Napi sajtószemle

A Népszabadságban(11.o.) Révész Sándor Keresztény nem lehet? címmel idézi Ferenc pápát: „Egy keresztény nem lehet antiszemita.” A cikkíró kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros, prímás gyakran és hangsúlyosan idézi ezt a megállapítást, amit zsidó vezetők örömmel szoktak nyugtázni. Ám Révész úgy véli: bár ennek a szép mondatnak hatalmas jelentősége lehetne, „de önmagában nincs. Azért lehetne, mert megtagadna egy majd kétezer éves hagyományt, melyet számtalan erős, keresztény meggyőződésű személyiség hordoz(ott) Szent Páltól Aquinói Szent Tamáson és Luther Mártonon át Balczó Andrásig. Ennek a hagyománynak, mely sok évszázadon át pogromok és üldöztetések ideológiai alapjaként szolgált, az a lényege, hogy a keresztények kötelessége megvívni Jézusért mindazokkal, és kivált a zsidókkal, akik nem ismerik fel benne a Messiást. Önmagában pedig azért nincs e szép mondatnak értéke, mert az csakis attól függ, mit tekintünk antiszemitizmusnak. Szálasi Ferencet például ez a mondat nem zavarná. Ő mélyen hitt benne, hogy keresztény, s nem tartotta magát antiszemitának. Ahogy Vona Gábor sem.” Révész úgy véli: ha ez a mondat Magyarország keresztény vezetőinek igazán fontos és komolyan gondolják, akkor feltárják mindazt, ami következik belőle, és kijelentik híveik előtt, hogy nem volt keresztény például Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök sem. „És nem az a hét évtizeddel ezelőtti Magyar Katolikus Egyház sem, melynek hivatalos kiadója, a Magyar Sion Az én antiszemitizmusom címmel külön kötetbe gyűjtve kiadta Prohászka Ottokár zsidó tárgyú írásait, ráadásul éppen a zsidók üldöztetése idején.” A cikkíró bírálóan ír arról is, hogy Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője azt állította Prohászkáról: „Nem volt antiszemita, mert hitelesen keresztény volt. A hitelesen keresztény pedig egyértelműen védelmet ad mindenféle faji és egyéb megkülönböztetéssel szemben.” A cikk szerzője megjegyzi: „Harrach úr a katolikus egyházzal szoros kapcsolatban álló KDNP meghatározó személyisége, frakcióvezetője. Ha egyházuk hallgat (márpedig hallgat), akkor a hívek bízvást gondolhatják, jó, keresztény lelkiismerettel támogathatnak és választhatnak hazájuk vezetésére olyan politikusokat, akik a zsidóság fekélyétől kívánják megmenteni a keresztény nemzetet. Hisz ők nem lehetnek antiszemiták.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Pápai áldás a Jónak lenni jó stábjának címmel számol be arról, hogy Ferenc pápa áldását adta a Médiaszolgáltató-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Jónak lenni jó című karitatív műsora stábjának. Az áldást Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek adta át az MTVA munkatársainak (Lásd tegnapi, március 24-ei számunkban a Ferenc pápa áldását adta a Jónak lenni jó stábjának című hírünket – a szerk.)

A szekelyhon.ro Böjte: kevesebb hőbörgést és több munkát! címmel számol be arról, hogy a Sapientia EMTE meghívására a Nyílt előadások sorozat keretében hétfőn este Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartott elmélkedést a csíkszeredai campus nagy aulájában. Előadásának mottójául Assisi Szent Ferenc szavait választotta: „Uram, tégy engem békéd eszközévé!”. Megítélése szerint a kudarc sokszor oda vezethető vissza, hogy nincs bennünk béke. Először tudatosan magunkban kell megteremtenünk a békét. „Nem számon kér az Isten, hanem békét hirdet. Ha megnézzük Jézus életét, mindig valamilyen módon a békességet hirdeti, békét visz a békétlenség helyett” – hívta fel a hallgatóság figyelmét Csaba testvér, és Szent Ferenc életpéldájából merítkezve a háborúzás ellen foglalt állást. „Nem veszekedni kell, hanem érvelni. Hinnünk kell a párbeszéd erejében, hisz világformáló ereje van! Egyszer azokkal a lehetőségekkel éljünk, amiket felajánlanak” – hangsúlyozta a ferences szerzetes. Egyúttal föltette a kérdést: „Tényleg olyan rossz dolgunk van, nekünk erdélyi magyaroknak?” Rögtön válaszolt is magának: „Együtt könnyebb, mint külön-külön. Szeretettel és békével forduljunk egymás iránt „Kezdjük el egymást tisztelni, és higgyünk abban, hogy közösen könnyebb lesz és tündérkertté tudjuk tenni Erdélyt.”

A maszol.ro Életre kel Böjte Csaba gyümölcsöző Tündérkertje címmel leszögezi: Lehet ásni a gödröket a facsemetéknek: március utolsó hétvégéjén valóra válhat a ferences szerzetesek elképzelése. Bár Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe március 25-én van, a nagyméretű ünnepséget szombatra, 29-re tervezik. A fa iránti tisztelet jeléül, Gyömülcsoltó Boldogasszony ünnepe alkalmával Böjte Csaba ferences szerzetes templomba hívja mindazokat, akik a fák szaporításával, gondozásával, annak értékesítésével, feldolgozásával foglalkoznak. Ez a hétvége teljes mértékben a fának lesz szentelve: facsemetékkel, gyümölcsfaoltványokkal lesz tele a csíksomlyói templom előtti tér, és bárki vásárolhat belőle, aki szívesen részt vállalna Csaba testvér Tündérkert-elképzelésének. Az erdélyi gyermekek gyámolítója a hírportálnak elmondta: a cél az, hogy minél több facsemete eresszen gyökeret Székelyföldön, idővel pedig minden egyes vásár egyben kiállítás is legyen, ahol minden olyan képzőművészeti és népművészeti termék, alkotás is megtalálható, amit a fához értő mesteremberek, ácsok, asztalosok, szobrászok készítenek. „Paptársaimat is beavattam az elképzelésembe, felkértem őket is, hogy szervezzék meg a facsemete-árusítást azon a településen, ahol szolgálnak.  Ugyanakkor jönnek vállalkozók is, akik gyümölcsfákat, haszonfákat termesztenek, és ők hoznak sok értékes csemetét. Mi pedig szeretnénk megáldani a csemetéket, hogy a jó szándékú emberek megszentelve ültessék el azokat. Lehet ásni a gödröket az udvarokon. Eljött a fák ideje.” A szerzetesek a fa tiszteletének ünnepét egész Erdélyre, sőt, a Kárpát-medencére is kiterjesztenék: arra buzdítják az egyházi és világi elöljárókat, hogy a térség minden kis és nagy templomában rendezzenek fa-ünnepet, és a családok, kisebb közösségek együtt ültessenek el egy-egy facsemetét, vagy kisebb ligetnyi fát. „Nagy lázban vagyunk, olyan igazi gödörásós hangulat uralkodik most nálunk. De hát most van itt az ideje” –  mutatott rá a munka átszellemítő erejére Böjte Csaba, aki úgy véli, a verejtékes munka meghozza gyümölcsét. Gyümölcsoltó Boldogasszony ez a nap, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe, egy keresztény ünnep, melynek gyökerei messzire nyúlnak. Az ősi hitvilág ábrázolásai szerint az istenanyát gabonával, gyümölccsel ábrázolják. Székelyföldön és a csángó településeken is jelentős figyelmet szentelnek az ünnepnek. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. 

Az ujszo.com-on Vrabec Mária Együgyű mese Bezák érsekről címmelelemzi a még XVI. Benedek pápa által felmentett nagyszombati érsekről, Róbert Bezákról szóló dokumentumfilmet. Szerinte „Aki abban bízott, hogy az új Bezák-filmből többet megtud a volt nagyszombati érsek leváltásának körülményeiről, az hiányérzettel fog távozni a moziból. Az sem lesz elégedett, aki azt remélte, hogy jobban megismeri őt. Még az is csalódni fog, aki semmi mást nem várt, csak megható portrét egy karizmatikus, közkedvelt személyiségről. Az Arcibiskup Bezák zbohom című másfél órás film ugyanis a tények és a fikció, a pátosz és a giccs, a dokumentarista igyekezet és a karikatúra olyan egyvelege, hogy nincs ember, aki meg tudná mondani, mi is volt mindezzel az alkotók szándéka. Valószínűleg pont az lehetett a hiba, hogy a rendező, Olga Záblacká elképzelés nélkül indult neki a forgatásnak. Eredetileg portréfilmet akart készíteni Róbert Bezákról, de menet közben, amint kiderült, hogy az érseki posztról való leváltás után is van élet, megszületett az ötlet, hogy ebből akár mozifilm is lehetne. Így kísérte el a stáb Bezákot a Pohoda-fesztiválra, a szülővárosába, Privigyére, ahol díszpolgárrá avatták, Gyetvára, ahol pap volt, az öccse családjához Bécsbe, Otmar Oliva szobrász műhelyébe Velehradba, és arra az esküvőre valamint keresztelőre is, amelyek elvégzését zárt ajtók mögött engedélyezték neki. Ezek miatt a dokumentumértékű részek miatt volt érdemes elkészíteni a filmet, de egy idő után nyilván a rendező is rájött, hogy a jeleneteket a főszereplő személyén kívül az égvilágon semmi nem köti össze. Gondolom, ötletbörzét tartottak a stábban, és az a baj, hogy ami az eszükbe jutott, azt mind meg is valósították.”

A Magyar Hírlap (Dombormű… 14.o.) beszámol arról, hogy felavatták tegnap a Török Pál református püspök munkásságának tiszteletére készített domborművet a főváros IX. kerületében, a róla elnevezett utcában. Az eseményen részt vett Rogán Antal és Fülöp István országgyűlési képviselő, Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Bácskai János, Ferencváros polgármestere.

Magyar Kurír