Napi sajtószemle

Ferenc pápa apostoli szolgálatának első évéről
Ma egy esztendeje választotta meg Szent Péter utódjává a bíborosi konklávé az argentin Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires-i érseket, aki a Ferenc nevet vette fel.
A Népszavában (1.,13.o.) Rónay Tamás Ferenc pápa meghódította a világot címmel leszögezi: a „Bergoglio-stílus” meghódította a világot, a pápa közvetlensége miatt egyre többen figyelnek arra, mi történik a Vatikánban. A cikkíró úgy véli: azt, hogy a reformok nyomán Ferenc pápa „teljesen új alapokra helyezi-e egyházát, egyelőre senki sem mondhatja meg. Az eltelt egy év ugyanis megmutatta, nem mindig könnyű szembemenni az árral.” Rónay kiemeli, hogy Jorge Mario Bergoglio pápaságának egy évét a reformerek is kedvezően értékelik, köztük Hans Küng teológus, aki számos alkalommal bírálta XVI. Benedeket. Küng szerint Ferenc pápának egy év is elég volt ahhoz, hogy jó irányba indítsa el az egyház szekerét. Egyik interjújában kijelentette: „Már eddig is elért olyan fontos dolgokat, amelyek visszafordíthatatlanok.” Ezek közé tartozik például, hogy „nem választanak pápává olyan bíborost, akinek kormányzási stílusát a barokk abszolutizmus jellemzi. Ám a gesztusok után most már a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt. Ha ugyanis a most reménykedők csalódnának az egyházban, annak azonnali következményei lennének.” Hans Peter Hurka, a Mi Vagyunk az Egyház reformmozgalom osztrák platformjának elnöke úgy látja: „Minden remény alapja a várakozás arra, hogy valami bekövetkezzék. Ez az a pont, amikor eldől, hogy a reményeknek volt-e bármiféle alapja, vagy mindaz, amit láttunk, puszta illúzió volt.” Hans Peter Hurka szerint a pápának hitbéli és egyházjogi kérdésekben is változtatnia kell. Rónay Tamás tényként állapítja meg, hogy Ferenc pápa igen népszerű a hívők és nem hívők körében is. Ennek titka, hogy „miközben az egyházat bátor döntésekkel készíti fel a modern kor kihívásaira, ő maga mindig is Krisztus egyszerű, hűséges és emberséges szolgája marad.”
A Népszabadság (13.o.) összeállításának címe: Erkölcsi útjelző lett Ferenc Nyilatkozik a lapnak Jakab Attila vallástörténész, aki az új pápával szembeni politikus-egyházi értetlenséget a teológiai műveltség alapvető hiányosságaira vezeti vissza. Leszögezte: ahogyan Ferenc nyitottabb pápasága nem kedvez Spanyolországban sem az Opus Dei szervezethez kötődő bigott katolikus néppárti köröknek, úgy Magyarországon sem hajtja a katolicizmust hatalmi kérdésként kezelő Fidesz-KDNP malmára a vizet. Jakab szerint a pápa igyekszik magát olyan hiteles emberekkel körülvenni, akiknek segítségével visszaverhető egy esetleges konzervatív reakció, esetleg éppen a konzervatívnak tartott magyar katolikus egyház részéről. A vallástörténész jelzésértékűnek tartja, hogy Bergoglio nem III. János Pál vagy XVII. Benedek néven lépett a pápai trónra, választott neve Assisi Szent Ferenc óta a szegénységgel, a szerénységgel, a mértékletességgel kapcsolódik össze. Könnyen lehet: a német Franz-Peter Tebartz-van Elst, „a kacsalábon forgó palotát építtető limburgi püspök nem ütötte volna meg a bokáját másvalaki pápasága alatt.” Ám a fejlődő világból, ahonnan Bergoglio is érkezett, Latin-Amerikában vagy Afrikában számos lelkipásztor, szerzetes él közvetlen közelségben a legszegényebbekkel. Kevéssé ismert a magyar médiában Pierre atya vagy az egyiptomi nyomorgókkal együtt élő Emanuelle nővér példamutató alakja. Jakab Attila hangsúlyozta: a nyitás olyan, a hívek körében meghökkentő kijelentésekkel jár együtt, mint a melegek vagy az elváltak iránti tolerancia. Nem úszhatja meg az egyház a sok vihart kavaró pedofilügyek rendezését sem. „Nincs más választása, mint az, hogy szembenézzen ezzel a fájdalmas dologgal, és ezt következetesen végig is vigye. A homoszexuálisok, illetve az elváltak kérdése is a szexuáletikához kapcsolódik, mint egyébként más vallások esetében is. Szigorú, rigid szexuáletikáról van szó. E tanítás elvein a katolikus egyház nem tud és nem is tudhat jelentősen változtatni. Ferenc hozzáállása abban jelent újat: nem állítja, hogy az ilyen emberek automatikusan a pokolba jutnak, és elkárhoznak. Leválasztja a szexuális magatartásokról az üdvösséget, és úgy látja: más emberi minőségükben ők is értékes emberek lehetnek. Ez persze szálka a konzervatív, bigott körök szemében.”
A Magyar Hírlapban (7.o.) Kacsoh Dániel Egy normális ember címmel emlékeztet rá, hogy tavaly júliusban Ferenc pápa egy újságírói kérdésre azt válaszolta: „Ha egy ember meleg, keresi Istent és jó szándékú, akkor ki vagyok én, hogy megítéljem őt?” Ám a cikkíró hozzáteszi: Ferenc pápa „ettől még egyáltalán nem támogatja az ateisták, a liberálisok és elvtársaik terveit. Azért sem, mert élete és munkája bizony alá van vetve annak az igazságnak, amely szerint Isten létezik, továbbá Krisztus alapította az egyházat, és adott példát, útmutatást az emberiség számára. Tehát még véletlenül sem Rousseau, Robespeierre vagy éppen Fodor Gábor elveit vallja. Ahogy maga is mondta, cselekvésében az Úrtól vár inspirációt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ítéletet mondana a gyakran rossz útra tévedő emberek felett.” Kacsoh leszögezi: az olykor félremagyarázott pápa „nem szállt el a népszerűségtől. Egy graffitin nemrég Supermanként ábrázolták. Szerinte ez bántó. Ő ugyanis, mint mondja, csak egy normális ember.”
A Magyar Nemzet (14.o.) Ferenc pápa egy éve címmel kiemeli: a Szentatya nagy hangsúlyt fektet a szegények megsegítésére és az egyszerűségre, „elődeivel ellentétben lemondott a külsőségekről, a színarany pásztorgyűrűről, a pápák viselte piros színű mokaszínről, és a pápai lakosztály helyett a Szent Márta-házban maradt.”
Egyéb témák
A Népszabadságnak (Amiért „lemondott” a pápa 17.o.) Guillaume Nicloux francia nyilatkozik, aki filmet készített Denis Diderot Az Apáca című regényéből, amelyet bemutattak a budapesti frankofón napokon. Elmondta: a katolikus egyház a premier után pozitívan nyilatkozott a filmről. Ezen azért is meglepődött, mert a forgatás során volt olyan zárda, amelynek a főnöke nem volt hajlandó befogadni a stábot. Ez gondot is okozott, mert alig van már olyan hely, amelyet ne modernizáltak volna. A rendező beszélt arról is, mit tart a legizgalmasabbnak a katolikus egyház viszonyulásával kapcsolatban. Az apáca világpremierje tavaly volt a Berlinalén, másnap lemondott XVI. Benedek pápa. Erre Nicloux azt kezdte híresztelni az újságíróknak, hogy a premierrel egy időben a Vatikánban is levetítették a filmet. „Egyedül az olasz újságírók nem kapták be a horgot” – idézte fel nevetve a rendező.
A Magyar Nemzet (14.o.) Magyar segítség a keleti keresztényeknek címmel harangozza be, hogy március 23-25. között Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével 150 fős magyar küldöttség utazik Szaúd-Arábiába. Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára a lapnak elmondta: a keresztény közösségek védelme a magyar külügyi stratégia egyik kiemelt területe. Magyarország a térségben aktívan segít bizonyos közösségeket, így például Betlehemben egy speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó iskolának ad segélyt ő maga a külügy nevében. A helyettes államtitkár Szíriában egy menekülttábort részesített támogatásban, Libanonban pedig egy szíriai menekült gyerekeket támogató civil szervezet részesült magyar adományban. Magyar sajátosság az is, ahogy Budapest a keresztény közösségek mellé áll. Wintermantel Péter leszögezte: itt nem kisebbségről van szó, hanem őshonos közösségről. „A keresztény közösségek védelmét nagyon kevesen merik zászlajukra tűzni, mert ez Brüsszelben politikailag nem korrekt cél. Mi viszont azt mondjuk, a keresztény gyökereink, a család szentsége, a hit szerepe olyan megközelítést tesz lehetővé, amely a magyar diplomácia számára is iránymutatást jelent. A helyi közösségek pedig számítanak is a magyar szerepvállalásra.”
A nyugatijelen.com Nemzetünk megmaradása a gyermekvállaláson múlik címmel tudósít arról, hogy kedden este a szentpáli katolikus templomban Böjte Csaba ferences szerzetes celebrált szentmisét. Homíliáját a Szent Család életéből merítette, a gyermek Jézusnak a templomban történt eltűnése történetéből kiindulva, közvetlen, bensőséges hangnemben a maga életével kezdte. Felidézte: miután szerzetes lett és cölibátus fogadalmat tett, döbbent rá, mennyire szereti a gyermekeket, ezért sok gyermekre vágyott. Éppen ezért döntött úgy, hogy felkarolja a sokgyermekes, hátrányos helyzetű családokat, illetve az elhagyott gyermekeket. Mert a mennyei Atya sem véletlenül bízta a világ Megváltójának titkát az egyszerű, falusi leányra és jegyesére, akik nem kérdezték, mennyit fizet a gyermekvállalásért, annak a felneveléséért, hanem boldogan tettek eleget a meghívásnak. Vállalták a küzdelmet érte, viszont azt is tudták: a gyermek, aki nem vállalja a tanulással, az érvényesüléssel járó küzdelmet, a szülőfaluban megélt mindennapos munka, kínlódás nélkül nem válhat teljes értékű emberré. Amikor Mária és József keresték az elveszett Jézust, nem egymást hibáztatták, korholták az eltűnéséért, hanem együtt keresték, amíg meg nem találták. „Éppen ezért, nekünk sem szabad félnünk a nehézségektől, a gondoktól, hanem egyetértésben kell vállalnunk, munkára, az életre nevelnünk a gyermekeinket. Nemzetünknek nem szabad arra pazarolnia a szellemi és lelki energiáját, hogy kik a felelősök Mohácsért vagy Trianonért, hanem együtt kell keresnünk az adott helyzetre a megoldást.” Csaba testvér számos, a mindennapi életből vett történettel bizonyította, hogy a magunk és a gyermekeink érvényesülésére, boldogulására a legalkalmasabb hely az őseink véráldozatával megszerzett, megtartott szülőföldünk. „Éppen ezért, nem szabad a gyermekeink előtt negatívan ábrázolni a hazai viszonyokat, amelyek elől egyetlen menedék lehet, az elvándorlás, aminek következtében azonban elfogyunk, kihal a nemzetünk. Ehelyett meg kell művelnünk az őseinktől örökölt földet, ami a világ legjobb termőtalaja, minél több gyermeket kell vállalnunk, akiknek itthon is biztosíthatjuk a boldogulásukat, egyben nemzetünknek a megmaradását. Éppen ezért, a Szent Család módjára vállaljuk, keressük a gyermekeinket, akiket a munkára, az életre nevelve, az elvándorolt gyermekeinket hazahívva nem csak a magunk, hanem a nemzetünk jövőjét is magalapozhatjuk itt, a világ legszebb, legtermékenyebb vidékén, a Kárpát-medencében. Mert nemzetünk megmaradásának a záloga a gyermekáldás vállalása.”
A Magyar Nemzet (A Nemzeti Könyvtár… 10.o.) közli, hogy a Nemzeti Könyvtár sorozatában megjelent Fraknói Vilmos Pázmány Péter és kora című könyve, melyhez Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek írt ajánlót. A sorozat részeként jelent meg Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök ajánlásával Venetianer Lajos A magyar zsidóség története című kötete is.

Magyar Kurír