Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszavában (6.o.) Várkonyi Tibor Vatikáni közjáték címmel idézi fel a Willamson-ügyet és hosszasan idéz Hans Küng tübingeni teológus Le Monde-nak adott interjújából. Küng szerint a holokauszttagadó angol püspök egyházba történt visszafogadása „…korántsem kommunikációs vagy taktikai hiba volt, hanem a Vatikán kormányzati melléfogása. Még ha XVI. Benedek nem tudott is Williamson püspöknek a holokausztot tagadó nézeteiről és a pápa maga egyáltalán nem antiszemita, de a Négyek antiszemitizmusa nyílt titok egyházi berkekben. Az alapprobléma a zendülők szembeszegülése a II. Vatikáni Zsinattal és különösen elutasításuk azzal, hogy új kapcsolatrendszert alakítsanak ki az egyház és a zsidóság között. Egy német származású pápának ezt központi kérdésnek kell tekintenie, eloszlatnia minden kétséget a holokauszt körül. XVI. Benedek nem mérte föl a veszélyt, ellentétben Angela Merkel kancellárral, aki hevesen reagált.” Hans Küng azt is felrója a pápának, hogy „mindig szűk egyházi környezetben élt, és most is jószerivel bezárkózik a Vatikánba, elszigeteli magát a bírálatoktól. Ezért van az, hogy nem mérte föl visszafogadási döntésének nemzetközi kisugárzását.” A tübingeni teológus szerint XVI. Benedeknek el kellene ismernie, hogy az egyház „mélységes válságon megy át”. Hans Küng bírálja a pápát, többek között azért, mert nem tett gesztust az elvált katolikus házaspárok felé, nem engedélyezte egyes fogamzásgátló tabletták szedését, s nem törölte el a papi nősülés tilalmát. „Könnyebb lett volna ez a szakadárok visszafogadásánál. De én nem hiszek benne, mert XVI. Benedek közelebb érzi magához az integristákat, mint engem, aki a zsinatért küzdött és teljességgel magáévá tette a döntéseit” – mondta Hans Küng a Le Monde-ban.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (Az egyházra vetítik ki a bajokat 5. o.) Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozik, akit tíz éve neveztek ki a főegyházmegye élére. Ebből az alkalomból missziót hirdetett egyházmegyéjében. Elmondta: „Ez nem rögtönzés, hanem az egyház örök programja, amelyet Krisztus határozott el, amikor azt mondta: menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet. Ezt szeretnénk aprópénzre váltani. Az egyház lényege, hogy továbbadja az evangéliumot… Fontosnak tartom, hogy ne az ismeretek továbbítására szorítkozzunk, hanem a keresztény életforma bemutatására. A hívő ember ugyanis minden cselekedetével tanúságot tesz. Leginkább nyitott rendezvények lesznek, amelyek a fiatalok és az idősek érdeklődésére egyaránt számot tarthatnak. Téma lesz például az egyház tanítása és az ökológia, valamint a hívő emberek viszonya a tudományhoz. Még ma is sokakban él a tévhit, hogy Galilei óta az egyház szakított a tudománnyal. Nem kell messzire mennünk, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsuk, elég csak a kalocsai jezsuiták által létrehozott nagy hírű obszervatóriumra gondolni. Természetesen a kommunisták ezt az intézményt is szétverték, hagyták lepusztulni. Íme az ’alapos’ leltárban szereplő egyik tétel: egy szekrényre való csillagászati műszer. Egészen elképesztő.” A főpásztor hangsúlyozta: „Azzal egyetértek, hogy elsődleges feladatunk az üdvösség hirdetése, vagyis annak hangoztatása az emberek felé, hogy az élet nem ér véget a halállal. Az egyház minden ezzel összefüggő témát felvállal. Ilyen például a családok ügye, amely az evangélium eszményéből, a megbocsátásból fakad, és napjainkban rengeteg támadás éri. Rendkívül szomorúnak tartom, hogy egyesek az abortuszt egyszerű műtéti beavatkozásnak nevezik, vagy arról beszélnek, hogy az embernek joga van megválasztani saját nemét. Mindezeknek láthatjuk az eredményét: terjed a depresszió a társadalomban, növekszik az erőszakos cselekmények száma, az elkövetők pedig egyre fiatalabbak. Az alapvető értékeket lényegében a felvilágosodás óta támadják, ma már egészen elképesztő intenzitással.” Azzal kapcsolatban, hogy a balliberálisok közben arra szólítják fel az egyházi vezetőket, álljanak ki az úgynevezett ordas eszmék ellen, tegyenek a rasszizmus visszaszorításáért, Bábel Balázs azt mondta: „Ez nem más, mint a bajok kivetítése a felekezetekre, amelyek nem mellesleg rengeteget foglalkoznak lecsúszottakkal. Egyébként feltenném a kérdést a liberális politikusoknak: melyik járt már cigányok lakta viskóban, melyikük látogatta meg a legszegényebbeket? Én megtettem, sőt jártam börtönben is az örömhírt hirdetni. Arra is kíváncsi lennék, van-e olyan képviselő, akinek a gyermeke cigányokkal jár egy osztályba? Egy kicsit tudok is beszélni a nyelvükön, de nem idealizálom őket. Egyik hozzátartozómat nemrég romák verték meg, de nagyon. Fontosnak tartom a törvény előtti egyenlőséget, ám a valódi megoldást a munkában és a kötelező oktatásban, valamint az etikai nevelésben látom.”

Ugyancsak az MH (5.o.) Plébániákat fosztogatnak címmel számol be arról, hogy az elmúlt két hónapban hat plébániát raboltak ki a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Hartán, Kerekegyházán, Szankon, Hetényegyházán, Kiskunfélegyházán és Kunszálláson is szentmise közben törtek be – egyelőre ismeretlenek.

Magyar Kurír