Napi sajtószemle

Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Merényletektől tartanak Izraelben Ferenc pápa látogatása előtt címmel közli, hogy a Szentatya májusi szentföldi apostoli látogatására készülő jeruzsálemi katolikusok amiatt aggódnak, hogy zsidó szélsőségesek keresztényeket és arabokat fenyegető feliratot firkáltak a kelet-jeruzsálemi Notre Dame Központ melletti püspöki hivatalra. A jeruzsálemi latin patriarkátus közölte: a legutóbbi provokáció két héttel a pápa szentföldi útja előtt történt, ami nem lehet véletlen. Ferenc pápa a Notre Dame Központot is felkeresi. A Haarec című izraeli lap szerint a biztonsági szolgálatok attól tartanak, hogy zsidó radikálisok egy nagyobb „gyűlöletcselekményt” követhetnek el keresztény lakosok vagy intézmények ellen, hogy felkeltsék a média érdeklődését a pápa látogatása előtt.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Németország… 5.o.) – beszámolva Orbán Viktor németországi útjáról – megemlíti, hogy a miniszterelnök a berlini Europa Forum című konferencián leszögezte: az európai politikának jobban kellene tisztelnie a nemzeteket, csakúgy, mint a keresztény kultúrát. Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, hogy a keresztény Európában a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuló együttélési forma.

A Népszava (Merkel… 1.,5.o.) rosszallóan emeli ki, hogy „a magyar kormányfő a kereszténység fontosságáról beszélt, a többi uniós vezető az ukrajnai békéről.”

A maszol.ro Katolikus püspökök kérik az egyházi oktatás állami támogatását című tudósítása szerint a romániai egyházi oktatás állami finanszírozását sürgeti a katolikus püspöki konferencia, amely a hét elején, Nagyváradon megrendezett tanácskozás után nyílt levélben kérte Remus Pricopie oktatási minisztert, hogy az általa vezetett szaktárca mielőbb alkalmazza maradéktalanul a 2011 óta hatályban lévő oktatási törvényt, ugyanis jelenleg az állam csak az állami oktatást finanszírozza, az egyházi iskolákban tanuló diákok nem kapnak támogatást, noha a törvény szerint mind az állami, mind az egyházi oktatást finanszíroznia kell az államnak. A katolikus püspökök azt nehezményezik, hogy nem alkalmazzák a törvény 101-es cikkelyének 2-es bekezdését, amely szerint az állam valamennyi óvodás és iskolás gyerek után fejpénzt fizet. A törvény 102-es cikkelyének első bekezdése leszögezi, hogy az állami, az egyházi és a magánoktatást egyaránt tandíjakból, közpénzből és egyéb forrásokból finanszírozzák. A főpásztorok ennek a két cikkelynek az alkalmazását kérik, mert jelenleg csak az állami oktatás részesül finanszírozásban. „Kérjük, hogy az oktatási törvény szóban forgó cikkelyeit haladék nélkül alkalmazzák az egyházi és a magánoktatásra is" – olvasható a nyílt levélben.

Az ujszo.com Kivizsgálja a munkafelügyelet a papok beadványát címmel adja hírül, hogy elfogadtaa kerületi munkafelügyelet azt a beadványt, amelyben a nagyszombati egyházmegye papjai az őket ért hátrányos megkülönböztetés miatt tettek panaszt. A felügyelet ellenőrei három hónapon belül kivizsgálják, sértett-e törvényt Ján Orosch érsek azzal, hogy papjait szexuális irányultságukról faggatta és becsületbeli nyilatkozat aláírására kényszerítette. A hírportál emlékeztet rá: ők írták meg elsőként, hogy Orosch érsek „információs beszélgetésre” hívatja be a papokat és névtelen levelekre hivatkozva firtatja, vannak-e gyerekeik, nővel vagy férfival tartanak-e fenn szexuális kapcsolatot. Ha az érintettek elutasítják a vádakat, becsületbeli nyilatkozatot kell aláírniuk és a Szentírásra kell megesküdniük. Ezt az eljárást az érintettek nemcsak megalázónak, de törvénysértőnek is tartják, ezért néhányan közülük feljelentést tettek az érsek ellen. Sylvia Ďuríková, a Nagyszombati Kerületi Munkafelügyelet szóvivője megerősítette, hogy a papok névtelenséget kérve fordultak hozzájuk. „Ennek ellenére foglalkozni fogunk a beadványukkal, mert rájuk is vonatkoznak az állam törvényei és feltételezhető, hogy valóban tartanak a megtorlástól” – mondta a szóvivő. A hírportál információi szerint a feljelentést megfogalmazó papok beadványukban is arról írtak, hogy a nagyszombati egyházmegyében a félelem légköre uralkodik és az egyházi intézményekben már egyáltalán nem bíznak, ezért fordultak állami hatósághoz. A munkafelügyelet ellenőrei jogosultak betekinteni az érsekség irataiba és ha törvénysértést, hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak, bírságot róhatnak ki. Az antidiszkriminációs törvény szerint bizonyítás terhe a munkaadót, vagyis az érsekséget terheli. Dušan Kolenčík, az érseki hivatal szóvivője négy nappal ezelőtt még azt válaszolta a névtelen levelekre alapozott beszélgetésekkel kapcsolatos kérdésekre, hogy az ilyen szóbeszédre az érseknek nincs oka reagálni. Tegnap, miután a papok aggályait a munkafelügyelet is megalapozottnak találta, az ujszo.com a püspöki konferencia szóvivőjétől, Jozef Kováčiktól kért állásfoglalást. Ő azt írta, hogy a püspökök jogköreibe nem szólnak bele, de fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a papok már a diakónussá szentelésük előtt önként és örömmel tesznek fogadalmat, hogy a katolikus egyház tanítása szerint fognak élni, a pappá szentelésükkor pedig tiszteletet és engedelmességet fogadnak a püspököknek.

A Napi Gazdaságban (A profit… 20.o.) Baritz Sarolta Laura közgazdász, domonkosrendi szerzetesnővér nyilatkozik, aki elmondta: az emberközpontú gazdaságban az embert nemcsak a saját haszna motiválja, hanem a közjó érdekében is tevékeny. „Hiszem, hogy az ember nem eszköze, hanem alanya a gazdasági folyamatoknak, aki igazi célt tud adni a gazdaságnak.” Laura nővér kiemelte: az erkölcs kezd felértékelődni, így a gazdasági életben is paradigmaváltásra van szükség. Arra is emlékeztetett: „A pénzt nem mondja mindig rossznak a Szentírás, a katolikus egyház. De a pénzt, a mammont mint végső célt, nem tehetem Isten helyébe. A materiális javak, így a pénz is az érték hierarchiában a legalsó szinten vannak. Az erkölcsi javak lehetnek az igazi célok, amelyek prioritást élveznek az anyagi javak előtt, meghatározzák a helyüket, fontosságukat.” Arra a közbevetésre, hogy vannak, akik a keresztény közgazdaságot unortodoxként ábrázolják, a „Domonkos-rendi szerzetesnővér azt válaszolta: „Inkább ortodox, hiszen már Arisztotelész elítélte a kreamitisztikát, a mohó felhalmozást, szemben az oikonómiával, amely a jól működő otthoni háztartást, gazdaságot, a szükségletek kielégítését jelenti. A közgazdaságtan racionális tudomány, amelybe szervesen beletartoznak az erkölcsi értékek is. Mi erre a szemléletre, paradigmára mutatunk rá, amely főáram volt az ókortól a XVIII-XIX. századig, ami után a haszonmaximalizálás fő cél lett a gazdaságban s a nyugati világban.” A magyar kormány gazdaságpolitikájáról Laura nővér kifejtette: „Az új utak keresését helyeslem, ahogy a nemzeti érdekek védelmét is. A szubszidiaritás elve alapján az unión belül a tagállamoknak szükségük van önállóságra is. Nagyon fontosnak tartom a szociális érzékenységet, bár ezen a területen még van teendő. Az egészségügyet azonban mihamarabb rendbe kellene tenni.”

Magyar Kurír