Napi sajtószemle

A Népszabadság (Ferenc pápa… 3.o.), a Népszava (Százezrek hallgatták… 8.o.), a Magyar Hírlap (Húsvéti békét kért… 1.,5.o.), a Magyar Nemzet (Pápai üzenet… 1.,14.o.), a Világgazdaság (Az éhezők segítését szorgalmazta… 6.o.) és a kronika.ro (Az éhezők segítését szorgalmazta…) beszámolói kiemelik: a világot sújtó éhezés és a konfliktusok leküzdését, a védtelenek és kizsákmányolt emberek védelmét szorgalmazta Ferenc pápa húsvétvasárnap a Szent Péter-bazilika lodzsájáról elmondott üzenetében.

A Magyar Hírlap (2.o.) „Húsvétkor nincs helye a félelemnek”, az erdon.ro pedig Húsvét – Erdő Péter: nincs más boldogság, mint az, ami szeretetből fakad címekkel idézik Erdő Péter bíboros, prímást, aki a fővárosi Szent István-bazilikában bemutatott nagyszombati szentmiséjén elmondott beszédében hangsúlyozta: „A feltámadt Krisztus azoknak az asszonyoknak, akik húsvét hajnalán leborultak előtte, azt mondta: Ne féljetek! Ezt üzeni nekünk is, hiszen húsvét ünnepén nincs helye a félelemnek.” Másnap, húsvétvasárnap az esztergomi bazilikában celebrált szentmisén pedig a magyar katolikus egyházfő arról beszélt, hogy a feltámadásnak az is az üzenete, hogy nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges ember vagy közösség. Homíliájában felhívta a hívek figyelmét, hogy húsvét alkalmával legyenek társai a feltámadásnak örülő tanítványoknak, kezdjenek új életet, amelyet ők akkor elkezdtek, és amely az egyház élete, a találkozás Jézussal. A hit Isten kegyelmi ajándéka, ezt tanítja, vallja az egyház.

A Magyar Nemzet (Erdő Péter… 1.2.o.) szintén idézi a bíboros, prímást. A polgári napilap (Bölcskei Gusztáv… 1.,2.o.) és a Magyar Hírlap (Bölcskei Gusztáv… Gáncs Péter… 2.o.) a protestáns vallási vezetők húsvéti üzeneteit is hozzák. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap a debreceni nagytemplomban mondott igehirdetésében leszögezte: „A húsvét csodálatos üzenete, hogy Isten eltünteti az akadályokat az útból… Isten eltüntette Jézus sírja elől a hatalmas zárókövet, hozzáférést adva ezzel a feltámadott, élő Krisztushoz.” Bölcskei püspök szerint Isten nem azt akarja, hogy áldozatai, kifosztottjai legyünk a világnak. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap a budapesti Deák téri evangélikus templomban azt hirdette: Jézus nem bosszút állni tért vissza, vagy hogy ünnepeltesse magát, hanem hogy győzelemmel, élettel kínáljon meg minket is.

A Népszabadságban (11.o.) Nagy N. Péter Habemus? címmel hívja fel a figyelmet arra, hogy miközben Ferenc pápa nagypénteken este a római Colosseumnál a keresztutat vezette, Konrad Kajewski pápai főalamizsnás és Diego Ravelli pápai szertartásmester végigjárta a Termini római központi vasúti pályaudvaron éjszakázó hajléktalanokat, és mindegyiküknek egy-egy borítékot adott át. Ebben a pápa húsvéti üdvözlete volt és fejenként 50 euró (több mint 15 ezer forint) készpénz. Ugyanezt kapták egy másik római pályaudvaron, valamint a Santa Mara Maggiore-bazilikánál lévő hajléktalanok is. A cikkíró megjegyzi: hazánkban „Bajban lettek volna a katolikus egyház alamizsnásai, ha éppen így kellett volna segíteniük azokon, akinél – Ferenc fordulatával élve – a szegénység nyomorúságba fordult. Életvitelszerűen ugyanis nem tartózkodhat nálunk hajléktalan nyilvános helyen. Igaz, a menhelyekre mehettek volna. De nagyon sokan máshol vannak. Csak ők tudják, hol.” Nagy N. fölteszi a kérdést: „Vajon hány szavazatot kapott volna Ferenc pápa, ha nem a bíborosoké a választás joga, hanem mondjuk – ha csak arányos részben is – a miénk? Az az ember, aki a könyörületesség nevében bebocsátást kér az emigránsoknak. De aki tudja és bevallja, hogy nagy és nehéz az elszigetelődés szédületének kísértése. És mondhatjuk-e mi is, hogy ’habemus papam’, hogy van pápánk? Vagy inkább csak azt, hogy: legyen.”

Az erdon.ro Húsvéti vigília: a szembesítés éjszakája címmel tudósít arról, hogy húsvét vigíliája tűzszenteléssel kezdődött a nagyváradi Székesegyház előtti téren, amit a virrasztás követett az igeliturgia keretében. Az ünnepi szentmisét, amelynek elengedhetetlen része a vízszentelés és a keresztségi ígéretek megújítása, Böcskei László megyéspüspök celebrálta. Rövid szentbeszédében a főpásztor leszögezte: nagyszombat szent éjszakája a szembesítés éjszakája, amikor győzedelmeskedik a jó a gonosz, a fény a sötétség felett. Három fogalom jellemzi ezt a legjobban: az irányítás, az újítás és a felegyenesedés, melyek leírják mindazt, amit Isten tett értünk a fia, Krisztus által, és amikből fakad ennek az éjszakának a rendkívülisége. A keresztség liturgia keretében a püspök megszentelte a vizet és az egybegyűltek megújították keresztségi fogadalmaikat. Az újjászületés jeleként Böcskei László szenteltvízzel hintette meg a jelenlevőket, és a főbejárathoz is szenteltvíz került. Ezt követte az eucharisztia liturgiája, vagyis maga a szentmise, amikor a feltámadott Krisztus szentségi alakban is megjelent és táplálékul adta testét a szentáldozásban. A hagyományokhoz híven a mise után a feltámadási szertartás következett, amely a feltámadás örömhíréről való tanúságtételt jelentette. Ez a sajátságos ceremónia a szentsírnál kezdődött egy zsoltár eléneklésével, majd a főoltártól indult a menet. A végső áldás után az eledelek megáldásával ért véget a húsvét vigíliája.

Ugyancsak az erdon.ro Tegyünk lépéseket az Úr felé című tudósítása szerint húsvétvasárnap délelőttjén Böcskei László megyéspüspök mutatott be főpapi szentmisét a nagyváradi Székesegyházban. Bevezetőjében a főpásztor felhívta a figyelmet: azok, akik az elmúlt éjszaka együtt ünnepelték húsvét vigíliáját, örömmel fogadták az új fényt, az élő, győzedelmes Krisztus jelképét, s vitték otthonaikba. Húsvétvasárnap tehát a hit fényével jöttek a misére, hogy megköszönjék Istennek a megváltás nagy ajándékát és kegyelmét. Ugyanakkor egyúttal kérik a feltámadt Üdvözítőt, ragyogtassa fel fényét mindazoknak, akiknek szüksége van irányításra, a népek vezetőinek, hogy az igazságot és a békét szolgálják, azoknak, akiket ma is üldöznek, mert hisznek Krisztusban, a betegeknek, a magányosaknak és a kitaszítottaknak, hogy vigasztalást és erőt nyerjenek, valamint a családtagoknak, hogy a béke és egyetértés uralkodjon közöttük. Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Prédikációjában az egyházmegye főpásztora arról elmélkedett: a húsvéti események követőinek figyelmét leginkább az üres sír látványa, az élő Krisztussal való találkozás köti le. Ez így helyes, hiszen Jézus feltámadásának ezek a legelfogadottabb bizonyítékai. A halott Jézus nincs a sírban, miközben a szent asszonyok, illetve az apostolok az élővel találkoznak. A józan ész is azt diktálja, hogy valaminek történnie kellett a sír belsejében. Természetes, hogy ennek megtapasztalása rendkívüli lelki állapotot idéz elő azoknál, akik részesei voltak az előzményeknek, és egy adott pontban a csalódás miatt majdnem azt hitték, értelmetlen volt, amit prófétaként Jézus hirdetett és tanított, szinte azt a végkövetkeztetést is megfogalmazták, hogy akkor nincs mit tenni, folytatniuk kell addigi megszokott életüket. De ekkor bekövetkezett a hit első napja, amikor megmozdult az egész világ. Először Mária Magdolna, Péter és János, majd a többi apostol elmondták másoknak is a sírnál tapasztalt élményeiket, s az igazi húsvét, mely nagypénteken megvalósulni indult, most már beteljesedett. Akik addig szomorúak voltak, felismerték, hogy Jézus él, nem a halottak, hanem az élők közt kell őt keresni, s a vele való találkozás lehetőségére fel kell készülniük. A főpásztor leszögezte: ahogyan a hétköznapi életben is a kapcsolatfelvétel vagy a kommunikáció egyik jeleként megkérdezzük egymástól az utcán: hova indultál, úgy a húsvéti öröm megtapasztalása is egy ilyen elindulás következménye lehet, mert csak akik kilépnek a bénító kötelékeik alól, legyőzik önmagukat és képesek arra, hogy túllépjenek a korlátaikon, tudják megtapasztalni az igazi húsvét titkát. Húsvét ugyanis életünk mozgását jelenti, annak felfedezését és megtapasztalását, amit Isten tett értünk és véghezvitt, hogy akkor sem fordul el tőlünk, amikor mi hátat fordítunk neki, hanem állandóan a kezét nyújtja felénk, hiszen terve van velünk. Ezért az élet forgatagában mi is meg kell tegyük az első lépéseket az Úr irányába, megosztva másokkal is a feltámadás örömét és erejét.

A Magyar Hírlap (5.o.) „Nem keresztény” Nagy-Britannia címmel részletesebben, a Magyar Nemzet (1.o.) Brit hitvita címmel néhány sorban számol be arról, hogy ötvenöt brit személyiség tiltakozott hétfőn a The Daily Telegraph című konzervatív napilapban az ellen, hogy David Cameron miniszterelnök az anglikán egyház lapjában – húsvétvasárnap közölt cikkében – azt írta, hogy Nagy-Britanniának „szégyenérzet nélkül” vállalnia kell keresztény mivoltát. A kormányfőt a brit társadalom megosztásával vádoló aláírók szerint bár az Egyesült Királyságban létezik államvallás – vagyis az anglikán egyház, amelynek első számú világi vezetője II. Erzsébet királynő –, Nagy-Britannia azonban „nem keresztény ország.” Felmérések, közvélemény-kutatások, tanulmányok sora mutatja ugyanis, írják, hogy a britek többsége hite vagy vallási identitása alapján nem vallja magát kereszténynek. A tiltakozáshoz fűzött kommentárjában a Telegraph kiemeli: a legutóbbi, 2011-es népszámláláson a magukat keresztényként azonosító britek aránya 59 százalék volt a tíz évvel korábbi felmérésben rögzített 72 százalék helyett, vagyis egy évtized alatt 4,1 millióval csökkent a magukat kereszténynek vallók száma.

A Magyar Nemzet (Felújítják… 2.o.) közli, hogy már csaknem félidejéhez érkezett a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely felújítása. A leglátogatottabb római katolikus búcsújáró helyen szabadtéri misézőhely épül, illetve új zarándokszállások is lesznek – írja a polgári napilap, emlékeztetve rá: a két- és félmilliárdos beruházás alapkövét Áder János köztársasági elnök tette le még tavaly októberben. A munkálatok október végére fejeződnek be.
A Népszava (13.o.) Érvénytelen diplomák a váci főiskolán címmel azt állítja, hogy félszáznál is több diplomát jogtalanul adott ki a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola, ám összességében több mint ezer oklevél jogossága kérdőjeleződött meg, egyes végzett hallgatók diploma adatairól semmilyen információ nincs. A lap által megkérdezett felsőoktatási szakértők még nem találkoztak ilyen helyzettel, az Oktatási Hivatal semmit nem tud az esetről, a főiskola pedig állítja, hogy a 2012-ben indított vizsgálat a mai napig tart. Az orgánum szerint az intézmény semmilyen konkrét, a vizsgálat jelenlegi állapotára vonatkozó kérdésre nem volt hajlandó válaszolni. A Népszava kiemeli, hogy a főiskola rektora, Fülöpné Erdő Mária Erdő Péter bíboros, prímás testvére. Az iskola egyik hallgatója szerint 2012-es rektori kinevezése óta a főiskolán „követhetetlen mértékű átszervezés zajlik, a miértekre nincs ésszerű válasz”, és bár Fülöpné Erdő Mária nagycsaládosnak vallja magát, számos nagycsaládos oktatót rúgott ki, hiányukat „mélyen vallásos kollégák felvételével” igyekezett pótolni.

A Népszabadság (Bölcskei Gusztáv… 2.o.), a Népszava (Új… 2.o.), és a Magyar Nemzet (Bölcskei… 2.o.) ismertetik a Magyarországi Református Egyház püspökének, a zsinat lelkészi elnökének a reformatus.hu számára adott interjúja főbb gondolatait. Bölcskei Gusztáv az egyház-finanszírozási rendszer újragondolásának szükségességét hangsúlyozta. Leszögezte: az elmúlt négy év kormányzása alatt nyitva maradt az ezen terület hosszú távon kiszámítható modelljének kérdése. Beszélt arról is, hogy az oktatást és a szociális szférát érintő változásokban nem mindig lehetett érezni azt az átgondoltságot, amelynek az lenne a végeredménye, hogy az egyházi intézmények nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak, hogy a személyi jövedelemadó-felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt már 2010-ben is jelezték a kormánynak. Bölcskei a legfontosabbnak azt nevezte, hogy legyen meg az újragondolásra a határozott szándék, a világos politikai döntés. A kormány újabb kétharmados parlamenti többségére utalva a törvénykezéssel kapcsolatban annak a kívánságának adott hangot, hogy az „erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban.” A református püspök szerint az egyház egyik nagy feladata a következő években az autonómia megőrzése és gyakorlása lesz. A holokauszt-emlékévre kitérve kifejtette: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után mind a kormánynak, mind a Mazsihisznek, mind a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak azt javasolták, hogy üljenek le tárgyalni, választ azonban nem kaptak. Hegedűs Lóránt református lelkész ügyével kapcsolatban Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: „sok kritikával illethető, bonyolult folyamat”, ahogyan az egyházi bíróságok működnek. A református egyház álláspontja szerint azonban az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze.

Magyar Kurír