Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (9.o.) A pápa megkezdte afrikai körútját, a Magyar Hírlap (1.o.) Afrikában XVI. Benedek címmel számolnak be arról, hogy tegnap délután Kamerun fővárosában megkezdte többnapos afrikai apostoli látogatását a Szentatya.

A Népszabadság kiemeli, hogy XVI. Benedek „pásztori út”-ja Afrika két jelképes államát érinti, a többnemzetiségű és többvallású Kamerunt, ahol katolikusok (26,8), muzulmánok (22), protestánsok (15) mellett sokan (30 százalék) még az ősi törzsek hitét követik, és Afrika legrégibb keresztény államát, a portugál ajkú Angolát. A Népszabadság a Fides jezsuita szolgálat adataira hivatkozva közli, hogy Afrikában a katolikusok növekedése (3,1%) meghaladja a népességszaporulatot (2,5%). Nigériában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig a keresztelések száma magasabb, mint a katolikus olaszoknál vagy lengyeleknél. A világban a felnőttkori keresztelők majdnem fele afrikai. Nigériában működik a világ legnagyobb papnevelő szemináriuma: az afrikai papok létszáma az utóbbi hét évben több mint 23 százalékkal emelkedett, míg Európában 5 százalékkal csökkent.

A Magyar Hírlap rámutat, hogy a Vatikán hivatalos álláspontja szerint az AIDS elleni küzdelem legjobb módja a szexuális érintkezéstől való tartózkodás. A lap emlékeztet rá, hogy a Szaharától délre fekvő afrikai országokban 22 millió ember HIV-fertőzött, azaz ott él a világon ismert összes fertőzött 67 százaléka és a HIV-pozitív gyerekek csaknem kilencven százaléka. A betegség terjedése különösen Botswanát, Szváziföldet és a Dél-afrikai Köztársaságot sújtja.

A Népszava (2.o.) Boldoggá avatják II. János Pált címmel közli, hogy a lengyel Rzeczpospolita című lengyel napilap értesülései szerint valószínű, hogy 2010. április 2-án, a lengyel pápa halálának ötödik évfordulóján boldoggá avatják II. János Pált. A lengyel orgánum úgy tudja, hogy az illetékes vatikáni kongregáció felgyorsította a boldoggáavatási folyamatot. A teológusbizottság, amely elemezte az eljárás 2500 oldalas dokumentációját, már befejezte munkáját, s ezzel jelentősen előbbre jutott az előkészítő munka. Most egy bíborosi bizottság ismerkedik a teológusok következtetéseivel. A testület szavazással dönt majd, hogy az összegyűjtött anyag lehetővé teszi-e a néhai Szentatya boldoggáavatását. A végső döntést pedig XVI. Benedek pápa mondja ki.

Ugyancsak a Népszava (13.o.) Darwin hagyatékát védi a Vatikán című összeállítása kiemeli: „Evolúció igen, kreacionizmus nem: egy, a Vatikán által szervezett konferencián a meghívott teológusok félreérthetetlenül leszámoltak a fundamentalista evolúciótagadókkal.” Az egyik résztvevő, Jürgen Mittelstrass katolikus filozófus a német Der Spiegelnek adott interjújában elmondta: a konferencián a hozzászólók csak abban az egy, nem meghatározó kérdésben nem tudtak egyetérteni, vajon az evolúció folyamata megjósolható-e. A témában két ellentétes előadás hangzott el. A filozófus emlékeztetett rá: II. János Pál annak idején kijelentette, hogy az evolúció elmélete több mint hipotézis. Mittelstrass leszögezte: a katolikus egyház az evolúciót ténynek ismeri el. A kreacionisták ezzel szemben elutasítják, az úgynevezett „intelligens tervezés” pedig csak egy újabb változata a kreacionizmusnak. Az evolúciótagadókat, azaz a kreacionistákat egyébként meg sem hívták a konferenciára, amit azok igencsak zokon vettek, miután a Szentszék áltudománynak minősítette vélekedésüket. Jürgen Mittelstrass szerint a kreacionizmus alapvetően egyesült államokbeli jelenség. Hozzátette azonban, hogy az evolúciótagadó irányzatok hatással voltak az amerikai katolikusokra, bizonyos fokig az egész egyházra. Arra a kérdésre, hogy a Vatikán megbékélt-e Darwin elméletével, a katolikus filozófus azt válaszolta: erre nincs szükség, hiszen soha nem harcoltak Darwinnal. A Népszava figyelemre méltónak tartja azt is, hogy az evolúció kérdéséhez való viszonyulás Törökországban is mind jelentősebb szerephez jut.

Hazai hírek

A Népszabadság (3.o.) Az esendő egyház, a Magyar Nemzet (3.o.) Új film az egyházi ügynökökről, a Népszava (6.o.) Egyház és titkosszolgálat címekkel számolnak be arról, hogy tegnap este az Uránia Nemzeti Filmszínházban nagy érdeklődés mellett mutatták be Petényi Katalin és Kabay Barna Hitvallók és ügynökök című dokumentumfilmjét, amely a kommunista rendszer alatti egyházüldözésről szól. Petényi Katalin szerint a film olyan tanúságtétele egy hazai diktatórikus korszaknak, amellyel az egyházak megújulását kívánják szolgálni. A bemutatón Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója kijelentette: az egyházakat a kommunista vezetés azért tartotta a legszorosabb ellenőrzés alatt, besúgógépezetet is működtetve, mert meggyőződése volt, hogy a kereszténység a puszta létével is támadja a rezsim alapjait. Szerinte az egyház nem készített számvetést, nem vonta le a múltból adódó következtetéseket, ráadásul az átvilágításból is kimaradt. Gyarmati azt feltételezi, hogy a kommunista diktatúra alatt a papság 7-10 százaléka volt besúgó. Arra a kérdésre, hogy nem túlzó-e ez az arány, Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományos Tanszékének vezetője azt válaszolta: „Amíg a történészi vizsgálatok le nem zárultak, korai, sőt megalapozatlan százalékokban megbecsülni, mekkora volt az egyházi besúgók száma, ez legfeljebb hiábavaló számháborúkat gerjeszthet.” A film narrátora Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, a katolikus múltfeltárásért felelős Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány elnöke. A bemutatón elmondta: „Az evangélium sodrása nem állítható helyre anélkül, hogy az akadályokat nem távolítjuk el az útból, ha a társadalom bizalmát nem szerezzük vissza.”

A Magyar Hírlap (4.o.) Sikeres volt a Biblia éve címmel ismerteti a Tárki felmérését, amelyből kiderül: itthon ismertebb volt a Biblia éve rendezvénysorozat, mint Németországban öt évvel ezelőtt. A magyar lakosság 44 százaléka hallott a tavalyi tematikus esztendő rendezvényeiről. Pecsuk Ottó, a programsorozatot kezdeményező Magyar Bibliatársulat főtitkára elmondta: ez több mint három és félmillió embert jelent. A Tárki felmérése szerint egyébként Magyarországon a felnőtt lakosság csupán két százaléka, körülbelül 16 ezer ember olvassa naponta a Bibliát, de a háztartások csaknem 60 százalékában megtalálható a Szentírás.

Amint arról március 16-ai sajtószemlénkben hírt adtunk, az aznapi Népszabadság beszámolt arról, hogy a múlt pénteken dühödt cigányokból álló tömeg állta útját Kovács Attila nógrádmegyeri plébánosnak és híveinek, mert valakik elhíresztelték a papról, hogy a Magyar Gárda tagjait hívta vendégségbe a faluba. Később kiderült, hogy a hír nem igaz. Az üggyel a mai Magyar Nemzet (Eltörjük a másik lábadat is… 4.o.) is foglalkozik. A lelkipásztor elmondta, hogy számára úgy látszott, sikerült megértetnie az érintettekkel, szó sincs a körüzenetekben terjedő álhírről. „Ám amikor indultam a misére, már itt gyülekezett úgy negyven roma, akik fenyegettek, szitkozódtak. A mise végére már lehettek százötvenen is, hiába magyaráztam nekik, nem igaz, hogy Magyar Gárda-tagokat hívtam a községbe, mintha kínaiul beszéltem volna hozzájuk.” A polgári napilap beszámolója szerint „a törékeny, mozgássérült férfi láthatóan még mindig az eset hatása alatt áll.” „Azt üvöltözték: eltörik a másik lábamat is, meg hogy itt mindenki, aki templomba jár, fasiszta, én pedig a cigányok ellen prédikálok, pedig ilyet soha nem tettem” – mondta Kovács Attila. A Magyar Nemzet beszámolója szerint tegnap egyeztető fórumon próbálták meggyőzni egymást a felek, felemás sikerrel, egy meg nem nevezett férfi például folyamatosan uszította a cigány hallgatóságot.

Magyar Kurír