Napi sajtószemle

Napi sajtószemle

A kronika.ro Márton Áron, az igaz ember címmel számol be arról, hogy kiállítással egybekötött rendezvény keretében emelte ki Márton Áron néhai erdélyi római katolikus püspök példáját a magyar holokauszt-emlékév alkalmával a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. A megemlékezést május 15-én csütörtökön tartották az érseki székhelyen. Mint írják, az elnyomás és a háború megpróbáltatásai közepette Márton Áron beszédei és körlevelei biztatást jelentettek. A kolozsvári Szent Mihály-templomban 1944. május 18-án tartott papszentelésen szót emelt a máramarosszigeti deportálások ellen. Ugyanakkor levélben 1944. május 22-én felhívással fordult a magyar hatóságok képviselőihez, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. Válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.

Történelmi jelentőségű kiállásának elismeréséül Márton Áront 1999. december 27-én a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet a Népek Igaza címmel tüntette ki. A post mortem kitüntetést a bukaresti izraeli nagykövet 2000. június 20-án adta át Jakubinyi György érseknek.

„Márton Áron személye összefonódott az igazság védelmével, népe és a körülötte élő közösségek érdekképviseletével. Kimondatlanul is Márton Áron tekinthető a 20. századi erdélyi közélet szellemi vezetőjének, helytállása és áldozatvállalása ezrek életét erősítette. Emberségével, egyenességével, az igazság védelmében folytatott kiállásával kivívta mind híveinek, mind pedig az Erdélyben élő más felekezeteknek az elismerését és tiszteletét. Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában felvállalt élete ma is példaértékű” – vallják a szervezők (A témával kapcsolatban lásd még május 11-i számunkban a Márton Áron püspök – Az igaz ember című hírünket – a szerk.)

Az erdon.ro A keresztények örvendezőek című beszámolója szerint a XXIII. Festum Varadinum keretében csütörtök este a váradi unitárius templomban tartottak vallásközi párbeszédet. Az egybegyűlteket Molnár Imola lelkésznő köszöntötte, kifejezve reményét, hogy ez olyan alkalom, melyen a közösségi hangulat uralkodik, s Istennek olyan gyermekei vannak jelen, akiknek – bár talán nem mind ismerik személyesen egymást – közük van egymáshoz, kultúraápoló és hagyománytisztelő személyek. Szószéki szolgálatot Czire Szabolcs, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Szentírás-magyarázat szakos tanára, a Magyar Unitárius Egyház valláserkölcsi és nevelési előadó tanácsa végzett. Beszédének alapgondolatául Ézsaiás próféta könyve 61. részének 1. versét, illetve János evangéliuma 2. fejezetének 6-tól 10-ig terjedő verseit választotta. A víz és a bor metaforáját használva hívta fel a figyelmet: a keresztény és vallásos emberek örvendezőek, hiszen Isten azért küldte az ő küldöttjét, hogy örömhírt hirdessen, és az evangélium tartalma is örömben fogantatott. Napjainkban azonban sajnos inkább a keserűség dominál, ami megtöri az örömöt, pedig rajtunk is múlik, hogy „pohár vagyunk-e, amibe belevegyül a szomorúság, vagy tó, amiben feloldódik”. Isten megadja ahhoz a lelket, a szívet és a tudatot, hogy tó lehessünk, „a napfényt és a vizet búzakalásszá és szőlőszemmé alakítja át”, így ha megnyílunk előtte, akkor minden a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a tőle származó örömöt tovább adjunk. Ehhez azonban az is szükséges, hogy azzal a kevéssel is, amit birtokolunk, gyarapítsuk a népünket, közösségünket, egyházunkat, mert minden kicsiből egyszer nagy lesz- hangsúlyozta a teológus.

Az igehirdetés után a testvéregyházak képviselői is üdvözölték a megjelenteket: Fodor József, a római katolikus egyházmegye általános helynöke, Vinczéné Pálfi Judit, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület missziói előadó tanácsosa és Mátyás Attila evangélikus-lutheránus lelkipásztor.

A Magyar Nemzetben (Fehér… 21.o.) Christian Lequesne professzor, a Párizsi Társadalomtudományi Intézet kutatási igazgatója nyilatkozik, aki elmondta: „Az Európai Unióról tudni kell, hogy liberális tervezet, ami magában foglalja a tolerancia szükségességét. Ez a türelmesség azon nyugszik, hogy elfogadjuk Európa különbözőségeit. Például nem egyetlen vallás létezik, amelyet kikiáltunk európainak, hanem vallások. Az európai hagyományokban is számtalan vallás hatásáról beszélhetünk. Bár a kereszténység Európa történelmében vitathatatlanul szerepet játszott, de nem csak egyedüliként, például a zsidó vallást nem lehet megkérdőjelezni. Jelenleg a globalizáció révén az Európai Unióban egyre több polgár van, aki európai uniós útlevéllel a zsebében olyan vallást követ, mint az iszlám vagy épp a buddhizmus. Nehéz lenne azt állítani az Európai Unióról, hogy egyszerűen egyetlen vallásból ered. Tehát ez egy liberális elképzelés, mégpedig politikailag is az.”

A Magyar Nemzetben (25.o.) Kruppa Géza A vérbíró könnyei címmel leszögezi: „Az ötvenes évek korszaka valójában már a világháborút követő hónapokban kezdetét vette. Nem csupán nyilasokat tartóztattak le akkoriban, de ártatlan emberek százai is eltűntek. A célszemélyek közé gyakran kerültek cserkészek is, mert e politikamentes mozgalom fiataljai polgári értékrendjükkel haragra gerjesztették a Politikai Rendészeti Osztály nyomozóit.” Nyilatkozik a lapnak a 86. évében járó Bokody József, a külkereskedőként nyugdíjas éveit töltő technikus, aki évtizedek óta a kommunizmus mártír cserkészeinek történetét kutatja. Cserkészvezetőként került az Andrássy út 60.-ba 1945 áprilisában, alig 15 éves diákként. Elmondta: „Cserkészsapkám okozhatta a vesztemet, mert hasonlított a Hunyadi páncéloshadosztály egyensapkájára, és valamelyik szomszéd feljelentett, azt állítva, hogy a szovjetek ellen harcoltam.” Bokody Józsefnek sikerült megszöknie, de a kutatásai során összegyűjtött dokumentumok szerint más cserkészek nem voltak ilyen szerencsések. Az 1940-es évek második felében koholt vádakkal börtönöztek be több száz cserkészt, a kivégzettek száma megközelítette a húszat. Közöttük volt a szovjet katona meggyilkolásának vádjával halálra ítélt bencés gimnazista Unden Miklós és Dietzl László. Az állítólagos áldozat őrmester holttestét azonban meg sem találták. Rajk László belügyminisztersége idején, 1948-ban a Magyar Cserkészszövetséget feloszlatták, majd Magyar Cserkészfiúk Szövetsége néven újjáalakulhatott, immár vezetői közé beépített saját emberekkel. Ilyen „megbízható” cserkész volt például Olti Vilmos, aki nyilas múltját vérbíróként igyekezett feledtetni. Mindszenty József hercegprímásrais ő mondta ki az életfogytiglani ítéletet 1949 decemberében. Olti hívő katolikus volt, Szegeden cserkészkedett, de később a nyilaskeresztes párt tagja, majd kommunista lett, koncepciós perekben többtucatnyi embert juttatott bitóra vagy ítélt súlyos börtönre. Ő ítélkezett 1948-ban a később pappá szentelt Kerényi Lajos ügyében is, tiltott röpirat terjesztése volt a vád. Kerényi atya 2006-ban a Nyírő Gyula Kórházban látogatott elesetteket, amikor vigaszt nyújtani odaült egy törődött öregember ágyához. Kiderült, a nagybeteg nem más, mint Olti Vilmos, aki sírva kért megbocsátást. Visszatért a hitéhez, és a pap feloldozása hátralévő éveiben enyhítette bűntudatának gyötrelmeit, 2011-ben halt meg. A cikkből kiderül: a „lebutított”, a klérus befolyásától kilúgozott cserkészszövetséget sem tűrte a rendszer, 1948-ban betiltották. A ,mozgalomhoz köthető áldozatok száma azonban ezután is növekedett. Különös története van például Zana Albert egykori cserkésznek. Az ÁVH előszeretettel sorozott be árva gyerekeket, bízva a családi háttér nélküli fiúk vakbuzgalmában. A Rákosi testőrségébe beosztott kék ávós Zana őrmesterrel azonban melléfogtak. A fiatalember megmaradt hazafinak. Az ún. szaléziak perében mondvacsinált vádakkal, a tavaly ősszel boldoggá avatott Sándor István bűntársaként, illegális klerikális szervezkedés, a demokratikus államrend megdöntésének bűntette miatt 1953-ban felakasztották. Mindössze 21 éves volt. Az 1956-os forradalom cserkész áldozatai között tartják számon Hegedűs István többszörös öttusabajnokot, testnevelő tanárt, akit október 24-én Szófia utcai házuk előtt lőttek le az ÁVH-sok. Kruppa Géza a rendszer fricskájának nevezi, hogy Füle Mihály grafikusművész róla mintázta meg az 1957-en kibocsátott húszforintoson karjait széttáró izmos fiú alakját, „így az abszurd szocialista rendszer egyfajta jelképeként Kádár János és a többi gyilkos tudtukon kívül évtizedekig nap mint nap a tárcájukban őrizhették áldozatuk emlékét.”

A Népszabadság Hétvége mellékletében (2-3.o.) három történész, Erdélyi Gabriella, Pálosfalvi Tamás és Klaniczay Gábor nyilatkoznak abból az alkalomból, hogy 500 évvel ezelőtt, 1514-ben zajlott le hazánkban a Dózsa György vezette parasztfelkelés. Révész Sándor újságíró kérdésére – „A kor vallási gondolkodásában hogyan fért összes a Krisztusért, az üdvözülésért folytatott harc a tömeges nemi erőszakkal, melyre a nemesi családok megtámadása során került sor?” – Klaniczay Gábor leszögezte: „Sehogy. Akik a nemes hölgyeket meggyalázták, nem keresztényi elhivatottságból tették ezt, hanem lincselő, elszabadultan kegyetlenkedő tömegként.” Pálosfalvi Tamás felidézte: „Egy angol kapitányról, Sir John Hawkoodról jegyezték fel, hogy amikor a katonái, rendes keresztény, akkor még katolikus angolok összevesztek egy apácán, hogy melyikük erőszakolja meg először, akkor Hawkwood szintén rendes katolikusként leszúrta az apácát, és így oldotta meg a dolgot. Katonát nem szúrunk le, az kell a harchoz, viszont az apáca így tisztán és előbb jut el a jegyeséhez, Krisztushoz. Az az egyházi ember, aki ezt írta, helyénvalónak találta ezt a megoldást.” Erdélyi Gabriella szerint „A főpapok elleni szokásos vád volt ekkoriban parázna vagy szodomita voltuk. Teljesen hétköznapi dolognak számított, hogy a pappá szentelésre csupán a püspöki kinevezés során került sor. Ahogy az alsó papság körében, is nemcsak bevett, de mindenki által elfogadott körülmény volt, hogy konkubinát, ágyast tartanak.”

A Magyar Nemzet (Keresztény… 10.o.) beszámol az első Keresztény Színházi Fesztivál tegnap esti megnyitójáról, amelyen Tarlós István főpolgármester elmondta: szükség van magas színvonalú, keresztény tematikájú előadásokra is. Emlékeztetett rá: a XX. század elejének drámaelmélete még egyenrangúként kezelte a keresztény gondolatkörben született műveket, amelyeket azonban a kommunista uralom háttérbe szorított. A keresztény gondolatkört, eszmerendszert a rendszerváltás után nem sikerült ismét a mindennapok részévé tenni. Ezért különösen fontos az Újszínházat vezető Dörner György kezdeményezése. Dörner György hangsúlyozta: hiányzott Budapestről egy olyan fesztivál, amely a színház nyelvén beszél a hiányról, amit a kereszténység negligálása jelent napjainkban. A rendezvénysorozat fővédnökségét vállaló Böjte Csaba ferences szerzetes levélben üdvözölte a kezdeményezést.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Bohumil Hrabal… 10.o.) beszámolója szerint Magyarország a díszvendége a vasárnapig tartó prágai nemzetközi könyvvásárnak. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter elmondta: a rendezvényre elkészült a katolikus magyar költők antológiája, amely bemutatja, hogy a magyar keresztény hagyomány hogyan járult hozzá a diktatúrák idején a humanizmus túléléséhez. 

Magyar Kurír