Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Pápai puszi címmel néhány soros, fényképes beszámolót közöl arról, hogy az argentin származású Ferenc pápa hétfőn fogadta hazája elnökét, Cristina Fernández de Kirchnert a Vatikánban. A lap felidézi: Cristina Fernández egy éve már találkozott az éppen csak megválasztott pápával, aki akkor is megpuszilta.

A nyugatijelen.com 48 órás felajánlás Boldog Gizella szentté avatásáért címmel tudósít arról, hogy vasárnap az arad-gáji katolikus templomban 10 órától megtartott szentmise végén Sándor Tivadar plébános bejelentette: május 9-én, pénteken a 11 órakor kezdődő szentmise végén különleges, Aradon premiernek számító rendezvényt szerveznek: maratoni felolvasással kívánnak hozzájárulni a templom védőszentje, Boldog Gizella szentté avatásához. A Faltin Erzsébet által írt, összesen 810 oldalt kitevő, mintegy 48 órás folyamatos munkával elolvasható, A királyné című, Boldog Gizella életét feldolgozó kötetét negyedóránkénti váltással vasárnap 12 óráig, a Gizella-napi templombúcsú kezdetéig elolvasnák. Ezzel is fel kívánnák hívni a katolikus világ közvéleményének a figyelmét szent életű királynénk különleges szerepére. Eddig ugyanis szerveztek családok évét, hit évét, a magyar családoknak viszont olyan példaképe volt Szent István és fia, Szent Imre, valamint a hitves és anya, Boldog Gizella, akik közül csak Gizellát nem avatták szentté. A templom oltárképe is a szent családok találkozását ábrázolja, hiszen Boldog Gizella ajánlja fel a templomot a Boldogságos Szűzanyának, miközben a kicsiny Imre herceg fogja édesanyjának a ruháját, Szent István viszont a magyar lobogóra támaszkodik. Az oltárkép rendkívül értékes, Munkácsy Mihálynak a tanítómestere, Szamosi Elek készítette, akinek Aradon festőműhelye volt, amit áthelyezett Bécsbe. Aradon kezdte el, majd Bécsben fejezte be a képet 1857-ben. A hírportál szerint a két szent család találkozása aktuális lehet a mai magyar családok számára is. A templomban őrzik Gizella egyik ereklyéjét is. Sándor Tivadar atya a nyugatijelennek elmondta: az övékéhez hasonló, maratoni felolvasást eddig csak Gyulafehérváron szerveztek, ahol a teológusok hasonló módon olvasták fel a Szentírást. Az arad-gáji felolvasás ötlete a Nőszervezet tagjaitól származik. Tervek szerint a felolvasást a szerző, Faltin Erzsébet mezőhegyesi polgármester fogja elkezdeni május 9-én.

A Magyar Nemzetben (17.o.) Velkei Tamás Böjti jó tanácsok nem csak hívőknek címmel emlékeztet rá: hamvazószerdán kezdődött a húsvétra felkészítő negyvennapos nagyböjti időszak. „Ilyenkor a szellem megtisztulása, a lélek lecsendesedése, az Istenhez való közelebb kerülés mellett a test is megújul” – írja a cikk szerzője. Henter Izabella diatetikus azonban óva int a felelőtlen böjttől, amely több kárt okoz, mint amennyi előnnyel jár. Nem tanácsos a többhetes önmegtartóztatás után a legyengült szervezetet azonnal nehéz ételekkel megterhelve visszaszoktatni a hétköznapokhoz.

A Magyar Hírlapban (A minőség… 1.,4.o.) Varga Zs. András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja nyilatkozik, aki elmondta: „A tíz évvel ezelőtti időszakhoz képest, amikor a ’virágozzék minden virág’ logikája alapján működött az egyetemi világ, a minőség irányába mozdultunk el.” Hangsúlyozta: ha vannak is változások, le kell szögezni, hogy „a felsőoktatás nem motorcsónak”, azaz nem lehet csak úgy rántani egyet a kormányon. A dékán arról is beszélt, hogy a jogászképzés előre meghatározott magas pontszáma miatt kevesebb állami ösztöndíjas hallgatójuk van ugyan, de ettől az összlétszám alig csökkent a nappali tagozaton. Hozzátette: mivel a minőségnek vannak vonzatai, önköltséges képzéseik ponthatárát magasabban húzzák meg a 260 pontos minimumnál.

A Magyar Nemzetben (9.o.) P. Szabó Ernő Összekötni az eget és a földet című beszámolója szerint ezzel a címmel nyílt kiállítás Makovecz Imre (1935-2011) építész életművéből vasárnap, a felújított, frissen átadott Pesti Vigadó galériájában. A cikkíró megállapítja: Makovecz Imre szembement minden divattal, és „sem a politika, sem a szakma nem volt elbűvölve a tevékenységétől.” P. Szabó hozzáteszi: „Olykor pedig azok sem, akiknek tervezte épületeit. Jól érzékelteti ezt a Szent Mihály-templomhoz készült tervek sorsa. Hiába áldotta meg őket a pápa, máig nem kezdődhetett meg az építkezés.” Halála előtt nem sokkal az építőművész azt mondta: „A Felső-Krisztinavárosban az önkormányzattól megbízást kaptam templomtervezésre, de a tervek megvalósítására a felső egyházi hatóság jóváhagyására is szükség lenne. Az pedig nincs meg.”

Az erdon.ro Impresszionizmus és gótika címmel számol be arról, hogy az EKE ’91 Nagyvárad-Bihar meghívására Veres-Kovács Attila várad-olaszi református lelkész tartott vetített képes előadást péntek délután a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. A másfél óráig tartó képzeletbeli utazás Rouen városában kezdődött, ahol a 11-13. században a katolikus egyháznak köszönhetően megjelent egy új építészeti stílus, a francia gótika. Az 1134-1250 között épült, égre törő tornyairól is híres katedrális aztán évszázadokkal később Monet-t is megihlette, több mint 30 festményének lett a modellje, hogy utat törhessen magának „a pillanat fényét megragadó és a művészet tárgyiasítani akaró” impresszionizmus. A hallgatóság figyelmét ezután a gerendaberakásos házak, valamint az 1404-ben épült kőcsipkézetű igazságügyi palota látványa ragadta meg, mely egyes vélemények szerint a legszebb a világon. Egy árkád alatt elhaladva megcsodálták még az 1578-ban renovált, s azóta működő órát, majd a Camembert sajtokat, melyek „elődeiből” fogyasztva állítólag Napóleon kezet csókolt egy cselédlánynak. Veres-Kovács Attila arra is kitért: a Szajna-parti Honfleur-nek köszönhető a kanadai Quebec tartomány, nekünk, romániai magyaroknak azonban azért lehet érdekes ez a település, mert impresszionista iskolája hatást gyakorolt a nagybányai festőiskola művészeire is. Egy másik jellegzetessége Alexandriai Szent Katalin fatemploma, az egyetlen ilyen típusú istenháza, mely a 14. század óta megvan.

Magyar Kurír