Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (66.o.) Balla Eszter Vatikáni lecke Obamának címmel fűz kommentárt Ferenc pápa és Barack Obama múlt heti, vatikáni találkozójához. A cikkíró kifejti: az amerikai elnök Ferenc pápát az egyenlőtlenség elleni harcban, a szegények felkarolásában szövetségesének tartotta, s Ronald Reagan és II. János Pál közeli kapcsolatának megismétlését remélte. Obama utazása előtt a New York Times hosszasan ecsetelte az elnök chicagói éveinek katolikus gyökereit, amikor szociális munkásként az egyházzal karöltve dolgozott az elesettekért. Balla Eszter hozzáteszi: „Mindez dicséretre méltó, de mint afféle vallásos világkép nélküli ember, Obama is a karitatív munkára akarja redukálni az egyház tevékenységét, s nem érti az egyház társadalmi szerepét a hagyományos értékek védelmében.” Olyannyira nem, hogy látogatása előtt Raymond Burke bíboros így fakadt ki: „Az Egyesült Államok elnöke fokozatosan a keresztény civilizáció ellenségévé vált. Teljesen szekuláris személyiség, aki élet- és családellenes politikát folytat.” A főpásztor felhívta a figyelmet, hogy Obama a vallásszabadságot a lelkiismereti szabadsággal akarja felcserélni. Burke bíboros a homoszexuális párok frigyének támogatására, az abortusz, az eutanázia könnyítésére, a marihuána legalizálására utalt. Nem utolsósorban pedig arra a „fogamzásgátló-gate”-re is, amely immár elérte a legfelsőbb bíróságot is. Az új amerikai egészségügyi törvény arra kötelezi a vallásos szervezeteket, vállalatokat is, hogy – meggyőződésük ellenére – az egészségügyi biztosítás keretében ingyenes fogamzásgátlót adjanak. Nem a pirulákról folyik a vita, hanem arról az elvi kérdésről, hogy az állam beavatkozhat-e az egyház belügyeibe. Balla Eszter megállapítja: „A Ferenc-Obama-találkozó nyilvános része csupa mosoly, tréfálkozás volt. Az elnök arra kérte a Szentatyát, hogy imádkozzon családtagjaiért, hogy továbbra is türelemmel viseltessenek iránta. A zártkörű találkozók mások voltak… ami eddig alig fordult elő, a Szentszék aggodalmának adott hangot az egyesült államokbeli vallásszabadságot illetően.”

Ugyancsak a Heti Válasz („Húzzunk farmernadrágot” 13-15.o.) interjút készített Böjte Csaba ferences szerzetessel, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével, aki abból az alkalomból nyilatkozik, hogy az április 6-ai magyarországi parlamenti választáson már a határon túli magyarok is szavazhatnak. Csaba testvér elmondta: „A fának a gyökere és a levele is fontos, ha bármelyik sérül vagy nem végzi a dolgát, akkor az egész fa elpusztul. A politikusoknak is komoly szerepük van, de ez nem jelenti azt, hogy mi hátra kell dőljünk, aztán minden megy magától, mert Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben olyan ügyesen megoldják a dolgainkat. Arra biztatom az embereket, ne üljenek a kispadon, merjenek bemenni a pályára, döntsenek, tűzzenek célokat maguk elé, s azt az identitást, amit a Jósistentől kaptak, merjék kiteljesíteni.” Az erdélyi gyerekek védelmezője, nevelője felidézte: „Kétezer éve egy Saul nevű ember ideológiai alapon gyilkosságokat akart szervezni Damaszkuszban. És Jézus Krisztus nem fölrúgja ezt az embert, mint egy bolondgombát, nem elintézi ezt a ’terroristát’, hanem párbeszédet kezd vele. Ennek eredményeképp Saulból Szent Pál lett, a népek apostola. Sok történet szól arról, hogy valaki először nem a jó úton indult el. Az egyház hiszi, hogy mindenkivel párbeszédet kell folytatni, s hogy az illető elgondolkozik, és lehet, a következő barikádra már együtt megyünk fel. Persze, nem a választási kampány finisében kell ezt elkezdeni, hanem utána. Nemes gesztus lenne, ha a legyőzött ellenfelekkel párbeszédet folytatna a győztes párt.” Böjte Csaba leszögezte: „Klasszikus értelemben Jézus Krisztus is baloldali, mert azt hirdeti, hogy mindannyian testvérek vagyunk, s hogy közösen könnyebb. A baloldal harcos ateizmusát sosem értettem. De a baloldali embereket is a Jóistent teremtette, miért ne tudnánk leülni és beszélgetni? Tőlük is rengeteget lehet tanulni. Ferenc pápa is erre biztat: húzzunk farmernadrágot, és menjünk el sörözni akár az ellenfeleinkkel is… Egy ország sem Petri-csészében, steril körülmények között működik, hanem globális történelmi helyzetben. Egy elöljáró sem mindig azt a döntést hozza meg, ami a legjobb, hanem amit meg lehet hozni. Nem szabad naivnak lennünk, de a győztes pártnak lehetősége lesz, hogy sok jót tegyen. Nagyböjt van, készülünk a húsvétra. A húsvét üzenete az, hogy Jézus nem adja fel. A kereszten is bízik az emberiségben, a holnapban. Mernünk kell Jézus Krisztus után elindulni, aki húsvét hajnalán nem duzzogva félrevonul, nem bosszúért liheg. Bárhogyan alakuljon a választás, az lenne jó, ha hinni tudnánk a közös magyar jövőben, abban, hogy itt Európában együtt, jó testvérként Istennek tervei vannak velünk.”

A szekelyhon.ro Emlékplakett az első megyés érseknek című beszámolója szerint egykori iskolatársai kezdeményezésére állítanak emléktáblát a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban Bálint Lajosnak, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye első megyés érsekének. „Több olyan neves személyiség emlékét őrzi egy-egy tábla, akik a tanintézmény diákjai voltak” – fogalmazott a kezdeményezéssel kapcsolatban Csiszér Lajos nyugalmazott tanár. Az említett tanintézmény egykori igazgatója kifejtette: a néhai érsek 1940-48 között volt diákja az iskolának, így megérdemli, hogy ilyen módon is leróják tiszteletüket élete és munkássága előtt. „Én, mint volt iskolatárs és mint volt igazgató, szorgalmaztam az ötletet Bara Bélával közösen, aki szintén az érsek iskolatársa volt” – részletezte Csiszér. Az emléktábla avatóünnepsége pénteken 13 órakor kezdődik a gimnázium dísztermében, a plakettet Tamás József püspök áldja meg. A hírportál emlékeztet rá: Bálint Lajos érsek 1929. július 6-án született Csíkdelnén. 1957. április 28-án szentelte pappá Márton Áron püspök, ezt követően segédlelkészként dolgozott Sepsiszentgyörgyön, majd plébánosként Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen, ahol egyben a kerület főesperese is volt. 1981. szeptember 29-ben szentelte püspökké Jakab Antal megyéspüspök a gyulafehérvári székesegyházban – egy évvel a nagy püspök, Márton Áron halála után. 1990. április 29-én vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését. 1991. augusztus 5-én a Szentatya őt nevezte ki Gyulafehérvár első megyés érsekének. Ezt a nem kis áldozatot és próbatételt igénylő szolgálatot 1993 végéig vállalhatta, mert súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt lemondásra kényszerült. 2010. április 4-én, húsvét vasárnapján hunyt el Székelyudvarhelyen. Szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.

Az ujszo.com Kétségbe vonják szakemberek, hogy valóban egy spanyolországi kehely a Szent Grál című cikke szerint kétségbe vonják szakemberek, hogy valóban a spanyolországi Léonban, a Szent Izidor-bazilikában őrzött kehely lenne a Szent Grál, ahogy azt két spanyol történész – Margarita Torres és José Miguel Ortega del Rio állítja napokban megjelent, A Grálok királya című könyvében. "A Grál legendája a 12. századi irodalom találmánya, amelynek semmi történelmi alapja nincs" - mondta Carlos de Ayala, a madridi Autonóm Egyetem tanára. "Nem találhatták meg, hiszen nem is létezik" - fűzte hozzá a történész. Therese Martin, a francia Nemzeti Kutatási Központ középkorral foglalkozó amerikai történésze – aki megírta a Szent Izidor-bazilika történetét – pedig hangsúlyozta: a korral foglalkozó szakértők általában szimbolikus, semmint történelmi értelemben értelmezik a Grálról szóló legendákat.

A Magyar Nemzet (Károli-program… 2.o.) beszámol arról, hogy a Biblia-fordító Károli Gáspárra emlékeznek szűkebb hazájában, Abaújban azzal a programmal, amelynek keretében egyedi kormánydöntés alapján megújítják a gönci és a vizsolyi templomot. A 451 millió forintos fejlesztésről szóló megállapodást Göncön írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke és Hörcsik Richárd, fideszes parlamenti képviselő. Így megújul a Biblia-fordító temploma, a gönci katolikus templom, a vizsolyi református templom. A vizsolyi templom összes freskóját restaurálják. A fejlesztések várhatóan 2015 augusztusában fejeződnek be.

Magyar Kurír