Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Bocsánatot kért az érsek a villáért című beszámolója szerint az atlantai római katolikus érsek a hívek kritikájának hatására bocsánatot kért, amiért 2,2 millió dollárért építtetett villát magának. Wilton Daniel Gregory a közelmúltban költözött be a 600 négyzetméteres rezidenciába, amelyet annak a pénznek egy részéből tudott felépíteni, amelyet Margaret Mitchell író unokaöccse, Joseph Mitchell hagyott végrendeletében az érsekségre. A Mitchell családot az író Elfújta a szél című műve tette gazdaggá. Amikor Joseph Mitchell 2001-ben elhunyt, 15 millió dolláros vagyont hagyott az egyházra azzal a feltétellel, hogy azt „általános vallási és jótékony” célokra költik. Gregory érsek elmondta, hogy az építkezés miatt sokan bírálták levélben, e-mailben és telefonos üzenetben.

A Magyar Hírlap (13.o.) Két tudós állítja: megvan a Grál címmel adja hírül, hogy két tudós azt állítja: a spanyolországi Léonban, a Szent Izidor-bazilikában hosszú ideje látható kehely alapja lehet a Szent Grál, amelyből a hagyomány szerint Jézus az utolsó vacsorán ivott, illetve amelybe Arimatheai József felfogta a vérét a keresztre feszítés után. Margarita Torres, a Léoni Egyetem középkori történelemmel foglalkozó tanára, a kutatás egyik résztvevője a felfedezésükről szóló könyv múlt heti bemutatóján beszélt erről. Az arannyal és drágakövekkel készült díszítés mögötti, achátból készült egyszerű római kupa (amelyet két részből állítottak össze) felső tagja a Grál a tudósok szerint. Mindeddig annyit lehetett tudni, hogy a kehely Kasztília 1037-1065 közötti királyának, I. (Nagy) Ferdinándnak a lányáé, Urrucáé volt. A kairói Azhar Egyetem könyvtárában, 2011-ben felfedezett két pergamen, valamint Torres és kollégája, José Miguel Ortega del Rio művészettörténész hároméves kutatása arra vezetett, hogy a kelyhet egy arab emír a béke jeleként adományozta Ferdinándnak. Ám az Oxfordi Egyetem egyháztörténésze, Diarmmaid MacCulloch kétségeinek adott hangot a felfedezéssel kapcsolatban (A témával kapcsolatban lásd még Michael Hesemann: A Szent Grál nyomában című könyvét, mely 2013-ban jelent meg a Szent István Társulatnál. A kötetről 2013. november 12-ei számunkban részletesen írtunk – a szerk.)

A szekelyhon.ro Holokauszt-emlékpark létesül Sepsiszentgyörgyön címmel közli, hogy Holokauszt-emlékpark létesül Sepsiszentgyörgyön a megyeszékhely önkormányzata és a romániai zsidó közösség brassói szervezete kezdeményezésére. Antal Árpád polgármester elmondta: a helyi önkormányzat a város költségvetéséből 35 ezer lejt különített el a park létrehozására, ezt a zsidó közösség tulajdonában lévő Vojkán utcai zsidó temetőben alakítják ki. A tervek szerint a park közepén egy négyméteres kőobeliszket állítanak fel, melyet szomorúfüzekkel ültetnek körbe, ugyanakkor a parkban lesz még 52 fenyő, a második világégésben meggyilkolt 52 sepsiszentgyörgyi zsidó gyerek emlékére. A parkot májusban avatják fel, amikor 70 éves évfordulója lesz annak, hogy a sepsiszentgyörgyi zsidókat lágerekbe hurcolták. Szintén az izraelita temetőben található egy, még az 1950-60-as években felállított emlékmű, ennek felújításáról később dönt az önkormányzat. Levéltári adatok szerint 1944 májusában több száz zsidót gyűjtöttek össze a sepsiszentgyörgyi rendőrség székháza elé, majd egy hét múlva a szászrégeni gettóba szállították, onnan pedig a náci lágerekbe vitték őket, ahol a többségüket kivégezték.

A Magyar Hírlap (Átadták… 13.o.) és a Magyar Nemzet (Értékes… 5.o.) is beszámolnak arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tegnap átadta az egyházak képviselőinek azokat az ikonokat és oltárképeket, amelyeket 2009-ben loptak el tolvajok. Bucsek Gábor rendőr dandártábornok, a nyomozó iroda igazgatója felidézte: a tettesek a székesfehérvári szerb ortodox templomból ikonokat és aranyozott kegytárgyat, Császár község katolikus templomából pedig több, Dorfmeister István által készített oltárképet tulajdonítottak el. A tárgyak egy részét még 2009-ben megtalálták, de két gyanúsítottat idén márciusban fogtak el, lakhelyükön pedig megtalálták a Dorfmeister-képeket és tizenhat ikont, valamint több, eddig azonosítatlan műtárgyat. Pápai Lajos győri megyéspüspök elmondta: már nem is remélték, hogy a képeket valaha újra látják. Sándorovics László, a székesfehérvári szerb ortodox egyházközség elnöke pedig így fogalmazott: „Jó látni a képeket, de nagyon rossz érzés visszagondolni azokra az időkre, amikor ellopták a festményeket.”

Magyar Kurír