Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Távozott… 8.o.) és a Népszava (Eltűnt… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy elutazott kedden Argentínából Richard Willimson brit katolikus püspök, akit az argentin kormány felszólított, hogy hagyja el az országot, mivel egy korábbi nyilatkozatában tagadta a holokausztot. A főpásztor nem volt hajlandó elárulni, hogy hová megy a dél-amerikai országból, ám az argentin TN televíziós csatorna szerint egy Londonba tartó gépre szállt fel Buenos Aires repülőterén. A Népszava azt is közli, hogy Franciaországban a Rasszizmus és Antiszemitizmus Nemzetközi Ligája feljelentést tesz Richard Williamson ellen.

A Magyar Demokratában (50-51.o.) Hankó Ildikó Igaza volt-e Darwinnak? címmel emlékszik arra, hogy 200 éve született Charles Darwin, az evolúcióelmélet megteremtője. A cikkíró felidézi, hogy 'A fajok eredete' című, „máig tudományformáló” kötete ellen csak bizonyos egyházi körök fogalmaztak meg kritikákat, „holott erre semmi okuk nem volt, mert a darwini evolúció más síkon mozog, és kiválóan megfér a teremtés, a hit alaptételeivel, sőt erősítik egymást.” Hankó Ildikó kifejti: „Bonyolultsága okán és a Biblia szó szerinti értelmezésének fényében a darwinizmus veszélyes tannak számított, sőt, napjainkig vannak ellenzői… Pedig a darwinizmus és a vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét, olyannyira, hogy egymást igazolják. Már XII. Piusz pápa ’Humani generis’ című enciklikájában azt fejti ki, hogy az evolúció alkalmazható az emberi test eredetének magyarázatára, de spirituális kérdésekre nem ad elegendő választ. Hasonló módon vélekedett II. János Pál pápa, aki a Pápai Tudományos Akadémián 1990-ben tartott beszédében ugyancsak elismerte az evolúció szerepét, de hangsúlyozta, hogy inkább fejlődéselméletekről kellene beszélni, mint a fejlődés elméletéről. Kifejtette, hogy az embert nem lehet egyszerű eszközként sem fajának, sem a társadalomnak alárendelni, mert önértéke van. Ha ezeket a megfontolásokat nem tartják szem előtt, akkor olyan következményei lesznek a darwinizmusnak, mint amiből a szociáldarwinisták építették föl nézeteiket.” A cikkíró ugyanakkor megállapítja: az evolúciót a kreacionizmus utasítja el, „amely szerint az élőlények fajtái külön-külön lettek teremtve. A kreacionizmus elméletének több fajtája létezik, és már Darwint megelőzőn is voltak követői. A ’fiatal föld’-kreacionizmus szerint bolygónk csak 6-7 ezer, netán néhány tízezer éves, a bibliai teremtéstörténet a Föld keletkezésének és benépesülésének pontos leírása. Az ’idős föld’-kreacionizmus elfogadja a Föld és az Univerzum korát, de a Bibliában szereplő hat napot nem ’24 órásnak’ tekintik, hanem jóval hosszabbnak. Az intelligens tervezés a XX. század végén jött létre az Egyesült Államokban, és arra alapul, hogy az élővilágban léteznek olyan összetett rendszerek, melyek kialakulását a darwini evolúcióval nem lehet megmagyarázni.” Hankó Ildikó hangsúlyozza, hogy a legtöbb tudós általában összeegyeztethetőnek tartja a hitet az evolúcós elmélettel és a modern tudománnyal.

Hazai hírek

A Népszabadságban (Jövőkép kell… 2.o.) Bíró András alternatív Nobel-díjas polgárjogi aktivista nyilatkozik, aki szerint ma már olyan erőteljes a cigányellenesség, hogy nyíltan lehet mondani és tenni azt, amit korábban legfeljebb csak szégyenkezve. Leszögezte: „Politikai konszenzusra volna szükség. És azt tágítani és tágítani. Hadd említsem példának a nagy egyházakat, amelyek csak potenciális hívekként tekintenek a cigányokra, de felelősséget már nem vállalnak értük oktatási és szociális téren… Amerikában például a feketemozgalom sikere elképzelhetetlen lett volna anélkül, hogy az egyházak ne nyitották volna meg a kapuikat előttük.” (A témához lásd lapunk február 14-ei számában megjelent, Minta a megoldáshoz – Beszélgetés a katolikus cigánypasztorációról című, Dúl Gézával készített interjúnkat – a szerk.)

A február 21-ei Magyar Hírlap után ma a Magyar Nemzetben (Az élet… 5.o.) is nyilatkozik Kuklay Antal körömi plébános, a Parma fidei – a Hit pajzsa-díj idei kitüntetettje. Az 1956-ban tíz évre elítélt, de 1963-ban amnesztiával szabadult lelkipásztor szerint „volt itt valamiféle rendszerváltozás, amely csak sérülékeny demokráciát eredményezhetett. A nyeregben maradó volt kommunisták ugyanis az elnyomó rezsimben szocializálódtak, döntéseik motivációja a rossz lelkiismeret és az önzés. Tőlük nem lehet várni, hogy elválasszák a hatalmat a pénz-, a hír- és az alvilágtól.” A beszélgetésből az is kiderül, hogy a művészettörténészi végzettséggel is rendelkező, Pilinszky János költészetének egyik legavatottabb szakértőjeként is ismert lelkipásztor „nem zárkózott a tudomány elefántcsonttornyába, nem vált közömbössé embertársai nélkülözése iránt… Körömben egy néhai módos parasztgazda tornácos házát a helyi, többségbe kerülő cigány gyermekek számára újították fel olyan közösségi térré, ahol ezek a gyerekek háztartási alapismereteket sajátíthatnak el. A szintén szolgálati körébe tartozó Kesznyétenen és Kiscsécsen Kuklay Antal egy-egy templomot építtetett. Kesznyéten református falu, ott szinte csak a cigányok katolikusok.” Antal atya elmondta: „Itt eddig csak magyar portákon voltak misék, ahová a cigány emberek nem mertek belépni, de az új templomot a magukénak fogják érezni ők is.” A „pusztuló magyarságra” vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a körömi plébános rámutatott a kesznyéteni, még át nem adott templom járóbetonján egy kicsiny lyukra: egy onnan induló, girbegurba rajzolaton egy giliszta a még meg nem kötött betonon felküzdötte magát, majd hosszú utat tett meg. Kuklay Antal kifejtette: „Ez az élet drámája és heroizmusa, ami a magyarság jelenlegi helyzetének jelképe is lehetne. Hála Istennek, vannak kiemelkedő, állhatatos, nagy szaktudású és elkötelezett embereink, akik példát adnak mindnyájunknak abból, hogy meg lehet küzdeni a különféle, minket fojtogató monopóliumokkal.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Hazakerült… 14.o.) közli, hogy ma hazahozzák a Somogyvár Kupa-hegyén álló, egykori bencés apátság alapítólevél másolatát. A Szent László király első temetkezési helyén álló, XI. század végén alapított apátság alapítólevél-másolatát – amelyet eddig a franciaországi Saint-Gilles apátság dokumentum-gyűjteményében őriztek – az Országházban vette át Gérard Larchertől, a francia nemzetgyűlés elnökétől Szili Katalin, a parlament elnöke és Móring József Attila országgyűlési képviselő, Somogyvár polgármestere. Az emlékhely feltáró munkáiban kiemelkedő szerepe volt Bakay Kornél őstörténésznek, aki szerint az idén tízmillió forintra volna szükség ahhoz, hogy a Kupa-hegyen egy rendes látogatóközpont létesülhessen.

Magyar Kurír