Napi sajtószemle

Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Megreformálná a római kúriát Ferenc pápa címmel számol be arról, hogy szükségesnek és nem könnyűnek nevezte a Vatikán gazdasági tevékenysége és szervezeti működése reformját Ferenc pápa pénteken az általa felállított gazdasági tanács tagjait fogadva. A Szentatya szerint az evangéliumi szolgálatra épülő új szemléletnek kellene elterjednie a Szentszék különböző hivatalaiban. Az egyházat annak a tudatnak kell vezetnie, hogy saját javait az evangelizácó szellemében védje és kezelje, „kiemelt figyelemmel a rászorulók iránt.”

A Népszabadságban (12.o.) Válas György A szentté avatott pápák érdemeiről címmel kifogásolja, hogy a lap április 26-ai számában az április 27-én szentté avatott két pápáról, XXIII. Jánosról és II. János Pálról készített összeállításban Szőcs László cikkíró a lengyel pápát nevezte meghatározóbbnak. Válas azonban úgy véli, hogy a történelmi valóság éppen a fordítottja ennek: „II. János Pál csak néhány részletkérdésben hozott újat a római katolikus egyház életében. Igaz, köztük van a radikális szakítás az egyház két évezredes antiszemitizmusával, antijudaizmusával. Ugyanakkor számos kérdésben a nézetei, intézkedései konzervatív visszalépést jelentettek XXIII. János újításaihoz képest. Összességében, részletkérdésektől eltekintve, nem hozott lényeges fordulatot az egyház életében. Emlékezetessé csak népszerűsége, vonzó egyénisége tette. XXIII. János ezzel szemben alapvető fordulatot hozott egyháza életében, amelyre a középkori Nagy Szent Gergely óta nem volt példa. Az általa összehívott II. Vatikáni Zsinat segítségével átvezette egyházát a középkorból a XX. századba. Ezzel a pápaság történetének legnagyobbjai közé emelkedett. Sok tekintetben nem tudta ugyan legyőzni az őt körülvevő konzervatív bíborosi testület ellenállását, de ennek ellenére egészen más egyházat hagyott hátra maga után, mint amilyen az előtte volt. Tiszteljük meg az emlékét azzal, hogy nem hallgatunk róla.”

Az ujszo.com (Elhunyt… ) hírül adja, hogy 71 éves korában meghalt Bob Hoskins brit színész. A hírportál a művész szerepei között nem említi, hogy ő játszotta XXIII. János pápát Ricky Tognazzi 2003-ban készült, A jó pápa – XXIII. János című játékfilmjében (Az alkotásról 2009. február 21-én részletesen írtunk – a szerk.)

A Népszabadságban, a Hétvégi mellékletben ( 4.o.) Rab László A templom csendje címmel emlékeztet rá, hogy Ferenc pápa húsvét előtt bocsánatot kért a pedofil papok által elkövetett bűncselekmények áldozataitól. A pápa a gyermekek jogait védő szervezetek hálózataként működő Nemzetközi Katolikus Gyermekiroda tagjai előtt kitért arra, hogy az egyház tisztában van a papok által okozott közvetlen és erkölcsi kárral, és megnyugtatta hallgatóságát: még keményebben fognak fellépni. „Nem lehet játszadozni a gyermekek életével” – tett hozzá. A cikkíró azt is megemlíti, hogy az ENSZ gyermekjogi bizottsága korábban elégtelennek nevezte a Vatikán által a szexuális visszaélések elleni fellépésről bemutatott jelentést. A bizottság véleményét a Vatikán elfogadhatatlannak nevezte és a katolikus egyházzal szembeni előítéletekkel magyarázta. Rab László úgy véli: az ENSZ-bizottság munkáját nehezíti, hogy zárt szervezettel áll szemben. Kiemeli: „Magyarországon például 25 év sem volt elég ahhoz, hogy az egyházi személyek állambiztonsági múltját egyértelműen tisztázni lehessen. Pedofil esetekre sem derült fény. Kevés a valószínűsége, hogy pont Magyarországon ne lett volna ilyen. A lengyeleknél áll a bál, pedig próbálják takargatni, de egész Kelet-Európát Ausztriával, Németországgal szemben még mindig gyanúsan nagy csönd jellemzi. Ez azért aggályos, mert az egyházak, így a katolikusok egyre több esetben átveszik az iskolákat, a nevelőszülői hálózatokat, a gyermekotthonokat, de tevékenységük átláthatatlan. Hiányzik a felvilágosítás, a megelőzés és alig találhat segítséget, akinek erre szüksége van.” Herczog Mária szociológus a lapnak elmondta: „Aggasztó az átláthatóság és a viták hiánya. Olyan hangulatban, amikor a Szabadság téri szobor ügyében és más súlyos társadalmi kérdésekben még a legprogresszívebb egyházi személyiségek sem szólalnak meg, mit lehet várni a papi pedofília ügyében?”

A Magyar Hírlapban (3.o.) Bayer Zsolt Európa (2.) címmel emlékeztet rá, hogy az elmúlt esztendők bővelkedtek az ún. „Femen-aktivisták” akcióiban. A kölni dómban tavaly karácsony első napján, amikor Joachim Meisner bíboros, érsek misézett éppen, egy húszéves, filozófia szakos Femen-aktivista félmeztelenül felugrott az oltárra. Testére a következő feliratot festette: „Én vagyok isten.” Ezt megelőzően, 2013 áprilisában Belgiumban Andre-Joseph Leonard érsek tartott egy előadást egy egyetemen az istenkáromlással kapcsolatos törvények és Szűz Mária ikonográfiája témakörben. Ekkor három félmeztelen „Femen-boszorkány” tört be az előadóterembe, és a homoszexuálisok templomi házasságát, valamint az abortusz egyházi engedélyezését követelve Szűz Mária alakú palackokból vízzel locsolták le az érseket. Bayer leszögezi: „A megdöbbentő és felháborító eseményről készült fotók önmagukon túlmutató mélységben ábrázolják Európa jelenlegi állapotát. Ahogy a minden emberségből kivetkőzött, eltorzult pofájú nőstények meggyalázzák a papot, aki néma alázattal tűri mindezt. Sőt, mintha imádkozna…” A cikkíró megállapítja: „Európa ma ilyen. A felszínen ilyen. Beteg és perverz és undorító. Boldogan és gondolkodás nélkül meggyaláz bármit, bármilyen értéket, hagyományt, szentséget, büszkén gyalogol bele bárki érzékenységébe, hitébe, méltóságába, miközben a szabadságról és toleranciáról hazudozik. De a felszín alatt ott van az egykor volt Európa is. Félve vagy éppen közönyösen szemléli a perverz liberális orgiát, és várja a végét. Mert tudja, hogy vége lesz… közel a vég. És a megváltás.”

A nyugatijelen.com Szent József, a munkás példaképe című tudósítása szerint május 1-jén, csütörtökön délelőtt a Szent József, a munkás tiszteletére felszentelt Mosóczy-telepi katolikus templomban megtartott templombúcsúi szentmise ünnepi szónoka, főcelebránsa, Blás Sándor kunágotai plébános magyarul, illetve románul elmondott szentbeszédében Jézus nevelőapja, Szent József, az ács példájából kiindulva – aki fiának a nevelését, az életre való felkészítését tekintette elsőrendű feladatának – az apák, a szülők felelősségét emelte ki. A szülőknek ugyanis elemi fontosságú szerep jut gyermekeiknek a nevelésében, az egyéniségük kialakításában. Éppen ezért, elsősorban az ő feladatuk gyermekeiket a hitnek, Isten követésének az útjára is vezetni. Ebben a legjobb példa lehet Szent József, a munkás.

Magyar Kurír