Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (3.o.) Lőcsei Gabriella „A többi ember közül vállal kimagaslott” címmel méltatja az 1077-1095 között uralkodó I. Szent László királyt, kiemelve, hogy törvényes uralkodóként királyságát „a németek mohóságától, a pápai hűbértől, sőt a keleti népek pusztításaitól is meg tudta védeni.” A cikkíró arra is kitér, hogy egyes állítások szerint államalapító királyunk, I. István, Imre herceg és Gellért püspök, valamint két „szakadt” remete, András és Benedek szentté avatásának a szorgalmazása is „e fortélyos mérkőzések tartozéka volt. A konok pogánynak vélt (esetleg bizánci rítusú kereszténységben élő?) Vazul unokája így érte el, hogy saját szentjei révén Magyarországnak is méltó helye lehessen a keresztény államok többségében. De akár politikai megfontolásból, akár vallásos lelkülete parancsára emelte oltárra 1083-ban felmenői ellenfeleit, László király a megbocsátás erényét olyan alázattal gyakorolta, amelyhez hasonlót sem a hazai hatalmi körökben, sem másutt nemigen láthatott, tapasztalhatott senki sem.” A Duna World egyébként április 13-án vasárnap a Magyar történelmi arcképcsarnok című sorozatban I. Szent László király életét mutatja be. 

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (10.o.) Kárpáti György Noé: Bibliát tartalmaz címmel írt kritikát Darren Aronofsky Noé című filmjéről. A cikkíró korunk egyik legtehetségesebb rendezőjének nevezi az amerikai filmest, de úgy véli, hogy ezúttal „lehetetlen kettős küldetésre vállalkozott: egyszerre próbálta meg szabadon értelmezni a Szentírást, és közben a látványon keresztül arra utalgatni, hogy mégis hiteles adaptációra törekszik. Darren Aronofskyt meghaladta Noé története, leginkább azért, mert nem képes ekkora léptékben gondolkodni.”

Az ujszo.com-on Az özönvíz után, szabadon címmel Tallós Béla emlékeztet rá: Darren Aronofsky a saját vízióját dolgozta fel az özönvíz bibliai történetéről, még jóval a bemutató előtt azt mondta: „Filmem a világvégéről, valamint a Titanic után a világ másik legismertebb hajójáról szól.” Tallós leszögezi: a bibliai figura köré épülő mozi meglehetősen szabadon értelmezi az emberiséget elpusztító özönvíz témáját, erősen környezet-, illetve állatvédő aspektusból meséli el a világ vízözön általi pusztulását. Maga a rendező nyilatkozta, hogy ez „a legkevésbé bibliai bibliai film”, Noét pedig „az első környezetvédőnek” nevezte. A cikkíró megállapítja: „Aronofsky özönvízfilmje a speciális effektekkel mitikus világot teremt, és valósággal elkápráztat a látvánnyal. A katasztrófafilm fantáziadús, nagyszabású akcióelemei mellett a bibliai víziókat kísérletező filmnyelvvel jeleníti meg. Felhívja a figyelmet a történetre. Arra ösztönöz, hogy más forrásokból árnyaltabbá tegyük a moziban látott képet.”

A kronika.ro és a szekelyhon.ro Horogkereszt a vásárhelyi templomtorony falán címekkel számolnak be arról, hogy a biztonsági kamerák felvételei szerint két fiatal gyalázta meg a hétvégén a marosvásárhelyi egykori barátok templomának tornyát. Az éj leple alatt a tettesek a Noua Dreaptă szélsőséges szervezet kelta keresztes jelképébe egy horogkeresztet festettek a Színház téri torony oldalára. Néhány perc múlva ugyanők firkálták össze obszcén feliratokkal a Vatra Românească nevű szervezet főtéri székházának ablakait. „Az éjszakai felvételeken tisztán látszik, hogy ugyanaz a kétszemélyes csapat rongálta meg mindkét épületet. Mivel bűncselekményről van szó, a felvételeket átadtuk a megyei rendőrségnek, nekik kell elvégezniük a nyomozást” – nyilatkozta a Krónikának Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség ügyvezető igazgatója. A megyei hatóság szóvivője, Andrea Pop pedig közölte: a gyanúsítottak köre leszűkült, ezért pár személyt már a napokban kihallgatnak. A tény, hogy a garázdálkodók a római katolikus egyház ferences rendjének a templommaradványát, valamint a magyarellenes Vatra Românească székházát vették célba, eleve kérdésessé teszi a nemzetiségüket és szándékukat. „Nem gyanakszom senkire, azt se tudom, hogy magyarellenes vagy egyházellenes cselekedet volt-e. Az is lehet, hogy valakit zavart a márványtábla magyar felirata” – fejtette ki Sebestyén Péter római katolikus plébános. Bakó Pál Ferenc-rendi pap az ujszo.com-tól szerzett tudomást az incidensről. Mint mondta, mindenképp feljelentést tesz ismeretlen tettesek ellen.Az   emlékeztet rá: a főtéri barátok temploma a 18. században épült ferences kolostor szerves része volt. Az egyszerű, barokk díszítésű templomot és a több hektáron elterülő kolostort a nemzeti színház építésekor, 1971-ben bontották le. Kegyeleti okokra hivatkozva, az egyházi méltóságoknak csak hosszú tárgyalások során sikerült megmenteni a tornyot, hisz csak innen lehet lejutni a földalatti kriptába. Államosított javaiért a rend a mai napig is a bíróságon keresi igazát.

Az ujszo.com A Vasárnap angyala: Szociális Testvérek címmel rámutat: a legtöbb emberben a szerzetesekről az a kép él, hogy a világtól elzárkózva, csuhába burkolózva imáikba mélyülve élnek. Pedig vannak nagyon modern, a civil világgal mindennapi kapcsolatot tartó rendek is, mint például a Szociális Testvérek Társasága. Két tagjával, Latika Magdolnával és Filip Ágnessel a kramárei kórház gyermekklinikáján találkozott a hírportál. Magdolna és Ágnes teljesen hétköznapi életet él, mindkettejüknek van polgári foglalkozása, de magánélet helyett a közösséget, az anyagiak helyett a lelkiséget, saját karrier helyett mások szolgálatát választották. Az ujszo.com felidézi: a Szociális Testvérek Társasága, amelynek Magdolna és Ágnes tagjai, az első magyar alapítású női szerzetesrend. Slachta Margit – aki az első női parlamenti képviselő volt – kilencven éve azzal az elgondolással alapította meg a közösséget, hogy tagjai a bencés szellemiség jegyében, az élet sűrűjében, az emberek között tevékenykedjenek. A hírportál tájékoztatása szerint mindazok, akik elolvassák Vrabec Mária írását a Vasárnap című újságban, választ kaphatnak a következő kérdésekre: Miért viselnek korszerű ruhát és élnek látszólag civil életet a szociális testvérek? Mi a céljuk, a karizmájuk, mivel foglalkoznak? Hogyan került velük kapcsolatba Magdolna? Hogy lett a sebészeti osztály dokumentációs munkatársából beteg gyermekek segítője? Mi volt az első komoly feladata és próbatétele? Hogy ismerkedett meg velük Ágnes? Hol dolgozik civilként? Mi a szociális testvérek alapelve? Hányan vannak az egész országban?

A nyugatijelen.com Négymillió lej a Hunyad megyei egyházaknak című beszámolója szerint jelentős anyagi támogatásban részesülnek a Hunyad megyei egyházak – mindenekelőtt az ortodox – a megyei tanács részéről. Legutóbbi ülésén a tanács egyhangúan fogadta el Mircea Moloţ tanácselnök javaslatát, mely elosztotta az ifjúságnak, sportnak és egyházaknak szánt 4,761 millió lejt. Ebből ifjúsági és sportegyesületeknek (összesen 54 pályázó) összesen 565 000 lej jutott, míg az oroszlánrész, vagyis 4,196 millió lej az egyházaknak. Azon belül az ortodox egyháznak jutott a legnagyobb rész, 3,829 millió lej. A Hunyad megyei ortodox püspökség egymagában 2 millió lejt kapott a megyétől vissza nem térítendő jelleggel, míg további 138 parókia összesen 1,829 millió lejes támogatásban részesül. A többi vallási felekezetnek kevés jutott: neoprotestáns egyházak (25 egyházközség) összesen 216 000 lej, görögkatolikus egyház (12 plébánia), 125 000 lej.
A magyar egyházaknak még kevesebb jutott, a petrozsényi római katolikus plébánia 5000 lejre számíthat idén a megyétől, az aninószai 2000 lejre, a Dévához tartozó körösbányai ferences kolostor, pedig további 5000 lejre. A lupényi református egyházközség 5000 lejre számíthat, a petrilla-lónyai, pedig 4000-re. Szintén 5000 lejt pályázott meg – és nyert el – a lupény-vulkáni unitárius egyházközség is. Összesen a három magyar felekezet 6 parókiája 26 000 lejes támogatást nyert el pályázaton a megyétől.

Magyar Kurír