahol már tíz gyerek él a Stubembergek egykori kastélyában, melynek egy része már lakható, a többiben még zajlik a felújítás.
A Magyar Hírlap (3.o.) Egyedülálló műemlék címmel számol be arról, hogy tegnap átadták a székesfehérvári Nagyboldogasszony ciszterci templomának megújult sekrestyéjét. Az ünnepségen Hölvényi György, egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: „Felértékelődik az egyház szerepe a világban, ezért a magyar kormánynak meggyőződése, hogy új szerepük lesz az egyházaknak a magára találó Európában.” Leszögezte: a sekrestye átadása nemcsak a város és a rend ünnepe, hanem a nemzeté is, mivel az országban egyedülálló műemlék újult meg.
A nyugatijelen.com Ég és Föld – Milton után, szabadon című tudósítása szerint a következő kérdésekkel indít a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legfrissebb produkciója, az Ég és Föld: Megvalósítható-e a tiszta, paradicsomi szeretet ma, itt Temesváron? Egyáltalán, mit is jelent a szeretet és az arról való beszéd? Lehet-e egyáltalán érdemben beszélni róla? A John Milton Elveszett Paradicsom című műve alapján született előadás bemutatójára március 7-én este került sor a színház nagytermében. A történetet, mely a Döbrei Dénes és Varga Heni rendezésében megszületett előadás alapjául szolgál, sokan ismerik. A Mennyből letaszított Sátán, a teremtés hat napja, a megkísértés és ami utána jött. John Milton műve nem csak az alkotócsapat számára jelentett stabil kiindulópontot, hiszen megjelenése óta számos irodalmi, képzőművészeti és zenei mű alkotóját ihlette meg, így a történelem folyamán egyike lett az irodalomtörténet legtöbbet vitatott, elemzett és továbbgondolt alkotásainak. Az Ég és Föld című előadásban Évák, Ádámok, sátánok, angyalok és istenek találkoznak egymással, önmagukkal, Miltonnal, a művészettörténet hasonló tematikájú alkotásaival, valamint a kortárs zene, mozgás, képzőművészet és színház formanyelveivel, ezeken keresztül pedig magával a nézővel is. Az előadás megszületésének, a közös út- és válaszkeresés jegyében összeállt többnemzetiségű alkotócsoport munkájának eredményeként olyan újszerű színházi alkotás és színpadi kifejezésforma született, melyben az egyes elemek már önmagukban is önálló művészeti alkotásként működnek.

Magyar Kurír