Napi sajtószemle

A tegnapi ujszo.com után ma a Népszava (8.o.) A cölibátus eltörlésére kérik Ferenc pápát címmel közli, hogy nyílt levelet intézett 26 olasz nő Ferenc pápához, arra kérve őt, hogy kezdeményezze a papi nőtlenség felülvizsgálatát. Mint írták, „át akarjuk törni a hallgatás falát.”A hölgyek azt állítják: mindannyian közelebbi kapcsolatba kerültek vagy kerülnének papokkal vagy szerzetesekkel. A levélírók személyesen is szeretnének találkozni a Szentatyával. A Népszava emlékeztet rá: Buenos Aires érsekeként Jorge Mario Bergoglio kapcsolatban állt a tavaly novemberben elhunyt Clelia Luróval, az egykori argentin püspök, Jerónimo Podestá özvegyével. 2000-ben Bergoglio meglátogatta a volt püspököt a halálos ágyánál. Avallaneda egyházmegye egykori főpásztora 45 évesen találkozott az akkor 39 éves Cleliával, aki akkor hat gyermek édesanyja volt. Kapcsolatba kerültek, minek nyomán Podestá egy évvel később lemondott az egyházmegye vezetéséről. 1972-ben a papi szolgálatát is feladta, s feleségül vette az asszonyt. 1974-ben, az állandó halálos fenyegetések hatására Podestá elhagyta Argentínát, és csak 1983-ban, a katonai vezetés bukása után tért vissza. Az egyházban továbbra is persona non gratának számított, ezért is jelentett számára oly sokat Bergoglio látogatása 2000-ben – írja a Népszava.

Az erdon.ro  Szent László, új források megnyitója címmel tudósít arról, hogy vasárnap, a XXIII. Festum Varadinum zárónapján, a hagyományoknak megfelelően a katolikus egyházmegye alapítóját, Szent Lászlót ünnepelték a székesegyházban. Az egybegyűlteket Böcskei László váradi római katolikus megyéspüspök köszöntötte nagy szeretettel, magyarul, románul, szlovákul és németül. Kifejtette: a jelenlevők valamennyien hitüknek forrásait keresik az eljövetelükkel, hogy megerősödjenek ebben. Ezt legelsősorban a jóságos Istennél találják meg, aki a mindenkori akadályokat legyőzve megszólít bennünket, üdvözítő akaratával reményt és biztonságot ad. Másrészt a forrást jelenti számunkra Szent László példája is, akire ha bátran feltekintünk, azt látjuk, hogy tanít és vezet bennünket a hit útján a céljaink felé, és harmadrészt forrásra lelhetünk a közösségünkben is, amikor megtapasztaljuk, hogy velünk az Isten, csak általa, az ő segítségével tudunk derűlátóan és bizalommal a jövőbe tekinteni. Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Homíliájában a főpásztor felidézte, hogy húsvét ötödik vasárnapján a hagyományokat követve miért tisztelgünk László király nagysága, kiválósága, vitézsége és szentsége előtt, hajtunk úgy fejet előtte, mint egy városalapító előtt, aki megtalálta az igazi alapot és sarkkövet akire építkezni lehet, vagyis Jézust. Emlékeztetett rá: 1914-ben Széchenyi Miklós püspök hirdette ki: a Szentszék jóváhagyta, hogy június 27-én kívül húsvét ötödik vasárnapja is legyen Szent László ünnepe, egyfajta tanúságtételként a világ előtt, illetve buzdításképpen a keresztény értékek művelésére és továbbadására. Néhány évvel később, a szentté avatás 750. évfordulója alkalmából, 1942-ben Szent László-évet ünnepeltek, a rendszerváltozást követően pedig az érdekvédők, a civilek és a testvéregyházak is bekapcsolódnak az ünneplésbe, 2010 óta pedig egy dátum egyházmegyei zarándoklati nap is egyúttal. Így tehát „a vágy és elköteleződés sokféle irányba rezonált”: egyfelől megerősítette Szent László erényei időszerűségének felismerési feladatát, másrészt pedig azt nyomatékosította, hogy hit alapjaira támaszkodva nekünk is maradandót kell alkotnunk. Ezután a megyéspüspök úgy fogalmazott: a zarándoklat tulajdonképpen egy utazás, mellyel ismételten megilletődünk annak megtapasztalásában, amit Isten értünk tett. Az evangéliumi részletre utalva azt kívánta: az ünneplők tanulják el a farizeusoktól azt a kíváncsiságot, mellyel azok kérdezni merték Jézust, eléje álltak, és türelmetlenül várták a válaszát. Emellett Szent Lászlóhoz hasonlóan, vívják meg a mindennapi jó harcaikat és küzdelmeiket, ugyanolyan tartással, erővel és bátorsággal, mely Szent Lászlót is jellemezte, és amit a Bazilika főbejárati előtti szobra is sugall. Szentbeszédében Böcskei László püspök végül figyelmeztetett: Istenre támaszkodva ne ellenségeskedjünk egymással.

A szekelyhon.ro Ismét épül az istenháza címmel számol be arról, hogy három évvel a madéfalvi veszedelem tiszteletére állított emlékmű közelében felépítendő Siculicidium-kápolna alapkőletétele után végre tető alá kerülhet a létesítmény. Az idei munkálatok hamarosan elkezdődnek, az épület befejezésére azonban még várni kell. Ez a beérkező adományok és a rendelkezésre álló pénzforrások függvénye. A községbéli római katolikus plébánia fennállásának századik évfordulóján, 2011 pünkösdvasárnapján tették le az épület alapkövét. Azóta a kétszázötven személy befogadására tervezett istenháza oldalfalai már állnak, a tetőszerkezet gerendái is a helyükre kerültek. Az eddig megvalósított munkálatokhoz a helyi közbirtokosság ötvenezer lejjel és a szükséges faanyag biztosításával, míg a településről elszármazott, jelenleg Zeteváralján szolgáló Mátyás Gábor plébános, szentszéki tanácsos az épülethez szükséges teljes téglamennyiséggel járult hozzá. A helyi önkormányzat a tervek elkészítéséből vette ki részét. Most újabb lendületet vehet az építkezés, hiszen a megyei önkormányzat 80 ezer lejes támogatást utalt ki a beruházásra. „Ebből a pénzből tető alá lehet hozni az ingatlant, illetve a kivitelező irányába felgyűlt kisebb adósságot is ki tudjuk fizetni” – számolt be Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere, hangsúlyozva: sok adomány érkezett az építkezésre, amiért ezúton is köszönetet mondanak. A tetőszerkezet elkészítése után azonban újabb forrásokra lesz szükség, ugyanis az erre a célra benyújtott több magyarországi pályázatra nem érkezett pozitív válasz. A községvezető szerint talán a helyi közbirtokosság is hozzá tud járulni még az építkezéshez, emellett a helyi önkormányzat is próbál forrásokat biztosítani. Az elképzelések szerint a leendő kápolna szomszédságában található régi plébánia egy részét lebontják, a megmaradó részt pedig két folyosóval összekötik az új épülettel. Mint azt a polgármestertől megtudtuk, a majdani kápolnát Szent Anna tiszteletére fogják felszentelni.

A madéfalvi plébánia várja azok adományait, akik bármilyen módon hozzá szeretnének járulni a kápolna építéséhez. Az ezzel kapcsolatos információkat a www.madefalvaplebania.ro internetes portálon lehet elolvasni a Siculicidium-kápolna menüpont alatt.

Az erdon.ro A váradi vár építészettörténetéről címmel közli, hogy péntek délután a XXIII. Festum Varadinum keretében mutatták be a Lorántffy Központban Péter I. Zoltán A nagyváradi vár építészettörténete című kötetét, a Partiumi füzetek 78. számát. A szép számú érdeklődő előtt a bemutatott könyvet alaposan és szakszerűen ismertető Dukrét Géza, a PBMET elnöke felhívta a figyelmet: Péter I. Zoltán az egyik legtermékenyebb kutatója, tagja az egyesületnek, hiszen 30 önálló kötete jelent meg eddig, 12 esetében működött közre társszerzőként, és 20 tanulmányt is közölt gyűjteményes kiadványokban. A Bihar Megyei Tanács és az RMDSZ Bihar megyei szervezete támogatásával, a Partiumi füzetek sorozat 78. darabjaként napvilágot látott mostani kötettel a nagyváradi vár építészettörténetén keresztül kalauzol végig bennünket, bemutatva a különböző korszakokban bekövetkezett változásokat. Ennek megfelelően a román kori várról szóló fejezetben olvashatunk a váradi prépostság és püspökség megalapításáról, a vár kezdeteiről, a román kori székesegyházról, és egyéb várbeli építményekről. Ezután a gótika korával ismerkedhetünk meg, a püspökvár védőművével, a csúcsíves székesegyházzal, a gótikus püspöki palotával és egyéb várbeli épületekkel, valamint a királyszobrokkal.

Az építkezések a reneszánsz című rész arról szól: milyen volt a vár védőműve a kor elején, az ötszögű, ötbástyás külső vár, a püspöki palota és az újkori belső vár. Ismereteket szerezhetünk a török kori várról is, majd megtudhatjuk, mi történt a barokk korban (az ostromkár felszámolása, a külső vár korszerűsítési terve, a belső vár átépítése a 18. század derekától, a belső vár 19. század végi átépítése).

A Magyar Nemzetben (8.o.) Csejtey Dezső Döntés Európáról címmel úgy véli: az a fajta homogenizáció, amelyek megvalósítására az unió jelenlegi vezető kisebbsége törekszik, kísértetiesen emlékeztet a hetvenes évek „agitpropos fejtágítóira”, amelyeken mindig a szocializmust fenyegető három fő veszélyre hívták fel a figyelmet: a nacionalizmusra, a vallásosságra, valamint a kispolgáriságra, vagyis a burzsoá individualizmusra, „amelyek áfiumával szemben egyedül a proletár internacionalizmus, a tudományos ateizmus és a szocialista embereszmény kínált orvosságot.” A cikkíró szerint napjainkban pedig „az a jelenlegi uniós homogenizáció, amely a nemzeti szuverenitás minél erősebb leépítését és a nemzeti elvek háttérbe szorítását tűzi ki célul, számos tekintetben nem más, mint a globális kapitalizmus öltözetébe bújtatott proletár internacionalizmus. A keresztény vallás értékeinek az uniós chartákból való kitessékelésében pedig mintha a tudományos ateizmus egynémely tétele visszhangozna. A három orvosság közül egyes-egyedül a szocialista embereszmény párolgott el, s maradt helyette a burzsoá individualizmus, de az nagyon. Vagyis az Európai Unió birodalmi átszervezésére irányuló eurokrata elképzelések mögött gyakran meglepően korszerűtlen gondolatok húzódnak meg.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Közös… 10.o.), beszámolva a prágai könyvvásárról, amelynek hazánk a díszvendége, megemlíti, hogy a rendezvényre jelent meg Esterházy Péter Javított kiadás című regényének cseh fordítása. A kötetben az író saját apja ügynökmúltját dolgozza fel. Elmondta: „Magyarországon kisebb-nagyobb mértékben az egész társadalom együttműködő volt, ami nehezebbé teszi a múlt feltárását. A katolikus egyház jó példával járhatott volna elöl, hiszen a bocsánatkéréssel kapcsolatban nagy kollektív tudása van, de ez a szembenézés mégsem történt meg.” Kitér a lap arra is, hogy Martin C. Putna irodalomtörténész szerkesztette a katolikus költők antológiáját, amely szintén a könyvvásáron jelent meg. A kötet Ady Endre, Pilinszky János, József Attila, Nemes Nagy Ágnes és kortársaik verseit és esztétikai gondolkodók, például Sík Sándor írásait tartalmazza. Csehországban hiánypótló a kötet, számos európai ország katolikus irodalmából jelent már meg válogatás. A katolikus itt az egyetemességre utal, nem katolikus költők istenes vagy istenkereső versét is tartalmazza a gyűjtemény.

Magyar Kurír