Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (14.o.) Készülődés Rómában és a Világgazdaság (8.o.) Sok millió zarándokot várnak Rómába címekkel írnak arról, hogy megkezdődött a visszaszámlálás Rómában XXIII. János és II. János Pál pápák április 27-ei szentté avatása előtt. A szervezők becslése szerint az ünnepi szertartási idejére akár hétmillió zarándok és turista is érkezhet majd a Vatikánba.

A maszol.ro Gyümölcsoltó Boldogasszony napját ünnepelték Csíkban című beszámolója zerint Hargita Megye Tanácsa gazdag programkínálattal csatlakozott Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezéséhez, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén felhívják a fiatalok figyelmét a gyümölcsfák, az erdők és a természet fontosságára. Pénteken Gyümölcsoltó Boldogasszony-napi vásárt tartottak a megyeháza oszlopterében, ahol huszonegy termelő kínálta portékáját: elsősorban fából készült dísz- és használati tárgyakat, különféle fajátékokat és faékszereket lehetett vásárolni, emellett szép számban árulták a különféle gyümölcsökből készült szörpöket, lekvárokat és befőtteket. Ugyanitt a Hargita Megyei Művészeti Népiskola jóvoltából a gyerekek megismerkedhettek a famegmunkáló szerszámokkal, a fafaragás alapjaival is, lehetőség volt nemezelésre, gyöngyfűzésre. Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogyan kell a gyümölcsfákat beoltani. A Kalibáskő Gyerekvilág Egyesület pedig egy kis jurtában várta a gyerekeket, ahol megismerkedhettek a rovásírással, és kipróbálhatták a bútorfestés művészetét is. A vásárral egy időben a megyeháza márványtermében a város magyar és román tannyelvű tanintézeteiből félszáz diák vett részt Az Élet Fája címmel meghirdetett rajzversenyen, az ünnep szakrális vagy világi jelentőségét mutatva be. A fiatalokat Zonda Erika, a megyei tanács Programok és Alárendelt Intézmények Vezérigazgatóságának vezetője köszöntötte, örömének adva hangot, hogy az utóbbi időben a rendezvényekbe a román iskolák is bekapcsolódnak. Ábrahám Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője pedig emlékeztetett rá: „Ezen a héten az egyház Jézus fogantatását ünnepli, és a gyümölcsoltással kapcsolja össze, hisz ez is egy új életnek a kezdetét jelenti. A Gyümölcsoltó Boldogasszony-nap az élet kezdetéről üzen.” Minden résztvevő emléklapot és a megye értékeit bemutató kis kiadványt kapott ajándékba. A zsűri a legjobbnak Nemes Hortenzia munkáját ítélte, második díjat kapott Péter István és Molnár Endre közös alkotása, harmadik helyen Gabor Mihai és Loghin Ștefania alkotása végzett. A zsűri különdíját Beke Böjte Anna nyerte el.

A maszol.ro arról is tudósít, hogy március 29-én, szombaton délelőtt Böjte Csaba ferences szerzetes celebrált ünnepi szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban, Isten áldását kérve hegyeinkre, dombjainkra, az azokat borító erdőkre és a gyümölcsösökre. Imádkozott azokért is, akik ápolják, gondozzák erdeinket és gyümölcsfáinkat. A szentmisét követően a sokaság a Szent István kollégium udvarára vonult át, ahol a Mária-kertben több száz facsemetét ültettek el, többek között őshonos gyümölcsfacsemetéket is. Böjte Csaba bízik abban, hogy összefogással sikerül újból Tündérkertté varázsolni szülőföldünket. E napon Csaba testvér útjára indította a Komatál elnevezésű akciót, melynek lényege, hogy a csíksomlyói lányok megajándékozták az ott lévőket egy csíki agyagtányérnyi finom étellel, arra kérve őket, hogy egy héten belül ők is lepjék meg egy nőismerősüket egy tál finom étellel, süteménnyel. A Komatálnak létrehoztak egy közösségi oldalt is. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője így vall az ünnep fontosságáról: „Gyümölcsoltó Boldogasszonyunk szép ünnepén a Jóisten áldását szeretnénk kérni a faiskolák legkisebb növendékeitől kezdve az évszázados hatalmas tölgyekig minden fára és bokorra, mely szép szülőföldünk kertjeit, erdőit, legelőit lakja. S ahogyan a megtestesült égi szeretet otthont vett Mária méhében, szeretnénk, ha a jósággal másikra figyelő, azt tápláló, figyelmes női szeretet beoltódna minél több leány és édesanya szívébe! Imádságos szeretettel biztatlak, lépjünk bátran a cselekvő szeretet útjára!”

Az erdon.ro Kifejezték az igazat, s szépet címmel számol be arról, hogy március 27-én csütörtökön a nagyváradi Szent László Római Katolikus Líceum első alkalommal szervezte meg az Énekeljetek az Úrnak új éneket című vallásos versek és énekek regionális versenyének megyei szakaszát. A román tanügy minisztérium hivatalos kalendáriumában szereplő ökumenikus versenyre ötvenöt, VII-XIII. osztályos diák jelentkezett a megye 15 iskolájából, nem a csupán a Szent László Római Katolikus Líceumból, hanem világi tanintézményekből is, Nagyváradról, Margittáról, Érmihályfalváról, Nagyszalontáról, Borsról, Biharszentjánosról és Paptamásiból. Két kategóriába lehetett benevezni: az egyikben egy-egy szabadon választott és kötelező verset kellett elszavalni, a másikban pedig egy-egy zsoltárt és megzenésített költemény eléneklését kérték a zsűri tagjai. Akik úgy gondolták, mindkettőben szerencsét próbálhattak.
Az ünnepélyes megnyitót csütörtök délután tartottak a Szent László Líceum kápolnájában, ahol Pék Sándor plébános és Zalder Éva igazgatónő üdvözölték az egybegyűlteket. Ezután zajlott a korcsoportok szerinti vetélkedő, majd azok a tanulók, akik már előadták a számaikat, megtekinthették a Székesegyházat, illetve a kincstárat. A díjátadást este tartották a Püspöki Palota dísztermében. Zalder Éva köszönetet mondott a Római Katolikus Püspökségnek, s személyesen Böcskei László megyés püspöknek a szellemi-lelki, valamint az anyagi támogatásért, amiért mindig támogatja a hasonló rendezvények megszervezését. Nem feledkezett meg a szintén mecénás Királyhágómelléki Református Egyházkerületről sem, és a felkészítő tanárokról, akiknek hála színvonalasak voltak a produkciók. Ile Erzsébet szaktanfelügyelő meggyőződésének adott hangot: a pozitív gondolatok közvetítésével a tematikus versenyek valami újat és többletet nyújtanak azon megmérettetésekhez képest, melyek valami világi kultuszhoz, évfordulóhoz kötődnek, segítenek teljesíteni az iskoláknak azon küldetésüket, hogy a diákjaikat az életre való boldogulásra neveljék, amire nagy szükség van mai változó világunkban. Záróbeszédében Böcskei László régi élményeit felidézve úgy fogalmazott: a versenyzők kifejezték az a szépet és jót, mely megérinti mindannyiunk lelkét.

A Magyar Nemzet (4.o.) Emberibb élet hajléktalanoknak címmel emlékeztet rá: több olyan, hajléktalanokat segítő intézkedés is született az utóbbi években, amelyek egyfelől igyekeztek felkarolni az utcán élőket, másrészt Budapest élhetőbbé tételét is szorgalmazták. A fővárosi önkormányzat mellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) érdeme is, hogy a nagy forgalmú aluljárókban élők nyolcvan százalékát sikerült elhelyezni, és több olyan közmunkaprogram is indult, amely hajléktalan emberek foglalkoztatását tűzte ki célul.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Üzlet, amelyben nem a pénz a legfontosabb címmel számol be A boldogság közgazdaságtana című konferenciáról, amelyet a KETEG (Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban) és az Érme Üzleti Hálózat szervezett. A fórumon Batiz Sarolta Laura nővér, a Keteg képzési vezetője figyelmeztetett: „A közgazdaságtan alapja az ember, az ember pedig lehet erényes. Létrehozható az értékalapú gazdaság, amely a közjó megteremtését szolgálja. Ehhez paradigmaváltásra van szükség, a puszta pénzszerzésen túl újra hangsúlyt kell helyezni a bizalomra, a kölcsönösségre és a segítségnyújtásra.” Luigino Bruni, a római Lumsa Egyetem professzora, a Civil gazdaság című könyv társzerzője elmondta: a boldogságot nem lehet objektív módon mérni, és nehéz összevetni az egyes országok gazdasági teljesítményével. Ezzel együtt létezik olyan kutatás, amelyik azt mutatja, hogy a jóléti államokban elégedettebbek az emberek. Kimutatták azonban azt is, hogy az anyagi jólét bizonyos szint után nem garantálja a boldogságot (A témával kapcsolatban lásd még március 29-ei, szombati számunkban a Konferencia a közgazdaságtan boldogságáról című videós beszámolónkat – a szerk.)

Magyar Kurír