Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (8.o.) Szentmihályi Szabó Péter Sarkosan fogalmazva címmel felhívja a figyelmet, hogy Ferenc pápának az Evangélium öröme kezdetű apostoli buzdításában megtalálható annak a pénzhatalmi, liberális globalizációnak a bírálata, amely megfosztja az államokat és nemzeteket önállóságuktól és a közjó szolgálatától. A cikkíró idéz a dokumentumból: „A keresztény győzelem mindig kereszt, ám olyan kereszt, mely egyidejűleg győzelmi zászló is, amit harcos gyengédéggel hordozunk a gonosszal vívott ütközetben… Ne hagyjuk, hogy elrabolják tőlünk a reményt!” Szentmihályi idéz a francia Le Monde című napilapból is, amely a magyarországi parlamenti választások előtt cikket közölt, „Orbán Viktor, Magyarország apostola” címmel. A „lenéző és gyűlölködő” írásban kiemelik, hogy „paradox módon” épp akkor lép fel a magyar miniszterelnök a kereszténység védelmében, amikor a keresztények száma minden korábbinál alacsonyabb. Erőltetett „újrakeresztényesítésről” vall egy magyar szakértő, aki Szentmihályi Szabó szerint „talán ismeri Jézus és Barabbás történetét is, s az akkori villámcsődület döbbenetes népszavazási eredményét. Nos, április 6-án meglátjuk, mi az igazság.”

A Magyar Nemzetben (Csak a Fidesz 1.,6.o.) Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik, aki elmondta: „A politikában is vannak vastörvények. Azt a pozíciót, amit nagyon akarsz, ami után majd’ odapusztulsz, sohasem kaphatod meg. Munkát, gondot, segítségre szoruló embereket, terhet, felelősséget kaphatsz. Ez a keresztény politika alapvetése. Mi úgy hisszük, ezért és erre kaphattunk kétharmadot.”

A Magyar Hírlapban (3.o.) Bayer Zsolt A tét címmel idéz Sík Sándor Magyar búcsújáró ének 1920-ból című verséből: „Koldusboton, törött mankón/ Jövünk búcsút járni,/ Szűzmáriás magyaroknak/ Kopott unokái./ Éjfél van a Duna táján./ Magyaroknak éjszakáján/ Nincs más, ki virrasszon./ Baráttalan, testvértelen,/ Hozzád ver a veszedelem,/ Boldogságos asszony!/… Boldogasszony, ezer évig/ Édesanyánk voltál,/ Eleink ha hozzád sírtak,/ Hozzájuk hajoltál:/ Száz ostorral ostorozzon,/ Csak ez egyért, Boldogasszony,/ A jó Krisztust kérdezd meg/ Négy-víz parton, három-hegyen/ Mindörökké magyar legyen/ A máriás ének.” Bayer szerint Sík Sándor verse „beleül a magyar lélekbe. Ki először olvassa, annak lelkébe is. Sík Sándor is beállt ezzel a versével abba a hosszú sorba, amelyben pusztulásunk váteszei állnak. A legjobbjaink állnak ott. Mert a mi váteszeink, költőink, prófétáink majd’ mindnyájan a pusztulásunkat jövendölték. Történelmi örökségünk ez. S elpusztíthatatlanságunk a válasz rá.” A cikk szerzője a holnapi parlamenti választás előtt figyelmeztet: „Nem akarhatjuk megint újrakezdeni. És soha nem volt még ekkora esélyünk, hogy folytathassuk. Sík Sándor versével a lelkünkben, és életre ítéltségünk tudatával. Azzal a tudattal, hogy nagy kultúrát, civilizációt kívülről elpusztítani nem lehet. Egy nagy kultúra csak akkor pusztul el, ha belülről elpusztítja önmagát… Hát akkor most már ne tegyük meg azt a szívességet, hogy belülről elpusztítjuk önmagunkat, Menjünk tovább az úton. Együtt a lehetőségeinkkel és az álmainkkal. Nincs más választás holnap. Csak ez az egy.”

A szekelyhon.ro Bálint Lajos érsekre emlékezett az Alma Mater címmel tudósít arról, hogy halálának negyedik évfordulóján egykori iskolatársai kezdeményezésére állítottak emléktáblát pénteken a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium kápolnatermében Bálint Lajosnak, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye első megyés érsekének. Az iskola kápolnatermében a tizenötödik emléktáblát avatták fel, amely Bálint Lajos érsek emlékezetét fogja hirdetni. Varga László iskolaigazgató köszönetét fejezte ki Bara Bélának és Csiszér Lajosnak, akik kezdeményezték a tábla elhelyezését, valamint Dóczy Andrásnak, aki a kivitelezésben nyújtott segítséget. Az ünnepségen közreműködött a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kórusa.
A néhai érsek 1940-1948 között volt diákja az iskolának, ezeket az éveket Bara Béla, egykori osztálytársa idézte fel. A plakettet Tamás József püspök áldotta meg, aki ismertette az iskola egykori tanulójának életpályáját. Bálint Lajos érsek 1929. július 6-án született Csíkdelnén. 1957. április 28-án szentelte pappá Márton Áron püspök. „Isten hívó szavára olyan időben válaszolt igennel, amikor semmiképpen sem volt kedvező, kecsegtető időszak az egyház számára” – emelte ki Tamás József. Pappá szentelése után 1957-1962 között segédlelkészként szolgált Sepsiszentgyörgyön, majd 1962–1968 között plébánosként Futásfalván, a következő tíz évben Csíkszentdomokoson teljesített szolgálatot. 1978–1981 között Székelyudvarhelyen működött, ahol egyben a kerület főesperese is volt. „Többet látták munkásruhában, mint reverendában” – tartja róla az emlékezet. 1990. április 29-én vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését, a beiktatási ceremóniát a csíksomlyói kegytemplomban tartották. 1991 nyarán II. János Pál pápa őt nevezte ki Gyulafehérvár első megyés érsekének, ám megromlott egészségügyi állapota miatt 1993 végén lemondásra kényszerült. 2010. április 4-én, húsvét vasárnapján hunyt el Székelyudvarhelyen. Végakarata szerint szülőfalujában helyezték örök nyugalomra szülei mellé. „Az ezeréves erdélyi püspökség első érseke az iskola volt tanítványa 1940-1948 között” – olvasható az emléktáblán.

A nyugatijelen.com Ne félj! címmel közli, hogy Kányádi Sándor Ne félj című versét választotta címadónak legújabb lemezéhez a dévai Szent Ferenc Alapítvány Gyermekzenekara. A nagy sikernek örvendő, téli dalokat megszólaltató CD-jük nyomán ezúttal tavaszi témájú gyermekverseket zenésítettek meg. Két dalocska erejéig már ízelítőt is nyújtottak a dévai közönségnek a márciusi Tamás Gábor-koncert alkalmával. Vasárnap délután 6 órától pedig a dévai Nagyboldogasszony-templomban bemutatásra kerül az új lemez teljes anyaga.

Ugyancsak a nyugatijelen.com (Felújítják…) beszámol arról, hogy felújítják az erdőhegyi református templomot. Papp József lelkész elmondta: a helybeli templomnak idén kettős jubileuma lesz. 230 éves lenne a mostani helyén állt régi templom, míg az új, ősszel ünnepli megáldásának a 75. évfordulóját. Éppen ezért, a presbitérium úgy döntött, hogy a kettős évfordulóra való méltó felkészülés jegyében, kívülről teljesen felújítják az épületet. A munkálatok jó ütemben haladnak, hiszen a tető felújítása 75-80 százalékban elkészült, folyamatban van a külső vakolás, a toronyórát meg kívánják javíttatni, de a fűtőberendezést is korszerűsíteni kívánják. A hatalmas munkálat finanszírozását a hívek adakozásából, illetve pályázati úton próbálják biztosítani, de a célra bárminemű felajánlást is köszönettel elfogadna

A Magyar Nemzet (Megújul… 2.o.) hírt ad arról, hogy interaktív bemutatótermet alakítanak ki, mobil színpad és játszóelemekkel kiegészített sétány épül csaknem százmillió forint vissza nem térítendő támogatásból Bélapátfalván a XIII. században emelt ciszterci apátsági templom mellett. Létesül még egy ezeréves kőidomokból álló kőtár, valamint az elmúlt 80 év ásatásai során feltárt, eddig elzárt tárgyakat bemutató kiállítás is.

A Magyar Hírlap (Lemezen… 17.o.) közli, hogy a MÁV Szimfónikusok és az István Király Operakórus közreműködésével CD-felvétel készült Erkel Ferenc István király című operájának eredeti, helyreállított változatából.

Magyar Kurír