Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (14.o.) Ferenc pápa zarándokúton címmel tudósít arról, hogy szombaton kezdődő szentföldi látogatásáról beszélt Ferenc pápa a római Szent Péter téren tartott szerdai általános audiencián, hangsúlyozva, hogy útjának kizárólag vallási célja van. Kijelentette: két okból megy a Szentföldre. „Azért megyek, hogy fivéremmel, I. Bartolomaiosszal találkozzam, és hogy a békéért imádkozzam azon az oly sokat szenvedő földön.” A lap emlékeztet rá: a Szentatya és az ökumenikus pátriárka találkozója egybeesik elődeik, VI. Pál és Athénagorasz 1964-es jeruzsálemi találkozójának 50. évfordulójával. Idézi a Magyar Nemzet Uzi Landau izraeli idegenforgalmi minisztert, aki azt mondta: Ferenc pápa a „zsidó nép és Izrael állam igazi barátja, látogatása rendkívüli értékű Izrael számára.” Hozzátette: az izraeli kormány nem fogja tűrni, hogy zavargás kísérje Ferenc pápa útját. Leszögezte: „Izrael biztos hely a keresztények számára, és az is marad.” Hozzátette: Ferenc pápa szentföldi útjának napjaiban az Izraelbe érkező keresztény turisták és zarándokok létszámának tízszázalékos emelkedését várják.

A Népszava (8.o.) Tagadja a vádat a volt vatikáni államtitkár címmel közli, hogy Tarcisio Bertone volt vatikáni államtitkár tagadta, hogy hűtlen kezelést követett volna el. Az ADN Kronos hírügynökségnek cáfolta, hogy 15 millió euróval élt volna vissza, amint azt a Bild Zeitung jelentette. A lap forrása azt állította, hogy részvényekkel való átváltás tranzakciója révén egy médiavállalkozás, Bertone barátja számlájára folyósították az összeget. A Lux Video nevű cég az olasz közszolgálati csatorna egykori elnöke, az egyházi életben igen jártas Ettore Bernabei tulajdonában van. A részvényekkel való ügyeskedést a volt államtitkár a vatikáni bank (IOR) ellenére hajtotta végre a német újság szerint. Bertone azonban közölte: akcióját a bíborosi tanács, valamint az IOR felügyelőbizottsága is jóváhagyta, és ezt egy 2013. december 4-én született feljegyzés is bizonyítja. A tranzakció minden lépése átlátható volt. A Népszava emlékeztet rá: Bertonét a Kúria irányítójaként is számos bírálattal illették önkényes vezetési stílusa miatt. Tavaly mentette fel Ferenc pápa, utódaként Pietro Parolint nevezte ki.

A maszol.ro Rabbi és cserkészvezető is lebukott gyerekpornó miatt New Yorkban címmel számol be arról, hogy reptéri biztonsági ellenőr, több rendőr, mentős, rabbi és cserkészvezető is volt a 71 letartóztatott pedofil között, akit az elmúlt hónapokban egy fedett akció segítségével kaptak el a New York-hatóságok. A bevándorlási hivatal, a belbiztonsági minisztérium és a New York-i rendőrség szerdai sajtótájékoztatója szerint ez volt az eddigi legnagyobb szabású akció a legnépesebb amerikai városban a gyermekekről készült, nyíltan szexuális felvételek gyártói, birtoklói és terjesztői ellen. James Hayes különleges ügynök szerint a gyerekpornó iránti kereslet "járványméretűvé" vált.

A Magyar Nemzet (14.o.) Véres merényletek Nigériában címmel számol be arról, hogy két pokolgép robbant a nigériai Jos városának egyik forgalmas részén, a merénylet legalább 118 életet követelt, de további holttestek is lehetnek a romok alatt. Főleg keresztény nők az áldozatok. Bár a támadásért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget, a legvalószínűbb, hogy ismét a Boko Haram áll a háttérben. Az iszlamisták egy kis faluban is mészárlást hajtottak végre.

A Heti Válasz (10-12.o.) Európai Keresztény Államok? címmel ír arról, hogy a hétvégi európai parlamenti választáson kiderül, milyen pozíciói lesznek a jobboldali Néppártban az Orbán Viktorhoz hasonlóan keresztény vonalat követőknek. A lap rámutat: törésvonal az európai konzervatív pártszövetségen belül is van: míg a szlovák képviselőket néha „vatikániaknak” gúnyolják, a skandinávok támogatják az egynemű párok házasodását. A HV emlékeztet rá, hogy David Cameron brit miniszterelnök húsvéti beszédében kiállt a felelősségen, a kemény munkán, az együttérzésen, az alázaton, a szereteten alapuló keresztény értékrend mellett, és Angliát keresztény országnak nevezte. Szavai egész Európában feltűnést keltettek, aláíró értelmiségiek dühével találta szemben magát, de az esetnek legalább annyi haszna volt, hogy rávilágított: egy nem csupán gazdasági, de identitásválsággal is küszködő földrészen fontossá válik a gyökerek kérdése. Az orgánum kiemeli, hogy e témáról már többször beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, így május 6-án a berlini Európa Fórumon német üzletemberek, politikusok előtt azt mondta: „A kereszténység nemcsak vallás, hanem kultúra is, amire egy egész civilizációt építettünk föl… Ha az emberek úgy érzik, hogy az európai politika harcol a saját gyökerei ellen, ha szégyelli bevallani, hogy valójában mi egy keresztény földrész vagyunk, akkor csak gyarapítani fogjuk az Európai Uniótól elidegenedők számát.” Orbán Viktor két nappal későbbi miniszterelnöki eskütételekor hasonló szellemben nyilatkozott: a nagy kérdés immár az, hogy a hozzá hasonlóan gondolkodó politikusok milyen befolyást szereznek az európai parlamenti választáson. E felfogásnak ugyanis nem csak a brüsszeli testületen belül nincs többsége, de a földrész jobbközép pártjait tömörítő Európai Néppártban is sokan vitatják a keresztény világértelmezést – írja a Heti Válasz.

Ugyancsak a Heti Válaszban (74.o.) Heim Péter Keresztény-konzervatív társadalmi tézisek címmel tényként állapítja meg: a magukat liberálisnak mondók közül sokan nem tolerálják a konzervatív keresztények álláspontját. „A magam részéről nem akarom rákényszeríteni másokra a közgazdasági, társadalmi téziseimet, de elvárható az is, hogy ne nevezzék antidemokratikusnak azokat, akik a hagyományos keresztény értékek mellett állnak ki és azokért küzdenek. A keresztény embereknek ugyanolyan joguk van hirdetni világképüket, mint a nem keresztényeknek, és fordítva. De mindeközben tiszteletben kell tartanunk másokat. Ne ítélj, hogy ne ítéltess; ahogy másokat mérünk, úgy fognak minket mérni. Ha valaki a másik oldalról valami jól csinál, azt el kell ismernünk, Ezeket az elveket kellene betartani.” A közgazdász szerző nagyon fontosnak tartja a másik ember tiszteletét, de ennek kölcsönösnek kell lennie. „Persze, nehéz mindig keresztényként viselkedni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindent el kell fogadnunk, és semmi ellen nem szabad felemelnünk a szavunkat. Krisztus is kiverte a kufárokat a templomból, de sajnos sokszor a magukat kereszténynek mondó politikusok csak ezt veszik át tőle, és a megbocsátást nem, pedig valójában ezt a kettőt kell egyesítenünk. Ez talán a legnehezebb, s remélem, Magyarország el tud ezen az úton indulni. Vannak jó lépések, de sokszor talán túl erős a kufárok templomból való kiűzésének hangoztatása, és halk a megbocsátás hangja.”

A szekelyhon.ro Nem lesz Szent István-szobor pünkösdre című tudósítása szerint nagy erőkkel zajlik a gyergyószentmiklósi Szent István tér rendezése, a kivitelező cég vállalja, hogy a templom búcsújának időpontjáig elvégzik a betervezett munkálatokat. Bár szó volt arról, hogy a június 8-ai ünnepségen sor kerül a Szent István-szobor felavatására is, úgy tűnik, az alkotás kihelyezése még várat magára. A Szent István tér rendezésére meghatározott hároméves határidő idén augusztusban lejár, egyelőre még kérdéses, hogy addig sikerül-e teljes mértékben elvégezni a terv szerinti munkálatokat. Ez csupán pénz kérdése – mondta Siklódi Károly munkálatvezető, a kivitelező BCM Construct cég munkatársa. Amit biztosan állít, hogy a templom búcsújának időpontjára, Szent István király jobbjának felmagasztalása, ereklyéinek átvitele ünnepére, azaz június 8-ára befejezik az addig vállaltakat, a tér alsó részének rendbetétele pedig egy következő fázisra marad.

A beruházást 2011-ben indította el a város önkormányzata, idén 500 ezer lejt különített el a munkálatokra. Az összegből folytatták a járdásítást, nekiláttak a térkövezésnek, folyamatban van a zöldövezetek kialakítása és az utcai bútorzat kihelyezése. A munkálatok jelen fázisában több mint 500 négyzetméter járófelület készül újfalvi vágott kőlapokból, illetve andezit lapokból. A zöldövezet terén is nagy változások lesznek, a parkosítás során kiültetendő több mint ezer növényből a júniusi ünnepig fasorokat helyeznek el a templom bejárata felőli részre és gyepesítés is lesz. A tér egészére szóló tervek egyébként több mint 2000 négyzetméter zöldövezet kiépítését, 3000 négyzetméter térkő elhelyezését tartalmazzák, az utcabútorzat részét képezik a pergolák, szemetes kukák, információs táblák és a padok. A zöldövezeteket virágokkal, több fafajtával ültetik be. Madaras Szidónia sajtóreferens elmondta:a Szent István-plébánia által megbízott kivitelező is dolgozik a harangláb elkészítésén, de amíg ez nem nyeri el végleges formáját, illetve a térrendezésben is akad még tennivaló, nem helyezik ki a Polgár Botond szobrászművész által elkészített Szent István-szobrot. Az alkotás felszentelésére egyébként korábban már több dátumot is megjelölt a városvezetés, bizonyos körülmények miatt azonban eddig még egyik sem bizonyult megfelelőnek.

A karpatinfo.net Görögkatolikus egyetemisták és főiskolások hétvégéje Csonkapapiban tudósít arról, hogy kárpátaljai főiskolások és egyetemisták számára szervezett május 16-a és 18-a között lelki programot a Rákóczi-főiskola görögkatolikus lelkészsége, a GörögKör. A lelki és szellemi feltöltődésre vágyó fiatalok egy csendes, nyugodt helyen, a Csonkapapi Cigánymissziós Központban gyakorolhatták a keresztény hit elmélyítését. A hétvége alapgondolatát a haladni, építeni, megvallani fogalmak határozták meg. Az est vendége Kacsúr András beregszászi színész volt, aki a pályafutásáról és a hivatásáról beszélt, illetve elmondta, hogy az ő életében hogyan van jelen Isten. A jelenlévők számos kérdést intéztek a színészhez.

A szombati nap imaórával és közös reggelivel indult, majd Grunda János, a Kisvárdai Görögkatolikus Egyházközség parókusa osztotta meg gondolatait a fiatalokkal. Előadásában útmutatót adott arról, hogyan kövessük Istent a mai, rohanó világban, hogyan tartsuk meg keresztény hitünket, s maradjunk a helyes úton.

Esti programként a GörögKör vezetője, Marosi István atya egy filmet vetített le a fiataloknak. A Csodás álmok jönnek című filmdráma Richard Matheson 1987-ben kiadott azonos című regénye alapján készült, rendezője Vincent Ward, főszereplője Robin Williams. A film címét Hamlet egyik monológjából kölcsönözték: „...Mert hogy mi álmok jőnek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt...". A film egyes jelenetei Dante Isteni színjátékára utalnak, s a „mi van a halál után?" klasszikus kérdését boncolgatják.

A főiskolások és egyetemisták hétvégéje vasárnap, a nagybégányi görögkatolikus templomban megtartott Szent Liturgiával és az azt követő ebéddel zárult.

A Magyar Nemzetben (10.o.) P. Szabó Ernő Felrajzolta a Bibliát egy lepedőre címmel számol be arról, hogy Hajnal János – Giovanni Hajnal – (1913-2010) válogatott műveiből nyílt kiállítás május 9-én a Római Magyar Akadémián. „A római magyar képzőművészeti jelenlét leginkább ismert, legnagyobb hatású személyisége tárlatán” festmények, rajzok, nyomatok mellett murális műveiről, üvegablakiról készült fotók, illetve azokhoz készült fotók, illetve azokhoz készült vázlatok láthatók június 15-ig. A cikkíró idéz Hajnal János művészi hitvallásából: „Meggyőződéssel vállalt hivatásom a szakrális művészet. Ez ad lehetőséget nekem arra, hogy az emberről és problémáitól beszéljek. Szerintem a művészet csak akkor szakrális, ha az ember éli.”

Magyar Kurír