Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Napi… 15.o.) az olasz La Repubblica című napilapra hivatkozva közli, hogy Ferenc pápa „lakosztályánál” tízszer nagyobb, 600 négyzetméteres luxuslakásba költözik Tarcisio Bertone bíboros, aki tavaly októberig a Vatikán államtitkára volt. Szentszéki értesülések szerint az ügy komoly aggodalmat keltett Ferenc pápa azon szándékával szemben, hogy az egyház legyen szegény, és a papok legyenek alázatosabbak. A bíborost korábban is bírálták, több magas rangú vatikáni személy autokratikus vezetési stílussal vádolta őt. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: Ferenc pápa idén márciusban elfogadta Franz-Peter-Terbatz-van Elst limburgi püspök lemondását, akit azért értek kritikák, mert 31 millió eurós luxusrezidenciát építettet az egyházmegye költéségén. A Népszava (9.o.) Haragra gerjedt az egyházfő címmel kapcsolódik a témához, kiemelve: hírek szerint nagyon kihozta a sodrából Ferenc pápát a fent említett, Tarcisio Bertonéval kapcsolatos ügy. Olasz lapok szerint a pápa a volt államtitkárra is gondolhatott, amikor a nagycsütörtöki szertartáson arra figyelmeztette a papokat, szerény életvitelt kell folytatniuk.

Ugyancsak a Népszavában (9.o.) Rónay Tamás Ideológiai viták a német egyházban címmel leszögezi: Ferenc pápának „nem könnyű rendet tennie a katolikus egyházban. Az eltelt több mint egy év megmutatta, mi az a két ok, ami miatt a reform nem halad a remélt ütemben. Egyrészt a vatikáni pénzügyek rendezetlensége, másrészt a főpapok irányvonala közötti, időnként nehezen áthidalható különbségek miatt. Jól példázzák ezt a német főpapok felfogása közötti óriási eltérések.” A cikk szerzője kitér a Hittani Kongregáció prefektusa, Ludwig Müller és hívei, valamint a Német Katolikus Püspöki Kar elnöke, Reinhard Marx és támogatói közötti nézeteltérésekre. Így jelentős közöttük a különbség a családügyi, illetve a házasságot érintő kérdésekben is. Marx bíboros tavaly októberben felvetette: újfajta bánásmódban kell részesíteni az elvált és újraházasodott katolikusokat. Idén márciusban pedig, azt követően, hogy megválasztották a német főpásztorok vezetőjének, aláírta azt a javaslatot, amelyben az egyházmegyei vezetők hivatalosan is kiálltak az elvált és újra megházasodott hívek számára a szentségek kiszolgáltatása mellett, egy átmeneti időszak leteltével. Ludwig Müllernek nem tetszettek ezek a döntések. Amikor tavaly októberben a freiburgi egyházmegyében lelkipásztori irányelveket bocsátottak ki az elvált hívőknek a szentségekben való részesítésének megkönnyítéséről, a prefektus szándéknyilatkozat visszavonását követelte a német főpapoktól. Szakértők véleménye megoszlik abban, miként vélekedik Ferenc pápa erről a szembenállásról.

A Magyar Hírlap (2.o.) Szent pápák kapcsolatai hazánkkal, a Magyar Nemzet (2.o.) Méltatás a leendő szent pápáknak címekkel idéznek Erdő Péter bíboros, prímás Magyar Kurírnak adott nyilatkozatából, amelyben elmondta: „Olyan erős híre és kisugárzása volt XXIII. János pápának (1958-1963), hogy még a nyugati kapcsolatoktól elzárt Magyarországon is felfigyeltek rá, a felejthetetlen kisugárzású II. János Pál pápa (1988-2005) pedig lenyűgöző egyéniség volt.”

A Magyar Hírlap (5.o.) Visszaszámlálás a Vatikánban címmel ír arról, hogy a vasárnap szentté avatandó XXIII. János és II. János Pál ismerősei és munkatársai is részt vesznek azokon a sajtóeseményeken, amelyeken a Rómába érkező több ezer újságírót készítik fel.

A Magyar Nemzet (2.o.) Népszerűsítik az új fordítású Bibliát címmel ad hírt arról, hogy a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálata közölte: az interneten terjesztett háromrészes reklámfilmsorozattal, a www.bibliajárat.hu honlappal és mobiltelefonos alkalmazással is népszerűsíti a Magyar Bibliatársulat Alapítvány az új fordítású Bibliát. A több formában és kötésben elérhető nyomtatott kiadást a pénteki hivatalos bemutatón is megismerheti a nagyközönség a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Millenárison. Vasárnap a budavári evangélikus templomban zenés, ökumenikus hálaadó istentiszteletet tartanak a megújult Bibliáért. Az új fordítású, revideált protestáns Bibliával az alapítvány célja a korábbi fordítás idejétmúlt, értelemzavaró, következetlen vagy nehezen olvasható megfogalmazásainak javítása volt.

A szekelyhon.ro Átadták a Jakab Antal Keresztény Kör idei díjait címmel számol be arról, hogy ötödik alkalommal adták át tegnap a Jakab Antal-emlékdíjakat. A Márton Áron püspök utódának nevét viselő elismerést a Jakab Antal Keresztény Kör (JAKK) alapította 2010-ben, és évente egy-egy papi, illetve világi személyt díjaznak. Az idei díjakat Kolumbán Csilla tekerőpataki tanár és Salamon József gyimesbükki plébános vehette át. A Jakab Antal Keresztény Kört a neves erdélyi püspök rokonai és tisztelői alapították a Jakab Antal centenáriumi emlékévben, célul tűzve ki a névadó néhai gyulafehérvári megyéspüspök emlékének fenntartását, szellemi örökségének ápolását, illetve az ő nyomdokain járók és az általa vallott értékeknek megfelelően élők és tevékenykedők munkájának, törekvéseinek elismerését. A díjat minden esetben Jakab püspök életútjának valamely jelentős dátumához kapcsolódóan valamelyik díjazott lakóhelyén vagy ahhoz közel eső településen adják át. Idén húsvét harmadnapján Gyimesbükkön került sor e rangos eseményre. A Bákó megyéhez csatolt erdélyi településen a 13 évet raboskodó püspök börtönből való szabadulásának 50., a gyimesbükki templom építése elkezdésének 40. évfordulóján került sor az eseményre.
A keddi díjátadó ünnepségen zsúfolásig megtelt a gyimesi templom, ahol a hálaadó szentmisét az ausztriai Linzben élő Vencser László teológus, egyetemi tanár mutatta be. Elsőként Salamon József gyimesbükki plébános vehette át a díszoklevelet, a Kolozsi Tibor szobrászművész által tervezett emlékplakettet és a díjjal járó 500 eurót. A 25 éve pappá szentelt Salamon József mindvégig a végeken, a magyar nyelvterület határain védte a magyar értékeket. A Lujzikalagorban született plébános Óradnán, Galócáson és Gyimesbükkön alkotott maradandót, és amint Berszán Lajos atya laudációjában rámutatott, ő Dani Gergely szellemi utóda, folytatja azt, amit a templom- és közösségépítő híres pap elkezdett.
Az idei világi díjazott Kolumbán Csilla hittan és földrajz szakos tanár, aki 24 éve tanít Gyergyótekerőpatakon és Kilyénfalván. Amint Csedő István tekerőpataki plébános laudációjából kitűnt, a tanárnő pedagógiai, közéleti és szociális tevékenységével egyaránt rászolgált a díjra.
A rendezvény házigazdái Vencser László és a Budapesten élő Varga Gabriella újságíró (mindketten a JAKK alapító tagja) voltak, fővédnöke pedig Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke.

Az ujszo.com Elhunyt Burián László esperes címmel adja hírül, hogy 92. életévében elhunyt Burián László esperes, aki több rangos elismerést is szerzett a szlovákiai magyarságért való példaértékű kiállásáért, a hit és a nemzeti öntudat erősítéséért. Legutóbb Szent István-emlékéremmel tüntették ki. A derűjéről és vitalitásáról közismert papot hétfőn hajnalban otthonában érte a halál.
A szenci születésű Burián Lászlót hatvan éve szentelték pappá. Pályáját a Nyitra melletti Krušovcén (Nyitrakoros) kezdte. 1947-ben a cseh határvidékre ment, ahová korábban magyar híveit deportálták. Kerékpáron járta a településeket, hogy lelki vigaszt nyújtson a kitelepített magyaroknak. 1951-ben államellenes összeesküvéssel vádolták meg és két év szabadságvesztésre ítélték, amit a lipótvári és az illavai börtönben töltött le. Ezt követően megvonták papi engedélyét, ezért éveken keresztül fizikai munkásként dolgozott. Később Pőstyénben, Nagylévárdon (Veľké Leváre), Pozsonyban, majd egyebek mellett a helembai, az ipolyszalkai, a barti, a bényi és az ebedi plébánián szolgált. Nyugdíjasként a párkányi kisegítő plébánosként teljesített szolgálatot.
A megpróbáltatások ellenére soha nem vesztette el pozitív életszemléletét, nem ingott meg hite és nemzeti öntudata sem. A szlovákiai magyarok közül 2011-ben elsőként vehette át a Václav Benda-díjat és a Szabadságért és demokráciáért kitüntetést. Tevékenységét egyebek mellett Kisebbségekért-díjjal, Kristályszív-díjjal és Arany Érdemkereszttel is elismerték.
Búcsúztatása pénteken (április 25-én) 16 óra 30 perckor lesz a párkányi öreg temetőben.

Ugyancsak az ujszo.com-on Gulyás Zsuzsanna Elhunyt Burián László esperes – című nekrológjában kiemeli: „A 92 éves Burián László esperesért szól a harang. És kicsit értem. Meg érted. Mindannyiunkért. Mert senki sem különálló sziget. Laci bácsi nemcsak szavaival állította, hanem tetteivel és életével is bizonyította: felelősséggel tartozunk nemcsak magunkért, egymásért is. Ő sorsközösséget vállalt nemcsak a Csehországba deportált magyarokkal, hanem üldözött paptársaival is. Mélyen beleivódott egy kép. Egy korcsolyaverseny emléke. Ahol a zárószámnál lekapcsoltak minden lámpát, s arra kérték a nézőket, gyújtsanak gyufát. A sok apró, pislákoló fény egymást erősítve és kiegészítve beragyogta a stadiont. Laci bácsi ennek kapcsán mindig megjegyezte: ha minden ember csak egy gyufaszálnyi fényt és szeretetet adna, ragyogna az egész világ. Az ő lényét a gyufa lángjánál sokkal erősebb, megmagyarázhatatlan és tiszta ragyogás lengte körül. Rajongással vegyes tisztelettel és szeretettel vették körül nemcsak a magyar, hanem a szlovák hívek is.” A cikkíró emlékeztet rá. Burián László gyakran idézte Serédi Jusztinián esztergomi érseket és hercegprímást: „Római katolikus anyaszentegyházamat és magyar hazánkat mindig egyszerre, egyformán, igazán és önzetlenül akartam szolgálni, abban a biztos tudatban, hogy így összefonódva tökéletes a szolgálat, míg különválasztva sokszor tökéletlen, sőt néha veszélyes is lehet. Mindig következetesen hirdettem és követtem a változatlan igazságot, úgyhogy súlyos megnyilatkozásaimat soha sem kellett visszavonnom, sem módosítanom vagy magyarázgatnom, sem pedig előbbi cselekvési módomat megváltoztatnom vagy letagadnom.” Gulyás Zsuzsanna leszögezte: „Laci bácsi fogalommá vált a nem vallásos emberek körében is. Nem tett különbséget hívők és hitetlenek között. Meggyőződéssel vallotta, hogy Isten egyformán szeret mindenkit. A felebaráti szeretet bolondjának tartotta magát.”

Magyar Kurír