Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Latin pátriárka a gyűlölet ellen címmel számol be arról, hogy Ferenc pápa közelgő, jövő hétvégén esedékes szentföldi látogatása előtt Fuad Twal, Jeruzsálem latin pátriárkája figyelmeztetett: megmérgezi a közel-keleti légkört a gyűlöletbeszéd és a vandalizmus. Hátráltatják az együttműködést a keresztény, a muzulmán és a drúz közösséggel szembeni támadások. A pátriárka leszögezte: a gyűlöletből fakadó bűnözés a demokrácia szégyene. Sajnálatosnak nevezte, hogy ritkán indul eljárás az elkövetők ellen. A Népszava megjegyzi: Izraelben egyre többen úgy vélik, hogy terroristáknak kell minősíteni a szélsőjobboldali zsidó telepeseket, akik palesztin tulajdonra, valamint izraeli katonákra támadtak. Cipi Livni igazságügyi és Jichak Ahanovics belbiztonsági miniszter is így nyilatkozott a napokban.

Az erdon.ro Sikerrel átléptek egy küszöböt címmel közli, hogy a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség az Élet az Autizmussal Egyesület számára a Kanonok-sor épületegyüttesében biztosított helyet azzal a szándékkal, hogy a Szeretetszolgálat Évében ezáltal is bővítse az egyházmegye karitatív tevékenységét, amelynek fő támogatója a Caritas Catolica. Böcskei László megyéspüspök múlt csütörtökön délután áldotta meg a székhelyet egy kisebb ünnepség keretében. Az egybegyűlteket köszöntő Bacsadi Gabriella elnök felhívta a figyelmet: egyesületük tavaly októberben alakult azzal a céllal, hogy segítsen beilleszkedni a társadalomba az autista fiatal felnőtteknek, hogy ne marginalizálódjanak, vagy érezzék magukat megbélyegzetteknek, illetve teljesebb életet tudjanak élni, esetleg munkahelyet találjanak maguknak. Úgy fogalmazott: Istennek és más segítőknek hála most sikerült átlépniük egy küszöböt. Ezt megelőzően idén februárban partnerszerződést kötöttek a Caritasszal, melynek értelmében az autista fiatalok dolgozhatnak a katolikus segélyszervezet szociális étkezdéjében és a Spartacus utcai üzlethelyiségében, valamint jól együttműködnek a Bihar Megyei Mozgássérültek Egyesületével is, melynek vezetője, Boros Sarolta egy kis sarkot biztosított korábban számukra, az ott készült kézműves alkotásokat pedig kiállították a felavatott székhelyen. Böcskei László felidézte: néhány héttel ezelőtt Bacsadi Gabriella felkereste őt a püspökség irodájában, és elpanaszolta neki, hogy milyen problémával küszködnek. Abban a pillanatban nem tudott neki konkrét választ adni, megbeszélte azonban az ügyet a munkatársaival, az adminisztratív és a műszaki személyzettel, s végül sikerült megoldást találni a gondra. A főpásztor kiemelte: mennyire fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, mert talán sokkal többet tudunk tenni egymásért, mint gondolnánk. „Lényeges, hogy mindenkiben meg tudjuk látni a méltóságot, amire nem csupán keresztény hitünk tanít, hanem ezt emberségünk is megköveteli tőlünk.” A Caritas részéről Kiss Károly ügyvezető beszélt arról, miért kell esélyegyenlőséget és megfelelő életkörülményeket biztosítani az autisták részére.

A nyugatijelen.com Boldog Gizella szentté avatása szükségszerű címmel emlékeztet rá: a Boldog Gizella nevére felszentelt arad-gáji katolikus templomban május 9-én pénteken 12 órakor Faltin Erzsébet szerző közreműködésével indult az általa írt, A királyné című, 826 oldalas monumentális könyvnek a 48 órás felolvasása. A 85 személy által folyamatosan olvasott regényből vasárnap 11.30 órakor még 12 oldal volt hátra, amit ugyancsak a szerző olvasott fel a 12 órakor kezdődött búcsúi szentmiséig. Az arad-kerületi papság jelenlétében megtartott ünnepélyes szentmise főcelebránsa, Czeglédi Ferenc pécskai plébános szentbeszédében kiemelte: lelki szemeinkkel, több mint 1000 év távlatából is megidézzük Boldog Gizellát, Szent István feleségét, akit nem csak az arad-gáji templom, de a helybeli magyar katolikus közösség védőszentjének is választottak. A helybeli, illetve az aradi hívek példaadó módon vettek részt a maratoni felolvasáson, ahol közelebbről is megismerhették a szentté avatásra érdemes Gizellát, aki nem magyarnak született, mégis magyarabb volt a magyaroknál, hazánkban hirdette Jézus evangéliumát. Szent Istvánnak jó felesége, áldozatkész anya, de példás királyné is volt, hiszen a férjét minden útjára elkísérte, imádsággal támogatta a harcban. Gizella életében tragikus csapás volt férjének, Istvánnak a halála, hiszen ezzel elkezdődik kálváriája, de Istenbe vetett hittel mindig erős marad. Rádöbbent, hogy a továbbiakban Isten másra, a szerzetesi életre, az imádságra hívja meg. Élete azt bizonyítja, hogy az ember a hivatásának a megélésében kedves tud lenni Istennek, értékessé tud válni közössége, nemzete számára. Boldog Gizella a mai napon is imádkozik az általa óvott egyházközségért, de a magyar nemzetért is. Azokért, akik Szent István örökségét viszik tovább nap mint nap, szembesülve az élet viharaival. A vallástalansággal, az érdektelenséggel, a hitetlenséggel, amelyek eltávolítanak Istentől. Noha Boldog Gizella Passauban hunyt el 1060 körül, hála Sándor Tivadar plébánosnak, az ereklyéje közöttünk van, ezért folyamatosan figyelmeztet bennünket: hogyan kell élnünk, hogyan kell magyarnak, kereszténynek lennünk. Mindehhez Krisztus evangéliumából kell erőt merítenünk. Az ünneplő egyházközösségért, illetve nemzetünkért kérjük a magyar szentjeinknek a közbenjárását – fejezte be szentbeszédét Czeglédi Ferenc.

A Magyar Nemzet (Felújítják… 2.o.) hírül adja, hogy aláírták a szegedi Dóm felújítására szóló vállalkozói szerződést. A Szeged-Csanádi Egyházmegye közleményben tudatta, hogy a dóm fejlesztő- és turisztikai szolgáltató szervezete megkötötte a kivitelezővel a szegedi székesegyház felújítására szóló vállalkozási szerződést. A Dél-alföldi regionális operatív program részeként a szegedi dóm turisztikai vonzerejének fejlesztését célzó programra elnyert támogatásból több mint nettó másfél milliárd forintot fordítanak a dóm, a Dömötör-torony, a Nemzeti Panteon egy részének és a vendégfogadás céljait szolgáló udvarnak a felújítására.

A Magyar Hírlap (8.o.) Újra a régi fényében tündököl Zirc című beszámolója szerint az apátsági épületegyüttes elmúlt száz évének legjelentősebb felújításával a város főterének újjászületésével ismét kedvelt turisztikai célpont lehet Zirc.

A Magyar Hírlap (Szombatig… 1.,13.o.) részletesen, a Magyar Nemzet (Átadták… 2.o.) röviden, néhány sorban számolnak be arról, hogy tegnap megnyílt a 22. alkalommal megrendezett Szent István Könyvhét.

A Magyar Hírlap (2.o.) Keresztény értékeket képviselnek címmel tudósít Orbán Viktor és a KDNP parlamenti frakciójának hétfő délelőtti, Országházban tartott találkozójáról. A miniszterelnök kijelentette: a most alakuló új kormány az európai kereszténydemokrácia legjobb hagyományait képviseli majd munkája közben.

A szekelyhon.ro A holokauszt áldozataira emlékeztek címmel számol be arról, hogy a holokauszt 70. évfordulójára emlékezett hétfőn a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség. A félnapos rendezvénysorozat a Holokauszt-emlékműnél kezdődött, az egykori gettó helyszínén folytatódott és emléktábla-avatással fejeződött be a vasútállomáson. A Holokauszt-emlékműnél jelen volt Aurel Vainer parlamenti képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációjának elnöke, aki shalommal (békesség) köszöntötte a zuhogó esőben összegyűlt mintegy félszáz résztvevőt. „Ha a shalom egy igazság lett volna, akkor itt ma nem találkoznánk” – fogalmazott, majd hozzátette, iszonyatosan szomorú az, ami Marosvásárhelyen és 12 más észak-erdélyi városban történt. Beszédét azzal zárta, hogy kegyelettel kell emlékeznünk a koncentrációs táborokban elhunytakra, és arra kell törekednünk, hogy ma is shalomban éljünk. Izrael bukaresti nagykövete üzenetének tolmácsolása előtt Dub László, a marosvásárhelyi hitközség elnöke elmondta: az elhurcoltak közül  5943 ember nem tért vissza, és felhívta a figyelmet, hogy pár év múlva nem lesz élő tanúja az akkori borzalmaknak, ezért is fontos az emlékek továbbadása. Az emlékező közösséget a Kossuth utcából busz szállította az egykori gettó helyszínére, ahol mindenki egy szál piros szegfűt kapott a kezébe, ebből formálták meg a Dávid-csillagot. „Képzeljék el, hogy 7500 ember állt ezen a helyen, fele gyerek volt” – mondta Dub László, majd elmesélte a vízilabdázó Vancea Pubi történetét, aki menyasszonya után szökött a gettóba, és a későbbi lágerélet végleg a zsidósághoz kapcsolta. „Az emlékekért jöttem” – mondta a nagyállomás főépületének lépcsőin Nagy Gyula, aki hosszasan sorolta zsidó nemzetiségű jó barátainak nevét és foglalkozását. Az állomás épületében kisebb csoportokba verődve egykori elhurcolt hozzátartozóik képét nézegették a hitközség tagjai.
„A magyar csendőrség a Horthy-rezsim fasiszta jellegű uralma alatt álló Észak-Erdélyből 131639 zsidót – férfiakat, nőket, gyerekeket – deportált” – így kezdődik a hétfőn felavatott tábla szövege, amely két nyelven – románul és magyarul –, a 6386 Marosvásárhelyről elhurcolt zsidónak szeretne emléket állítani, „a jövő generációjának okulására”.

Egyébként a szám helytelen, hiszen Marosvásárhelyről mintegy 7500 embert szállítottak az auschwitz-birkenaui haláltáborba, amiért Florian Alexandru, az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet igazgatója bocsánatot is kért. Az intézményvezető felhívta a figyelmet az egyre inkább teret nyerő szélsőjobboldal térhódítására, valamint arra, hogy Románia felvállalja történelmét, amelyért az akkori magyar vezetés a felelős. Az ünnepségen Shaffer Rafael, Románia főrabbija elmondta a kádist (halotti imát), és Fodor Bertalan rövid emlékezésére is sor került. Őt a nagyállomásról vitték a munkatáborba, családja, rokonai közül egyedül ő tért vissza a városba.

Magyar Kurír