Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Szentföldi körút és a Világgazdaság (8.o.) A pápának nem kell páncélozott jármű címekkel számolnak be arról, hogy Federico Lombardi szentszéki szóvivő tegnap közölte: Jordániát, a palesztin területet és Izraelt is érinti Ferenc pápa május 24-26. közötti szentföldi látogatása. A pápa programja rövid, de intenzív lesz. Elmondta azt is, hogy a Szentatya nem páncélozott járművel fog közlekedni.

A Népszava (8.o.) Új milliós beruházás az érsekségen című beszámolója szerint nem sokkal azután, hogy Ferenc pápa menesztette Franz-Peter Tebartz-van Elstet, a limburgi egyházmegye fényűző életvitelt folytató s az érseki rezidenciát több mint 30 millió euróért renováló vezetőjét, ismét jelentős befektetéssel járó építkezést terveznek Limburgban. A papi szemináriumot alakítanák át 5 millió euróért. A lap megjegyzi: bár az összeg nem mérhető a 30 millióhoz, eredetileg az érseki rezidencia átalakításának költségeit is 3 millióban adták meg. Wolfgang Rösch plébános szerint azért van szükség az építkezésre, mert a szeminárium az egyházmegye számára igazi jelkép. Az érsekség 1931 óta itt tartja üléseit. A tervek szerint a renoválás egy évig tart majd.

A Népszabadság (3.o.) Vallási okokból akasztásra ítélték címmel adja hírül, hogy az Amnesty International közölte: egy 27 éves nő Szudánban három napot kapott, hogy megtagadja keresztény hitét, de nem volt hajlandó visszatérni az iszlám hitre, ezért kötél általi halálra ítélték. A kartúmi bíróság figyelmen kívül hagyta a nyugati nagykövetségek felszólítását, hogy biztosítsák a szabad vallásgyakorláshoz való jogot. A nyolc hónapos várandós asszonyt húsz hónapos kisfiával együtt tartják fogva. Az AI a nő azonnali szabadon bocsátását követelte. A tárgyaláson egy muzulmán vallási vezető próbálta meggyőzni az asszonyt, aki azonban közölte a bíróval: mindig is keresztény volt, és soha nem változtatja meg vallását. Meriam Jahyja Ibrahim Isagot száz korbácsütésre is ítélték, házasságtörés címén. A vád azon alapul, hogy keresztény férfihez ment feleségül, márpedig a Szudánban hatályos iszlám jog, a saría szerint muzulmán nő csak muzulmánhoz mehet hozzá. A bíróságnál az ítélet ellen ötvenen tiltakoztak, „A vallásszabadság alkotmányos jog” feliratú transzparensekkel.

A maszol.ro Sötétbe borult a római Colosseum című tudósítása szerint lekapcsolták a Colosseum fényeit azon a római megmozduláson, amelyet csütörtök este a Szent Egyed katolikus közösség és az olasz főváros zsidó közössége tartott a világban a hitük miatt üldözött keresztényekért. A teljes sötétbe boruló Colosseum körül fáklyákkal vonultak fel az üldözés áldozataivá váló keresztények melletti szolidaritás jegyében. A Róma történelmi központjában rendezett demonstráción azoknak a diáklányoknak a szabadon engedését is sürgették, akiket a Boko Haram nigériai szélsőséges iszlamista szervezet rabolt el. Andrea Riccardi történész, a megmozdulást szervező Szent Egyed közösség elnöke a Colosseumnál mondott beszédében leszögezte: a keresztény és a zsidó közösség egymás mellett áll, ha a hitük miatt üldözött emberekről van szó. Riccardo Segni római főrabbi felolvasott üzenete hangsúlyozta: a Colosseum a hit miatti üldözések jelképes helyszíne, mivel az ókori rómaiak az egykor általuk kifosztott jeruzsálemi templom értékeiből építették az amfiteátrumot. A fáklyás meneten részt vett Ignazio Marino, Róma főpolgármestere, Riccardo Pacifici, a római zsidó közösség elnöke és Ferruccio Bortoli, a Corriere della Sera, a legnagyobb olasz napilap főszerkesztője is. Az erdon.ro emlékeztet rá: az Európai Unió püspöki karainak testülete (COMECE) tavaly decemberi adatai szerint évente 105 ezer keresztény veszti életét a világban hite miatt. Ferenc pápa gyakran hangoztatja, hogy a hitükért mártírhalált halt keresztények száma ma jóval meghaladja a kereszténység első évszázadainak mártírjaiét. Rómában évtizedes hagyománynak számít, hogy a holokauszt január 27-i nemzetközi emléknapján és más jelentősebb demonstráción lekapcsolják a Colosseum fényeit. A Colosseum sötétbe borult az olasz szervezett bűnözés áldozatainak emlékére és a gyilkosság vádjával Indiában letartóztatott két olasz tengerészgyalogos kiszabadításának követelésekor is. Tavaly január 27-én az antiszemitizmussal és a Jobbik magyar párttal szembeni tiltakozás jeleként kapcsolták le a Colosseum fényeit Róma városa és a római zsidó közösség kezdeményezésére.

Az erdon.ro Megvédték a templomot a lerombolástól címmel közli, hogy „…és feltört a hit” a címe annak a kötetnek, melynek szerzői és támogatói azoknak kívánnak emléket állítani, akik ötven évvel ezelőtt megvédték a Szent László templomot a lerombolástól. A különleges minőségű és küllemű könyv a Nagyvárad Újvárosi Szent László-plébánia egyháztanácsának ötlete alapján látott napvilágot és azok mellett a magánemberek mellett, akik az ügy mellé álltak, a megyei tanács támogatását is elnyerték. Mindezt Pék Sándor plébános közölte a könyvbemutatót beharangozó sajtótájékoztatón. Kiemelte: nagyon kevesen tudják már a váradiak közül is, hogy mi történt itt ötven évvel ezelőtt. Május 17-én, pünkösd vasárnapján a Szent László-templomban kihirdették, hogy a városvezetés városrendezési terve alapján a templomot bezárják, majd lebontják. Egy napra rá, a hétfői misére rengetegen érkeztek, sokkal többen, mint más alkalmakkor. A szentmise után a plébános megkérte az embereket, hogy saját biztonságuk érdekében menjenek ki, ez meg is történt, azonban tovább gyülekeztek a templom körül. Hétfő estétől csütörtök reggelig az emberek felváltva, éjjel és nappal őrt álltak a templom körül, énekeltek, virágokat hoztak, gyertyákat gyújtottak. Nem reakció volt ez, sokkal inkább kiállás, szép és tiszta fájdalommegnyilvánulás – mondta Pék Sándor. A történet csütörtökön ért véget, amikor kiderült, hogy a városvezetés elállt a lebontás tervétől. A plébános hozzáfűzte: fontosnak tartotta, hogy megemlékezzenek minderről e kerek évforduló alkalmából, annál is inkább, mivel tíz-húsz év múlva már nehezebben tudtak volna élő tanúkat találni. Ezek a történések már szinte feledésbe merültek, pedig tudnunk kellene „Váradnak e szép, áldott eseményéről”. Ez egyúttal egy pozitív jelzés is a váradiak felé arról, hogy milyen nagyszerűek tudnak lenni, hiszen mindez nem csak a katolikus hívekről szólt, nem is csupán a magyarokról, a templom körül ugyanis különböző vallású és nemzetiségű emberek gyűltek össze – románok, zsidók, cigányok is. „Ez a csendes, békés és mégis összefogó lendület Várad jellegzetessége” – mondta Pék Sándor.

A könyv több fejezetre van osztva, a Szent László-templom építéséhez fűződő történelmi adatok, illetve jellegzetességei ismertetése mellett jelentős helyet kapnak a tanúk beszámolói, valamint a témával kapcsolatban megjelent újságcikkek. A tanúkat Szilágyi Aladár, a kötet szerkesztője kereste fel, a történelmi adatokat Péter I. Zoltán helytörténész szolgáltatta, a korabeli képeslapok is az ő gyűjteményéből származnak. Az ajánlást Böcskei László váradi püspök írta, az előszót pedig Szabó Ödön, az egyháztanács alelnöke. A kötethez egy CD is tartozik, melyen a Varadinum Film Pünkösdi templommentők című dokumentumfilmje látható. Egyelőre 350 példányban nyomtatták ki, nem lesz kapható szabadárusításban, csak a Szent László-templomban, 20 lejes adományért cserébe.

A történethez az is hozzátartozik, hogy néhány héttel ezelőtt, Nagy Mihály történész, a Román Kulturális Intézet (ICR) elnökhelyettese megtudta: kik voltak azok a személyek, akiket az ötven évvel ezelőtti eseményeket követően letartóztattak. Több mint kétezer oldalas anyag van róluk Bukarestben, azonban ehhez csak az érintettek, illetve családtagjaik kérésére lehet hozzáférni. Ezért kérik mindazokat, akik tudnak róluk, vagy rokonaikról valamit, tudassák velük a plébánia elérhetőségét. Ők pedig a következők: Darabont Imre, Perei Ferenc, Ursz Béla, Tóth Tibor, Darabont Lajos, Varga Andor, Simon István, Dombi Lajos, Mátyás István, Darabont János, Nagy Imre, Takács Károly. A könyv bemutatója, mely a Festum Varadinum keretében zajlik, május 18-án, vasárnap 16 órakor lesz, a Szent László-templomban.

Ugyancsak az erdon.ro Misztikus nők a középkorban címmel tudósít arról, hogy szerda délután a nagyváradi római katolikus püspöki palota dísztermében folytatódott Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát előadássorozata a Mária-tiszteletről, Mária-misztika a középkorban címmel. A három részből álló előadássorozat célja a lelki élet gazdagítása, illetve a Mária-tisztelet helyes mederbe terelése. Az egybegyűlteket Böcskei László megyéspüspök köszöntötte, kifejezve örömét, hogy olyan sokan érdeklődnek a felvetés iránt, noha az expozéval párhuzamosan több rendezvény is zajlott a városban. Úgy fogalmazott: reméli, hogy ismét tanulhatnak valamit, jó értelemben belemerülhetnek a Mária-tiszteletbe, hiszen a vele való kapcsolat elmélyítésével is lehet kitartóan és hitelesen követni az Urat. Fejes Rudolf Anzelm közölte: ezúttal nem egy kifejezetten vallásosságtól átitatott témáról fog értekezni, hanem inkább a hölgyeknek kedveskedik majd, akik inkább járnak templomba, mint a férfiak. A történelem folyamán viszont kevésbé jutottak szóhoz, a középkorban csak néhányan közülük váltak ismertté. Ez annak tulajdonítható, hogy a társadalom inkább férfipárti volt, sőt, sokszor nőellenes, arra való hivatkozással, hogy Éva volt a kezdeményezője a bűnnek, ő csábult el, tehát a nőkben van valami hiba, ezért alárendelt szerepet kell betöltsenek. Ennek dacára szinte minden században éltek olyan nők, akik megpróbáltak emancipálni. Anélkül, hogy feministák lettek volna, mély lelki életet élő hölgyek voltak, akik időnként tollat ragadtak, s misztikus elragadtatásokból, látomásokból merítették gondolataikat, visszaadva a női állapot méltóságát. Az apát a folytatásban beszélt ennek a kornak a jelenségeiről, arról, hogy milyen problémák foglalkoztatták a méltatott nőket, s néhánynak az életét és tevékenységét is ismertette, bemutatta.

A Magyar Nemzetben (8.o.) Petrin László Új egyházügyi törvény, régi balliberális fóbiák címmel kétségtelennek nevezi, hogy az új egyházügyi törvény a korábbinál szigorúbb feltételeket állít a vallási közösségek elé, de összességében megfelel az Európai Unió (EU) országaiban alkalmazott normáknak. A jogász szerző kifejti: a jogszabály „ötvözi többek között Ausztria, Csehország és Románia gyakorlatát. A régión belül a magyar szabályozás továbbra is kifejezetten megengedő, egyedül a szlovén szabályozás liberálisabb. Az új hazai szabályozás, valamint az állam és az egyházak megreformált kapcsolata egyben válasz azokra a fenyegetésekre is, amelyek az egyházak erkölcsi tanúságtételét veszélyezteti a politikában és a kultúrában megjelent szekularizmus előretörésével. Az egyházi élet új jogi keretek közé helyezése nem kis hozzájárulást jelent a társadalom egészének megújulásához.”

A Népszabadságban (11.o.) Czene Gábor Pávatánc, másként címmel arra keresi a választ, mi a baja a kormánynak a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttal. A cikkíró emlékeztet rá: „A fideszes hatalom már korábban összehúzta a szemöldökét, amiért Prohászka Ottokár katolikus püspököt (a valóságnak megfelelően) a konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakjaként mutatja be a Páva utcai kiállítás. Talán ez a baj az emlékközponttal.”

A Magyar Hírlapban (Nyitás… 13.o.) Kerényi Imre színházi rendező nyilatkozik, akinek rendezésében ma mutatja be az Újszínház az első Keresztény Színházi Fesztivál nyitódarabját, Szabó Magda Az a szép fényes nap című drámáját. Elmondta: „994 őszén járunk, egy nap történetéről szól a darab. A következő napra esik Vajk ünnepélyes megkeresztelése, melynek során felveszi az István nevet. A kereszténység felvételének e pillanata az elsőszülött utódlás szokásának a bevezetését is jelenti. Géza fejedelem zsenge fia lesz az uralkodó, s nem az oldalági örökösödésre számító, erős férfiak. Koppányt nem hívják meg a keresztelés utáni fogadásra. Vadonatúj állami berendezkedés születik a szemünk láttára, s nyugatias szövetségi politika. A németekkel is. A frankokkal, a bajorokkal, ma így mondjuk, a németekkel, korábban hosszan harcoltak a Kárpát-medencei népek, a magyar fejedelemség is. Most, ha úgy tetszik, a hagyományos ellenséggel történik szerződéskötés. Pikáns a helyzet. Azt fogják mondani, hogy mi ezt a színdarabot átírtuk, pedig nem írtuk át. A történetben megjelennek európai méltóságok, és vizsgáztatják Vajkot, hogy vajon elég jól tudja-e a keresztény tanokat. Pontosan úgy néz ez ki, mint amikor az Európai Unió vagy a Világbank kiküldi valamely bizottságát, mely pattogtatni kívánja a magyar kormányt. Szabó Magda ügyesen ábrázolja az európai nagyhatalmak vallási köntösbe öltöztetett, gyarmatosító törekvéseit. De ahhoz, hogy Magyarország megmaradjon, Vajk politikája szerint szövetséget kell kötni velük.”

A Magyar Nemzet (A névadó… 9.o.) beszámol arról, hogy tegnap átadták a Mikszáth Kálmán-díjat, melyet a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (Makúsz), a Magyar Polgári Média Egyesület (MPME) és a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEÚSZ) hozott létre. A kitüntetést megkapta többek között Sályi András, a Magyar Katolikus Rádió Közéleti Szerkesztőségének munkatársa, akinek munkásságát Szikora József, a Makúsz elnöke méltatta. Leszögezte: Sályi András „Polgári értékelvű újságírói és szerkesztői ideál… Felkészültsége révén egyenrangú beszélgetőpartnere bármely riportalanyának, legyen az atomfizikus vagy püspök.”

Magyar Kurír