Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (14.o.) XXIII. János és II. János Pál szentté avatását várják címmel megállapítja: az egész világ lázasan várja XXIII. János és II. János Pál néhai pápák vasárnapi szentté avatását. Rómában hárommillió látogatóra számítanak a hét végére. Az ünnepségre nemcsak a hívők, de a hatóságok is fokozottan készülnek. A lap beszámol arról is, hogy a vasárnapi kettős szentté avatás alkalmából a Magyar Külügyi Intézetben tegnap konferenciát tartottak. Érszegi Márk Aurél, a Külügyminisztérium kabinetfőnök-helyettese a Szentszék diplomáciája kapcsán kifejtette: egy pápa már nem csupán az egyetemes egyháznak viseli gondját, a világi, nemzetközi kapcsolatok kiépítése is feladata. A mindenkori egyházfő célja természetesen nem lehet más, mint Isten szavát visszhangozni a világban. Ennek részeként az egyház 350 diplomatája a világ 180 országában van jelen, de megfigyelőik ott ülnek az ENSZ-ben is. A Vatikán-szakértő hangsúlyozta: II. János Pál különösen fontosnak tartotta a diplomáciát, ezért felszólalt például a békéért a koszovói háború és több afrikai vérengzés során is. Illés Pál Attila történész arról beszélt, hogy II. János Pál a közép-európai rendszerváltásokban is fontos szerepet játszott. Egy másik történész, Molnár Imre előadásában figyelmeztetett: II. János Pálra hajlamosak vagyunk politikusként tekinteni, holott ő elsősorban mindig az egyház képviselője volt. Az egykori Szentatya műveiben és beszédeiben is figyelmeztetett, hogy a demokrácia értékek nélkül nem jelent valódi szabadságot. Molnár Imre leszögezte: a szentté avatás célja is az, hogy egy ember nagyságán keresztül felhívja a figyelmet a követendő értékekre, és példát állítson.

A maszol.ro XXIII. János második csoda nélküli és II. János Pál gyors szentté avatása címmel leszögezi: több mint ötven év kellett XXIII. János szentté avatásához, amelyhez az előírt második csodatevés sem volt szükséges. A hívők által már a temetésén szentnek kikiáltott II. János Pált kevesebb mint tíz év alatt kanonizálták. A hírportál emlékeztet rá: a szentté avatási eljárás során két csodát tulajdonítottak II. János Pálnak: a hozzá intézett ima meggyógyította a Parkinson-kórban szenvedő Marie Simon-Pierre Normand francia szerzetesnőt, és hasonlóképpen gyógyult meg Floribeth Mora Díaz costa rica-i asszony is. Mindketten jelen lesznek II. János Pál vasárnapi szentté avatásán. XXIII. János csodájának pedig Caterina Capitani nápolyi nővér 1966-os meggyógyulása számít. A szerzetesnő azóta már elhunyt, szerzetesrendjének tagjai vesznek részt a szentté avatáson.

Az ujszo.com Szentté avatás - Lengyelországból jelen lesz a jelenlegi és két korábbi államfő is címmel közli: Bronislaw Komorowski jelenlegi lengyel államfő és két elődje, Lech Walesa és Aleksander Kwasniewski is jelen lesz II. János Pál pápa – a lengyel Karol Wojtyla – április 27-i vatikáni szentté avatásán. Mindezt a Gazeta Wyborcza című napilap adta hírül, a KAI lengyel katolikus hírügynökségre hivatkozva. A szentté avatási ünnepségre utazó lengyel küldöttség tagjai között van a szejm és a szenátus elnöke, parlamenti képviselők és szenátorok a parlamenti pártoktól, a Baloldali Demokratikus Szövetség és az antiklerikális Te Mozgalmad kivételével. A kormányt Jacek Cichocki, a miniszterelnöki hivatal vezetője képviseli. Tekintettel az ukrajnai feszültségre és arra a tényre, hogy az államfő és a parlament mindkét házának elnöke is Rómába utazik, Donald Tusk miniszterelnök úgy döntött, Lengyelországban marad. Komorowski egyúttal hivatalos látogatást tesz feleségével együtt a Vatikánban és az Olasz Köztársaságban április 26-28. között, audiencián fogadja őt Ferenc pápa is. A lengyel államfő a szentté avatás alkalmából fogadást is ad Rómában.

A Heti Válasz (24-31.o.) Mennybe menők címmel készített összeállítást a két pápa szentté avatása alkalmából. A szerző, Szőnyi Szilárd fölteszi a kérdést: „Mi köti össze korunk három nagy pápáját? XXIII. János elindította, II. János Pál beteljesítette, Ferenc pápa magasabb fokozatra kapcsolta az egyház megújítását.” Nyilatkozik az összeállítás részeként Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője, Márton Áron boldoggá avatásának posztulátora. A kérdésre, hogy mikorra várható az egykori gyulafehérvári püspök életszentségének kimondása, azt válaszolta: „Számos tényezőtől függ. Ezek egyike, hogy Áron püspök nem vértanú, hanem hitvalló. Míg egy vértanú esetében mindössze azt kell igazolni, hogy életét adta Krisztusért, egy hitvallónak az egész életét át kell vizsgálni. Áron püspök életében ez óriási mennyiségű dokumentációt jelent, nem beszélve arról a terjedelmes anyagról, amely az állambiztonsági szervek levéltárában található, és csak nemrégtől kutatható. Az ügy nem áll, jelenleg is több szakértővel dolgozunk az iratcsomó teljessé tételén. Azt is fontos tudnunk, hogy míg vértanú esetében nincs szükség csodára a boldoggá avatáshoz, hitvalló esetében igen. Előbb pozitívan le kell zárulnia az életszentség kivizsgálására vonatkozó szakasznak, és csak utána következhet a jelölt közbenjárására történt feltételezett csoda kivizsgálása. Tehát boldog emlékű Áron püspök eljárása már csak emiatt is lényegesen időigényesebb.” A kérdésre, hogy a Szentszék mennyire mérlegeli a boldoggá vagy szentté avatás esetében a népszerűséget, az irodavezető azt válaszolta: „Az életszentség és a népszerűség nem feltétlenül függ össze. Gondoljunk a számtalan édesapára, feleségre, testvérre, nagymamára, rokonra, zárda csendjében élő szerzetesre, akik nemhogy nem voltak népszerűek, hanem talán csak szűk körben ismerték őket, mégis szentként éltek. Ugyanakkor gondolhatunk olyan hősökre, személyiségekre, akik nagy népszerűségnek örvendenek, sőt példájuk követendő, mégsem szentek. Nem a népszerűség a mérvadó, hanem az, hogy Isten szeretete milyen fokban testesült meg az illető életében.” Kovács Gergely leszögezte: „A csoda olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek tapasztalataink, ismereteink, a tudomány fényében. Egy csoda attól még csoda, ha senki nem látta vagy nem bizonyítható. Hány imánk nyer meghallgatást, s utólag nem tudjuk igazolni! A boldoggá, illetve szentté avatáshoz viszont olyan csodák szükségesek, amelyek bizonyíthatóak. Elméletileg bármilyen feltételezett csodát a kongregáció elé lehet tárni, de az esetek 99 százalékában gyógyulásokról van szó. Ennek oka a bizonyíthatóságban kereshető, hiszen az orvostudomány meg tudja állapítani, ha egy betegség esetén olyan gyógyulás következett be, amit a tudomány nem tud megmagyarázni. Más természetű csodák bizonyítása objektív akadályokba ütközik: hogyan igazolható például, hogy az erdőben engem üldöző medve a jelölt közbenjárására nem bántott, vagy a pénzemet követelő rabló fegyvere a jelölt közbenjárására nem sült el?” A pápai káplán emlékeztet rá, hogy Aquinói Szent Tamás vallotta: a csoda egyik lényeges eleme az, hogy a természet rendjét felülmúló beavatkozás hozza létre, a másik az, hogy a csodát Isten teszi, tehát nem egy boldog vagy szent. „Ugyanakkor a csodának üzenete van: Isten szeretetének a jele. Vagyis nem azért történik, hogy csodálkozzunk vagy legyen általa valami kiválóságunk. Fontos tovább a csoda és a hit összefüggése. Jézus is csak ott tett csodát, ahol hitet talált vagy legalább készséget a hitre – ahol hiányzott a jó szándék, ott ellenállt a kérésnek. Lesújtóan jegyzi föl a Szentírás, hogy például Názáretben nem tett csodát, maga is csodálkozva a hitetlenségen.” A kérdésre, erdélyiként hogyan élte meg, hogy II. János Pál romániai látogatása alkalmából nem kereste fel Erdélyt, Kovács Gergely azt válaszolta: „Sajátos helyzetben, hiszen Erdély szülötteként akkor már vatikáni szolgálatban álltam. Bár konkrét feladatom nem volt a történésekben, mély, kétszeres fájdalmat nyomott hagyott bennem az eset. Két malomkő között őrlődtem, és ez most sincs másképp. Egyfelől az erdélyi magyarok és katolikusok szerintem is teljesen jogos elvárása feszítette szét szívemet, miközben többen szinte engem is hibáztattak, amiért a látogatás Bukarestre korlátozódott. Másfelől szentszéki feletteseim és más egyháziak – mint kéznél lévő erdélyire – rám olvasták mindazt a szűklátókörűséget, a csak saját helyi érdek követését, amely szerintük az adott helyzetben az erdélyi katolikusokat jellemezte. Ezt még ma is nehéz tárgyilagosan feldolgozni.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Megállapodás a kormánnyal című beszámolója szerint az egyház-finanszírozási rendszer egészének rendezését várja az új kormánytól Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. A püspök erről a testület tegnapi ülésén beszélt. Bejelentette ugyanakkor, hogy sikerült megállapodni a kormánnyal a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásaiból származó összeg állami kiegészítésének idei mértékéről, ám ez szerinte nem jelent hosszú távú megoldást a gondjaikra. Közölte: április 11-ei keltezéssel kaptak levélben tájékoztatást Hölvényi György egyházügyi államtitkártól arról, hogy az egyszeri támogatást megkapják, ez az állam részéről támogatási szerződés megkötésével válik kötelezettséggé. A kontraktust várhatóan május végén írják alá. A püspök felidézte, hogy a vatikáni szerződés nyomán 1998-ban állapodtak meg a kormánnyal, ám ennek újragondolása nemcsak a szerződés tavalyi módosítása, hanem a temérdek törvényi változás miatt is feltétlenül szükséges. A reformátusok arra törekednek, hogy lehetőség szerint még az idén új, átfogó megállapodás szülessen az állam és az egyház között. Az április 6-ai parlamenti választással kapcsolatban Bölcskei Gusztáv leszögezte: az egyház Istent kéri, hogy adjon a kormányzó erőnek „bölcsességet, türelmet, nagyvonalúságot, hogy azzal a nagyon nagy felhatalmazással, amellyel újabb mandátumot kapott, úgy éljen, ahogy az a krisztusi emberségből fakad.”

A szekelyhon.ro Képzések a Caritasnál címmel adja hírül, hogy a Gyulafehérvári Caritas három népfőiskolai jellegű képzést indít tudatos életmód, idős- és gyermekgondozó témákban Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson. A kezdeményezéssel főként a családalapítás előtt állókat, a környezettudatos személyeket, valamint a beteggondozókat célozták meg a szervezők. A nyolchetes képzések május elején kezdődnek. A gyermekgondozói képzés során a résztvevők betekinthetnek a csecsemő- és kisgyermekgondozás rejtelmeibe, a szoptatás, etetés kérdéskörébe, megismerkedhetnek a fejlődéslélektan alapjaival, a játék és mese alkalmazásának fontosságával és hogyanjával, a gyermekbetegségekkel és az elsősegélynyújtással, továbbá a kinaesthetics szemléletmóddal, amely segíthet a gyermekek mozgásfejlesztésében. A tudatos életmód iránt érdeklődők tanulhatnak a környezettudatos életmód megvalósítási lehetőségeiről a hétköznapi életvitel minden területén: tudatos vásárlás, természetes szépségápolás, környezettudatos takarítás, egészséges étkezés, konyhakerti trükkök, szelektív hulladékgazdálkodás, reklámpszichológia, fogyasztóvédelem, egészségnevelés. Az idősgondozói képzés alatt az idősödés folyamatáról, az ezzel járó testi és lelki változásokról, az idős, beteg ember környezetének optimális kialakításáról hallhatnak a téma iránt érdeklődők. Mindemellett megismerkedhetnek az ápolás alapjaival, a kinaesthetics szemléletmódnak a beteg mozgatásában alkalmazható vetületeivel, az időskori táplálkozás alapjaival, a másodlagos megbetegedések (felfekvések, tüdőgyulladás) megelőzésével és a palliatív gondozás alapelveivel, emellett megtanulhatják, hogyan tudják támogatóan, szeretetteljesen kísérni idős hozzátartozóikat az életük utolsó szakaszában.
A képzésekkel kapcsolatos további részletekről a www.caritas-ab.ro internetes portálon lehet tájékozódni.

A karpatinfo.net 800 éves Biblia a vitrin mögött címmel közli, hogy a késői 12. századból származó bibliaritkaságot, az úgynevezett Gumbertus Bibliát állítják ki május 1-től a nürnbergi Germán Nemzeti Múzeumban. A gazdagon illusztrált középkori kódex keletkezési helye vitatott, de az biztos, hogy legkésőbb 1195-ben megvásárolták a bajorországi Ansbachban található St. Gumbertus-templom részére – innen a neve. Egészen addig itt volt, amíg 1805-ben több más kódexszel együtt az erlangen-nürnbergi egyetemi könyvtárba nem került. A 67-szer 46 centiméter méretű, 394 pergamenlapot – köztük 11 oldalnyi képillusztrációt – számláló óriásbiblia 40 kilót nyom, és egy kötetben tartalmazza a Szentírás teljes szövegét. A Gumbertus Biblia július 27-ig látható a nürnbergi Germán Nemzeti Múzeumban.
A Heti Válaszban (A zene… 51.o.) Déri András orgonaművész, karnagy nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy május 9-én immáron tizenötödik alkalommal rendezik meg a Móricz Zsigmond Gimnáziumban a II. kerületben működő egyházi kórusok hangversenyét. Déri András kezdetektől részt vesz a programban. Elmondta: „Az ökumené eszméjének leglényegesebb vonása domborodik ki a kórustalálkozókon: nem azt keressük, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami összeköt. Az elmúlt 14 évben összesen több min húsz kórus – római és görög katolikus, református, evangélikus, zsidó – és mintegy 250 kórustag lépett fel a II. kerületi önkormányzat által szervezett koncerten.” A beszélgetésből kiderül, hogy az idén Déri András által szerzett Cantate Domino is elhangzik, a Páduai Szent Antal kórus előadásában. A szerző elmondta. a megzenésített zsoltárszöveg kezdő sorai örökérvényűek: „Új éneket énekeljetek az Úrnak, dicsérjétek Őt a szentek gyülekezetében!”

Magyar Kurír