Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) A pápa elismeri az ENSZ-t, de többet vár, a nyugatijelen.com Ferenc pápa világméretű erkölcsi mozgósításra szólította fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét címekkel számolnak be arról, hogy a Szentatya pénteken köszönetet mondott az ENSZ magas rangú képviselőinek azért a nagy erőfeszítésért, amelyet a világszervezet tesz a globális békéért, a szegények, illetve a gyengék védelméért, valamint a harmonikus gazdasági és társadalmi fejlődésért. Ferenc pápa azonban arra is figyelmeztetett: még mindig túl sok nép van kizárva a globális jólétből, az emberiség egy része gyakorlatilag másodosztályúvá van minősítve, kirekesztve.” A Szentatya a javak igazságosabb megosztását, a testvériség és a szolidaritás globalizálását szorgalmazta a találkozón.

A Népszabadság (4.o.) A gyalázat védelmezői címmel készített egyoldalas összeállítást, kiemelve: „A Vatikánból nézve talán már látszanak a katolikus egyház régóta késlekedő, pedofíliaellenes fellépésének első jelei: a pápai államban összeült a gyermekmolesztálókkal szembeni szigorúbb fellépés módozatait kidolgozó bizottság, és az is kiderült, hogy 2004 óta a nyilvánosság kikerülésével 848 bűnbe esett papot hívtak vissza a szolgálatból, és 2572-et büntettek meg. Az egyház magyar csúcsszerve viszont továbbra is a titkolózás politikáját folytatja, amiben az állami hatóságok, sőt a vatikáni illetékesek is partnernek tűnnek.” A lap ellenpontként megállapítja, hogy a magyarországi protestáns egyházak „lényegesen közlékenyebbnek és kooperatívabbaknak” mutatkoztak, mint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, amely az újság szerint nem szolgált érdemi információval, csakúgy, mint Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára sem. 

Ugyancsak a Népszabadságban (11.o.) Czene Gábor Bűn, bocsánat címmel emlékeztet rá: a Nemzetközi Katolikus Gyermekiroda tagjai előtt Ferenc pápa a közelmúltban bocsánatot kért a szexuális visszaélések áldozataitól, és hangsúlyozta, hogy az egyház tisztában van a papok által okozott kárral, és megígérte: ebben az ügyben nem lesz visszalépés, sőt, az egyház még keményebben fog fellépni. A cikkíró kérdésnek tartja, hogy a szavak és a tettek mennyiben találnak egymásra. Czene azt is felidézi, hogy Ferenc pápa korábban elismerte: a pedofil bűnöket elkövető papok száma nagy, de megjegyezte: arányuk a papság teljes létszámához képest rendkívül alacsony. A cikk szerzője hozzáteszi: „Így igaz. A 2012. végi állapotot tükröző vatikáni statisztika szerint a papság összlétszáma meghaladja a 414 ezer főt a világban. Ezzel áll szemben a néhány ezer leleplezett pap. Az áldozatokat azonban ez aligha vigasztalja. Ráadásul sosem fogjuk megtudni, hogy a ténylegesen elkövetett bűnesetek hány százalékára derült fény – és hányan vannak a papok között olyanok, akik büntetlenül úszták meg a förtelmet.”

A kronika.ro Csíksomlyó: igény az útrakelés címmel idézi Urbán Erik ferences szerzetest, a csíksomlyói kegytemplom igazgatóját, aki a június 7-ei pünkösdi búcsúval kapcsolatban elmondta: „A zarándoklat, az útrakelés igénye ma is él az emberben. A 21. században ismételten a zarándoklatok reneszánszát éljük, külső utakra indulunk egy meghatározott szent hely felé, ugyanakkor egy belső utat is megteszünk önmagunk belső szentélye felé.” Az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „Boldog a méh, amely Téged hordott” (Lk 11,27). Urbán Erik ferences szerzetes szerint a mondat utal Máriára, Jézus édesanyjára, az erdélyi főegyházmegye pasztorális évére, ahol a plébánia évét hirdették meg, illetve a csíksomlyói kegytemplomra, amely évszázadok óta, mint egy anyaméh, védelmezi a zarándokokat. „Máriát sokszor közel érezzük magunkhoz, zarándokútjainkat nagyon sokszor hasonlíthatjuk az ő zarándokútjaihoz, amelyek olykor nehezek, akadályokkal telítettek és homályosak. Ennek ellenére a nemzedékek boldognak hirdetik Máriát, a hit asszonyát, az isteni akarat elfogadóját, a termékeny anyaság példaképét” – hangsúlyozta Urbán Erik. A kegytemplom igazgatója szerint ahányszor emlékezetünkbe idézzük a 2014-es pünkösdi búcsú mottóját, óhatatlanul eszünkbe jutnak szüleink is: „Boldog az a férj és feleség, akik mernek az élet mellett dönteni. Boldog az a nő, akit Isten gyermekkel ajándékoz meg, akinek jövője van, aki megszépül, aki mer Isten akaratából édesanya lenni. Az idei zarándoklatunkat ajánljuk a legszentebb édesanya, Szűz Mária oltalmába, és kérjük közbenjárását, hogy hátat tudjunk fordítani az életellenes kultúrának, és felismerjük a jövőt, az egyedüli utat, az igazi megtérést, az igazi Krisztus-követést” – tanácsolta a ferences szerzetes.

Az idei búcsú ünnepi szónoka Oláh Dénes, a Maros-Küküllő kerület főesperese lesz. A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánia plébánosa 1957. január 31-én született a Hargita megyei Korondon. 1976-ban érettségizett a gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolában. 1983. június 19-én szentelte pappá a gyulafehérvári székesegyházban Jakab Antal püspök, 2009 óta szolgál jelenlegi plébániáján. Papi jelmondata: „Itt vagyok, Uram, engem küldj!” (Iz 6,8). Izajás próféta szavait, vagyis az engedelmességet tartja papi hivatása alapjának. Vallja: „A papi élet lényege az engedelmesség, ami maga a hit, és a hit maga az engedelmesség. Ennek szellemében vállaltam el a csíksomlyói búcsúra való felkérést is. Ha a Szűzanya engem, a méltatlant szemelt ki a ferences atyák által erre a magasztos szolgálatra, akkor alázattal elfogadom megtisztelő rám tekintését, és az ő segítségével megpróbálok minden tőlem telhetőt megtenni, hogy szívemet fogékonnyá, lelkemet készségessé, ajkamat pedig alkalmassá tegyem erre a magasztos szolgálatra.”

Oláh Dénes egyházirodalmi munkássága is jelentős, több kötete is megjelent az elmúlt években. A főesperes egyébként azért számít a csíksomlyói búcsún a csángók kedvelt gyóntatójának, mert nála „oláhul” is lehet gyónni. Erről maga beszélt egy korábbi interjúban.

A szekelyhon.ro A legnagyobb kincs a gyermek című tudósítása szerint a Csíki Anyák Egyesülete május 6-10. között idén is megszervezte az Édesanyák Hete rendezvénysorozatot. Ennek részeként pénteken közös sétát tettek a Millenniumi-templom udvarához, hogy megemlékezzenek az Anyaság szobornál. A tavalyi évben, Mindenszentek napján az elhunyt kisdedek emlékére avatták fel a Bara Barnabás szobrászművész által készített terrakottát, amely a kisdedet ölében tartó édesanyát ábrázolja. Bíró Jutka ötletét felkarolta a Csíki Anyák Egyesülete, valamint Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia esperese, aki a templom udvarán helyet biztosított az emlékműnek. Így Csíkszeredában lett egy hely, ahol azokra a kisbabákra emlékeznek, akiket szülés közben, pár napos korukban vagy koraszülés miatt veszítettek el a szüleik.

A pénteki megemlékezésre kilátogató édesanyákat Darvas-Kozma József köszöntötte, hangsúlyozva az édesanyák szerepének fontosságát. „Az anyai hivatás Istentől van, ez a nők kiváltsága. Az édesanyák az életnek a bölcsői, ők az élet hordozói és nevelői” – mondta beszédében. Kifejtette: kétféleképpen lehet valaki édesanya: fizikailag és lelkileg. Imájában megemlékezett azon édesanyák fájdalmáról, akik elvesztették magzatukat, gyermeküket. „Ez a hely figyelmeztet arra, hogy az életben a legnagyobb érték és kincs a gyermek” – mutatott rá Darvas-Kozma. Ezt követően Tiboldi Bea, a Csíki Anyák Egyesületének vezetője a jelenlévőkkel közösen elhelyezték az emlékezés virágait, majd egy-egy szál gyertyát gyújtottak az elhunyt kisdedek emlékére.

A Magyar Nemzet (2.o.) Cserkészek a nemzet szolgálatában címmel tudósít arról, hogy a nemzeti megmaradás támogatásában játszott kiemelkedő szerepéért a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséget tüntette ki az idén a Polgári Magyarországért Alapítvány. A Fiatalok a Polgári Magyarországért díj átadásán Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatta a cserkészeket, miután Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a XIX. századi Magyarország sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy legyenek olyan összetartó, értékalapú közösségek, amelyekben az egyéni és a közösségi érdek erősíti egymást. Az elismerést Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye adta át.

A kronika.ro Kálvin legfőbb műve, az Institutio a református egyház alkotmánya címmel közli, hogy ez a véleménye Buzogány Dezső teológiai tanárnak, aki 2014-ben fejezte be a mű újbóli magyarra fordítását. Buzogány Dezső az Erdélyi Református Egyházkerület Kálvin János-emlékévének alkalmából meghirdetett rendezvénysorozata keretében tartott előadást a kolozsvári Kétágú templomban. Az Institutio első változata 1536-ban született, 1559-ig Kálvin kiegészítette a munkát. Négy könyve van, az első a teremtő Isten megismerését tartalmazza, a második a megváltó Isten megismerését, a harmadik azt, hogy mi hasznunk van abból, hogy van megváltó Istenünk, a negyedik pedig a külső eszközökről szól, amelyekkel Isten hív, hogy Krisztust kövessük – mutatott rá az előadó. Kiemelte: Van egy rím, ami az Institutióra talál, ez pedig a konstitúció. Szerinte Kálvinnak ez a munkája a református egyháznak, a református embernek a konstitúciója, az alapirata kellene legyen. A református egyháznak két másik alapvető írása van, a Szentírás és az Apostoli Hitvallás, a harmadik pedig Kálvin műve, amely a Szentírásra épül, ezt magyarázza. A legfontosabb könyve ez a református egyháznak, de nem a legolvasottabb – mondta Buzogány Dezső. Kifejtette, egy nemrég elvégzett kutatás szerint 358 Kálvin-munka van Erdélyben, ezekből pedig 110 Institutio. Ez nemcsak református környezetben hatott, hanem szász lutheránus körben is, a 16–17. században rengeteg kripto-kálvinista szász lutheránus volt, aki szimpatizált Kálvin műveivel. A magyar fordításból Magyarországon és Erdélyben mindössze 40 található, Erdélyben 11 Szenczi Molnár Albert-féle fordítást tartanak nyilván, ezekből 8-at Kolozsváron őriznek.

A nyugatijelen.com a South China Morning Post című hongkongi napilapra hivatkozva közli, hogy nem kapott engedélyt a kínai bemutatásra a Noé című amerikai film, amelynek a gazdasági mellett vallási okai is lehetnek. Az amerikai mozikban hatalmas népszerűségnek örvendő, bibliai témájú film elutasítását hivatalosan nem indokolták. A kínai filmpiacon az elmúlt időszakban több nagysikerű hollywoodi filmet is bemutattak. Az Amerika Kapitány –A tél katonája több mint 700 millió jüanos (81,3 millió euró) bevételt hozott, a május elején debütált. A csodálatos Pókember második része pedig már az első napon 61,5 millió jüant hozott. A Godzilla június közepén, a Transformers soron következő része, A kihalás kora várhatóan június végén debütál. Kína ugyanakkor évente csupán 34 külföldi filmet enged bemutatni a hazai vetítővásznakon, részben azért, hogy a hazai piacot segítse. A Noé elutasításának vallási okai is lehetnek. A Hollywood Reporter szakmai lapnak név nélkül nyilatkozó forrás szerint egyértelműen ez áll a háttérben. A filmet korábban több muzulmán országban, így Indonéziában, Malajziában és az Egyesült Arab Emírségekben is tiltólistára tették. A Paramount Stúdióban Darren Aronofszky rendezésében és Russell Crowe főszereplésével forgatott Noé az Egyesült Államokban eddig 100 millió dolláros, Oroszországban 32,8 millió dolláros, Brazíliában 23,4 millió dolláros jegybevételre tett szert.

Magyar Kurír