Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Szobrot emeltek… 9.o.) és a Magyar Hírlap (Márton Áron… 15.o.) is beszámolnak arról, hogy szombaton felavatták Márton Áron erdélyi római katolikus püspök szobrát Kolozsváron a Szent Mihály-templom kertjében. A néhai püspök három méter magas szobrát Bocskay Vince szovátai szobrász készítette el. Az avató rendezvény szervező-házigazdája Kovács Sándor főesperes-plébános volt, a ceremónia előtt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatott be szentmisét. Mindkét lap emlékeztet rá, hogy a szoborszentelésre három évforduló is alkalmat adott. Ezer éve alapította Szent István király a gyulafehérvári püspökséget, az idén ünneplik a Szent Mihály-templom fennállásának 670. évfordulóját, és hetven évvel ezelőtt, ebben a templomban szentelték püspökké Márton Áront. Az avatóünnepségen Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul a XX. század egyik leghűségesebb és legnagyobb magyarjának nevezte Márton Áront, akit Illyés Gyula többször is „emberkatedrálisnak” nevezett. Jakubinyi György érsek emlékeztetett elődje 1944 májusában bemutatott kolozsvári szentmiséjére, amelyen fölemelte szavát a zsidók deportálása ellen, és emiatt a magyar hatóságok kiutasították Észak-Erdélyből.

A Népszabadság (4.o.) Prohászka Ottokár – kicsit másképp címmel számol be a Wesley János Lelkészképző Főiskola konferenciájáról, amelynek előadói egyetértettek abban, hogy az egykori székesfehérvári püspök – a lap megfogalmazása szerint „az egyházi és jobboldali körökben méltatott főpap” – nézeteiben „központi helyet foglalt el a zsidóellenesség.”

A Magyar Nemzet (A Hit pajzsa… 2.o.) beszámol arról, hogy Kuklay Antal körömi plébánosnak ítélték oda az idén a „Parma fidei – a Hit pajzsa”-díjat, amelyet Mádl Dalma, a korábbi köztársasági elnök, Mádl Ferenc felesége adott át a kitüntetettnek a Központi Papnevelő Intézetben.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Szólni azokért… 4.o.) Bölcskei Gusztáv református püspök nyilatkozik, akit a napokban újraválasztottak a zsinat lelkészi elnökévé. Elmondta: „Sokszor bevetett kommunikációs fogás, hogy valaki először még nagyobb katasztrófát jósol, mint ami megvalósul, hogy aztán elmondhassa, jól mentette a népet. Az ilyen nyilatkozatok, a kéthetente cserélt mutatók vagy éppen a szociális törvény módosításai és egyéb megszorítások mind azt igazolják: a hatalom szemében nem igazából vagyunk fontosak. Aki ezt vitatja, nézzen körül, hányan váltak munkanélkülivé, szegénnyé, lassanként hontalanná. Eközben továbbra is csak sikerpropaganda, kormányzati roadshow folyik… Nem az ötvenes évekre emlékeztető cikkek miatt vannak időnként álmatlan éjszakáim, hanem attól, hogy nem változik semmit országunk helyzete. Képtelenség, hogy ilyen időkben azt halljuk, egy kivétellel most már minden jótékony célú adókedvezmény megszűnik. Az egyház feladata kettős e téren: Az egyik: minden akadály ellenére is tudjunk embereknek kézzelfogható segítséget nyújtani, ha bajban vannak. Ilyen volt például a nagy fagyok idején országszerte lezajlott tűzifa-akciónk. A másik: vegyünk részt a társadalmi bajok okainak keresésében, szembesítsük velük a döntéshozókat, szóljunk azok érdekében, akik szava nem hallatszik fel, mert nem is számít.”

A Magyar Hírlap (Bölcskei Gusztáv… 2.o.) közli a református püspök válaszlevelét, amelyet Hegyi Gyula (MSZP) európai képviselőnek és a Demokratikus Hálózatot képviselő Galba-Deák Ádámnak írt. A két baloldali politikus arra szólította fel az egyházi vezetőket, hogy szólaljanak fel, tegyenek hitet, és ítéljék el a gyűlöletet. Bölcskei Gusztáv válaszlevelében megállapítja: „A kialakult helyzet sorozatos mulasztások következménye, évek óta tartó közösségbomlasztó folyamatok eredménye, amelyben éppen a politikának és az államnak, a hatalmat gyakorlóknak van súlyos felelősségük. Olyan politikára és kormányzati tevékenységre van ma égető szükség, amely az emberekről, a társadalomról szól, és nem pusztán önös és rövid távú célok megvalósítását szolgálja… A kialakult helyzetben nem üres kommunikációra, hanem tettekre, konkrét cselekedetekre van szükség, amelyek mindenekelőtt az okokat orvosolják. Az egyház éppen ebben próbál rendet tenni a maga módján és lehetőségei között. Önök nyílt felhívásukban arra a szolgálatra ösztönzik a magyarországi egyházakat, amit híveink gyülekezeteinkben, oktatási és szociális intézményeinkben hitükből következően folyamatosan végeznek. Szolgálatunk kapaszkodót, reménységet, közösséget nyújt az elfáradt, elcsüggedt embereknek.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Evangélikus… 2.o.) közli, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetősége március 3-án, kedden este hat órára csendes együttlétre vár mindenkit a fővárosi Deák Ferenc téri evangélikus templomba. Közleményük szerint „Az utóbbi időben egyre több aggasztó társadalmi jelenségnek, mindenkit felrázó tragédiának lehetünk elszenvedői, tanúi Magyarországon. Azért, hogy az emberek közötti viszonyok ennyire megromlottak, hogy az erőszak, agresszivitás elterjedt, és a bizalmatlanság egyre jobban elharapódzik, felelősség terheli az ország irányítóit. A helyzet súlyossága azonban túlmegy a politikai felelősség határain, minden, a saját és szerettei életéért, környezetéért felelősséget érző embert elgondolkodásra, cselekvésre kell hogy késztessen.”

Magyar Kurír