Napi sajtószemle

Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Irgalomra int Ferenc pápa címmel számol be arról, hogy a Szentatya tizenhárom papot szentelt fel vasárnap a Szent Péter-bazilikában a hivatások 51. világnapja alkalmából.

A Magyar Hírlap (Az ősszel… 5.o.), a Magyar Nemzet (Boldoggá avatják… 14.o.) és a Népszabadság (VI. Pált… 3.o.) is beszámolnak arról, hogy megadta a szükséges felhatalmazást VI. Pál boldoggá avatásához Ferenc pápa, miután a Szentszék illetékes bizottsága elismerte a néhai egyházfőhöz köthető csodát. Ez az Egyesült Államokban történt, amikor egy veszélyeztetett várandós asszony az egykori pápához imádkozott beteg magzata gyógyulásáért. Bár az orvosok mind az abortusz mellett érveltek, a szülés végül rendben lezajlott, és a kisbaba egészségesen jött a világra. A boldoggá avatás hivatalos ceremóniáját október 19-én rendezik meg. Mindhárom lap kiemeli, hogy VI. Pált sokan bírálták Humanae Vitae című enciklikája miatt, amelyben a helyes születésszabályozásról értekezve megtiltotta a mesterséges fogamzásgátlást a katolikusok számára. Ezt azóta ellenzői sokat támadják, és szemellenzős döntésnek tartják. A Magyar Nemzet azonban arra is emlékeztet, hogy VI. Pál reformjaival igyekezett a Szentszéket egy nemzetközileg is hatékony szervezetté formálni, amelynek legfőbb feladata a szolgálat.

A Magyar Nemzetben (8.o.) Sándor Lénárd Meglepő döntés Amerikában címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy az alig százezer lakosú Greece városkát ún. jogvédők beperelték: az amerikai alkotmány első kiegészítésében garantált vallásszabadság megsértését vetették szemére, amiért a havi rendszerességgel összehívott városi közgyűléseket törvényhozói imádsággal nyitották, illetve nyitják meg. Most a washingtoni székhelyű legfelső bíróság 5:4 arányban úgy döntött, hogy ezzel nem sértenek törvényt, továbbra is szabad imádkozni a városi közgyűlések előtt. A cikkíró szerint a döntés különös jelentőségét az adja, hogy az Egyesült Államok tekinthető az első olyan országnak, amely vallási toleranciát és vallásszabadságot hirdetett. Sándor Lénárd rámutat: ez a tengerentúli hagyomány és a mostani bírósági döntés nem csekély tanulságokat üzen az öreg kontinens számára. „Európában ugyanis mintha egyre inkább szégyellnivalónak tartanák a történelmi értékeket, mintha az intolerancia most éppen a hagyományokat üldözné: legszívesebben lecsupaszítanák tőlük a jelenkort. Pedig a közös értékek felismerése és elismerése híján aligha remélhetők saját múltjukra is büszke közösségek.” A cikk szerzője idézi az Egyesült Államokba emigrált tajvani vezető, Csang Kaishek feleségét: „A jelenben élünk, a jövőről álmodunk és örök igazságokat tanulunk meg a múltból.”

A Magyar Nemzet (6.o.) Messzire és magasra juthatunk címmel közli a szombaton harmadszor is miniszterelnökké választott Orbán Viktor parlamenti beszédét, amelyet a következő mondatokkal zárt: ”Úgy kell szolgálnom, hogy a nemzet közös életének keretet adó államszerkezetet és kormányzatot mindig lélek, cél és értelem járja át, mindig a közös sors tudata és felelőssége határozza meg. Ezt a parancsot akarom szolgálni legfőbb tudásommal és minden erőmmel. Azt kérem a Jóistentől, ha már idáig elhozott, sasszárnyon hordozott, most erősítsen meg, hogy megfelelhessek a rám nehezedő és rám váró felelősségnek. Azt kérem, hogy tetteimet mindig a hűség és a belátás vezérelje. Soli Deo Gloria! Egyedül Istené a dicsőség!”

A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi Orbán Viktor Istenhez fohászkodó szavait.

A Magyar Nemzet („Újra…” 3.o.), beszámolva a miniszterelnöki beiktatást követő Kossuth téri nagygyűlésről, idézi Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét, aki beszédében hangsúlyozta: Magyarország több mint ezer esztendeje a keresztény Európa része, s ennek így kell maradnia. „A koppánykodókkal szemben nekünk Szent Istvánra kell példaként tekintenünk” – szögezte le a kereszténydemokrata politikus.

A nyugatijelen.com „Naponta tennünk kell azért, hogy valóban keresztények és európaiak legyünk!” című tudósítása szerint kampánykörútja során éppen május 9-én, Európa-napon érkezett Temesvárra Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, aki péntek délelőtt részt vett a jelentős közéleti és kulturális személyiség, a múzeumalapító Ormós Zsigmond mellszobrának avatóünnepségén. A szobor felavatása után Sógor Csaba rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a Központi Parkban, amelynek során elmondta: „Végre Ormós Zsigmondnak is áll a köztéri szobra, de azért még sok tennivalója akad Temesvárnak és Romániának is. Remélem, visszahívnak majd, amikor a román szöveg mellett magyar és német, esetleg angol nyelvű felirat is lesz ezen a szobron. Úgy vagyunk európaiságunkkal is, mint kereszténységünkkel: naponta tenni kell azért, hogy valóban keresztények és európaiak legyünk! Országjáró körutunk éppen erről szól: bejárjuk négy jelölttársammal az országot és mindenkit arra biztatunk, hogy május 25-én a szavazatával, a jelenlétével erősítse meg ezt az országot, benne az erdélyi és a bánsági magyarságot. Hogy valóban európaiak és keresztények legyünk minden nap és ebben legyünk segítségére a velünk együtt élő románoknak is. Május 25-én Európa parlamenti választások lesznek, és egy pecséttel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Ormós Zsigmond szobrára később a magyar és a német felirat is felkerüljön! Ez is nagy eredmény, hogy végre a város román vezetősége is magáénak vallja azt az embert, aki nagyon sokat tett ezért a városért, ezért a megyéért és a népek közti megbékélésért!”

A Népszabadság (Farkas… 5.o..), a Magyar Nemzet (Példaképek lehetnek… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Balog Zoltán… 3.o.) beszámolnak arról, hogy szombaton országos találkozót tartottak a keresztény roma szakkollégiumi hálózat tagjai. A tudósítások szerint az előadók a roma értelmiség megerősítését, ezzel összefüggésben a példamutatás lehetőségét hangsúlyozták. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter leszögezte: keresztényi alapon a cigány magyarok és nem cigány magyarok valóban szót tudnak érteni egymással. Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vezetője méltatta az egyházak közreműködését is. Martin Axmann, a Hanns Seidel Alapítvány Magyarország igazgatója egyedülálló, pozitív kísérletnek nevezte a roma szakkollégiumi hálózatot. A rendezvényen jelen volt Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök is.   

A szekelyhon.ro Jézussal találkoztak a szentáldozásban címmel tudósít arról, hogy május második vasárnapján az ünnepi szentmisén székely ruhába öltözött fiúk és lányok járultak első alkalommal szentáldozáshoz a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban. A fiatalokat Pénzes József esperes-plébános látta el jó tanácsokkal. Idén közel száz harmadik osztályos tanuló újította meg keresztségi fogadalmát, és lett elsőáldozó a Szent Ágoston Római Katolikus Plébániatemplomban. Az ünnepi szentmisén szülők, keresztszülők, nagyszülők és rokonok osztoztak a fiatalok örömében. „A Jézussal való találkozás nagy élményét élik ma át az elsőáldozók” – emelte ki prédikációjában Pénzes József, aki arra bátorította a fiatalokat, hogy mindig maradjanak hűek Istenhez, a mi Mennyei Atyánkhoz. A szentmise végeztével a gyermekek elfogyasztották a hagyományos reggelit, tejes kávét és kalácsot az altemplomban.

A maszol.ro Református templom épül Décsfalván és a szekelyhon.ro Templom épül Décsfalván címmel adja hírül, hogy letették az alapkövét annak a református templomnak, amely a Bögöz községhez tartozó Décsfalván épül fel. Az ünnepi alkalomra szombaton került sor a lakosság jelenlétében. A rendezvényen részt vett Farkas Mózes polgármester, helyi tanácsosok, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Verestóy Attila szenátor, Antal István parlamenti képviselő és Tóásó László megyei tanácsos is. Az agyagfalvi iskolások ünnepi műsorát követő köszöntőbeszédekben valamennyien azt hangsúlyozták, hogy aki templomot épít, az hisz a jövőben. Borboly Csaba, utalva az előadásban elhangzott Reményik-versre, azt mondta, hogy idén a megyei tanács döntése révén sikerült megmenteni az agyagfalvi iskolát, és most Décsfalván templom épül, a községben nem hagyják sem a templomot, sem az iskolát, ami a közösség élni akarását mutatja. „Ahol templomot építenek, ott a jövőbe vetett bizalom a jellemző. Az egyház tanítására nagy szükség van, hogy hittel, szeretettel törődni tudjunk egymással. Bögöz község településeinek összetartása, egymásért való kiállása, kölcsönös támogatása példaértékű" – jelentette ki a megyeelnök. A rendezvény végén imát és áldást mondott Fosztó József lelkész, majd az ünnepség szeretetvendégséggel zárult. Az alapban „csőbe zárt üzenetet” helyeztek el az utókornak. A készülő templom a tervek szerint közel 100 négyzetméter alapfelületű, templomhajóval és két multifunkcionális teremmel, összértéke 230 ezer lej. Hargita Megye Tanácsa tavaly 15 ezer lejjel, idén 30 ezer lejjel járult hozzá a beruházáshoz.

Magyar Kurír