Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (31.o.) Molnár Csaba Közlegelők címmel számol be a római Gregoriana Pápai Egyetemen március elején rendezett konferenciáról, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy 200 éve született az evolúció atyja, Charles Darwin. A lap római tudósítója több résztvevőt is megszólaltat. Jean-Michel Maldamé domonkosrendi szerzetes, matematikus és teológus, a Toulouse-i Katolikus Egyetem professzora elmondta: „Nincs semmiféle ellentmondás a vallás és a természettudományok között. Csak egy valóság, csak egy élet létezik, és ez a tárgya a tudományos és a teológiai vizsgálatoknak is. Én francia vagyok, így kívülállóként figyelem az intelligens tervezésről Angliában és az Egyesült Államokban folyó vitát. Ez a mozgalom az anglikán egyházhoz köthető teológiai irányzatban gyökerezik, sem a katolikus, sem a protestáns, sem az ortodox hagyománynak nem része… A törzsfejlődés tudományos tény, amelyet számos egymástól független vizsgálat eredménye bizonyít. Az élőlények idővel változnak, az örökítőanyagukban létrejövő mutációk közül azokat adják tovább nagyobb eséllyel a következő nemzedékeknek, amelyek az élőlény környezetéhez való hatékonyabb alkalmazkodást segítik. Az elmélet bizonyos elemei vita tárgyát képezik, de ezek nem teszik lehetetlenné a teljes teóriát. Az ember része az élő szervezetek folytonos leszármazási vonalának. A teremtés a világ működésének elindítása, az anyagok és a természeti törvények létrehozása.” Jeffrey Feder evolúcióbiológus, az amerikai Notre Dame Egyetem kutatója kifejtette: „A tudomány és a vallás céljainak közös eleme, hogy mindnyájan jobbítani szeretnénk a világot. A két terület közötti kapcsolattartás azért hasznos, mert hasonló célokért dolgozunk. A tudományos eredmények segítségével, az egyház morális tanításait figyelembe véve, hatékonyabban segíthetünk a világ szenvedőin.” M. Nagy Domonkos evolúcióbiológus, az ELTE növényrendszertani és ökológiai tanszékének doktori ösztöndíjas hallgatója hangsúlyozta: „Az evolúciókutatás nem csupán önmagáért való dolog, a mindennapi életre kiható gyakorlati jelentősége is van. A természetes kiválogatódás számos helyen megnyilvánul. A túlzott mértékben alkalmazott antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek alakulnak ki, de evolúciós algoritmusokat használnak például a számítástechnikában is. Jelenlegi tudásunk szerint a biológiai rendszerek az evolúció révén alakultak ki, így a megismerésükhöz a törzsfejlődés mechanizmusainak ismerete szükséges.” M. Nagy kutatómunkája során a közlegelők tragédiája néven ismert játékelméleti alapmodell működését elemzi. A modell lényegét egy történet elmondásával teszi érthetővé: „Gondoljunk egy rétre, amely tíz tehenet képes eltartani. Egy tíz családból álló közösség számára az a legjobb, ha minden család csak egy tehenet legeltet rajta. Annak a családnak viszont, amelyik mégis kettőt hajt ki a rétre, kétszeres haszna lesz, a csalás okozta hátrány viszont a közösség összes tagja között oszlik meg. Ha egy család megszegi a megállapodást, a többieknek is megéri megszegni, végül annyi tehén próbál legelni a réten, hogy semelyik sem tud jóllakni, és a rendszer összeomlik. A valóságban a környezetszennyezés az egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása ennek a modellnek. Aki autót vagy nehézipari gyárat birtokol, egyedül élvezheti ezek előnyeit, ám az összes negatív hatás az egész bolygó lakossága között oszlik meg… Tehát nemcsak az élőlények anatómiája fejlődik az idővel, hanem a közöttük lévő kapcsolatok is. Hogy miként versenyeznek, kooperálnak egymással.”

A Magyar Hírlap (10.o.) Brazil futballcsillagok vallják meg hitüket Tiranában címmel ad hírt arról, hogy szokatlan evangelizációra készülnek Albániában: májusban egykori brazil futballsztárok is elmennek majd Tiranába, hogy egy húszezer fő befogadására alkalmas stadionban vallást tegyenek keresztény hitükről. Részt vesz az eseményen Jorginho, Paulo Sergio és Claudio Taffarel, valamennyien a világbajnok brazil csapatban játszottak 1994-ben. „A labdarúgókat egy brazil misszionárius hívta meg” – közölte a helyi baptista szövetség főtitkára, Kisto Pango.

Hazai hírek

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Katolikus focisulit indítanak… 10.o.) Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök nyilatkozik, aki évekkel ezelőtt kezdeményezte, hogy Gyulán hozzanak létre egy futballakadémiát. Az Aranycsapat kapusáról, Grosics Gyuláról elnevezett intézmény ősszel megnyitja kapuit. A főpásztor elmondta: „A keresztény hit nemcsak elmélet, hanem gyakorlat is, ezért az élet minden területével kapcsolatban van. Igaz ez a sportra is.” Kiss-Rigó László közölte: az engedélyezési terveket a napokban adták be az illetékes hivatalnak, a komplexum építése – ha minden a tervek szerint alakul – nem sokkal húsvét után kezdődik meg. Igazi zöldmezős beruházásról van szó. A négy focipálya közül egy lesz fedett, lesznek edzőterületek és mindehhez tartozik majd egy kollégium is. Utóbbi ugyan szeptemberre még nem készül el, de ideiglenes megoldásokkal már az ősz elején megindulhat a képzés az akadémián. Hamarosan felvételt hirdetnek a 13-14 évesek korosztályában. Az egész országból, sőt a határon túli magyarság köréből is várják a diákokat. A cél a tehetséggondozás és a fiatalok profi sportolóvá nevelése, de a püspök hangsúlyozza: az sem elhanyagolható szempont, hogy az egészséges életmódot is szeretnék népszerűsíteni. „Ép testben ép lélek” – vallja Kiss-Rigó László, aki maga is aktívan űzi a labdarúgást. Hozzátette: bár első hallásra szokatlannak tűnhet az egyház és a sport ilyen szoros kapcsolata, ennek hazánkban is meglenne a hagyománya, csakhogy a kommunizmus évtizedei alatt néhány iskolát leszámítva az egyháznak szinte mindegyik intézményét megszüntette a materialista elveket valló, egyházellenes diktatúra, a papokat szánt szándékkal űzték a templomok falai közé. A főpásztor többek között megemlítette Don Camillo atyát, aki a futball sorsjobbító erejét a filmvásznon mutatta be, példát adva a világnak, hogy az erkölcs nem csorbul, ha egy pap rúgja a labdát. Ezt hamarosan a gyulai futballakadémia növendékei is megtapasztalhatják.

Magyar Kurír