Napi sajtószemle

A Népszabadság Hétvége melléklete (8.o.) Jaruzelski: ítélet nincs címmel a 90 évesen meghalt Wojciech Jaruzelski tábornok, volt lengyel elnök interjúiból idéz. A Polityka hetilapnak adott nyilatkozatában Jaruzelski felidézte, hogy Torinóban volt egy nagy konferencia a peresztrojka huszadik évfordulója alkalmából. „Walesa a maga módján osztotta meg az érdemeket. Szerinte ez ötven százalékban II. János Pál pápa érdeme, harminc százalékban a Szolidaritásé, és húsz százalékot adott más tényezőknek. Először meg kellene kérdezni, ki akarta megdönteni a rendszert, ki nem akarta, és mégis azt tette. Reagan, a pápa és a Szolidaritás meg akarták dönteni. Gorbacsov, én és mások át akartuk alakítani.”

A Magyar Nemzetben (40.o.) Farkas Adrienne Ezredévnyi legenda címmel emlékeztet rá: hagyomány által szentesített, ősi jog a veszprémi püspök királynékoronázási joga. A veszprémi püspök egyben a királyné kancellárja címet is viselte, ebben a tisztségben Mindszenty József későbbi bíboros, hercegprímás volt az utolsó. A cikkíró kiemeli: Veszprém ezért lett a királynék városa, ezenkívül még gyönyörű is. Az idén különösen szép tárlattal – Királynékoronázás: a nemzeti örökség része című kiállítással – készül a nyárra a veszprémi várban lévő Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény. Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény igazgatója elmondta: a kiállítás külön és tematikus rendben mutatja be azokat a főpásztorokat, akik szolgálatuk idején a királynékoronázási jogot gyakorolták. „Úgy tűnik, Veszprém jó ugródeszka volt az országos egyházi méltóságokhoz is. Az 1200-as évek fordulóján élt Robertus püspök mellett további tizenkét veszprémi püspök lett később esztergomi érsek, Magyarország prímása. A koronázó főpapok között számos nagy formátumú püspököt ismerünk: gondoljunk Vetési Albert mellett a kiváló szónok és műfordító Kopácsy Józsefre, Ranolder Jánosra, az iskolaalapítóra, Erzsébet királyné koronázó főpapjára, a keleti nyelvek professzorára, bibliafordítóra, valamint a mecénás, könyvgyűjtő báró Hornig Károly bíborosra, Zita királyné koronázási püspökére. A koronázási jog gyakorlásán kívül a veszprémi püspökök más érdemeit is meg kell említenem. Így például diplomáciai szolgálatot tett a Magyar Királyságnak Uski János püspök Zsigmond király korában. Széchenyi Pál a Rákóczi-szabadságharc idején. Katona és hadvezér volt a várnai csatában a Luxemburgi Erzsébetet koronázó Rozgonyi Simon és az olasz származású Dominis János. Horvátországi csatában esett el Beriszló Péter.”

A szekelyhon.ro Áldozócsütörtök a csíksomlyói kegytemplomban címmel tudósít arról, hogy negyven nappal húsvét után, áldozócsütörtökön az Úr Jézus mennybemenetelét ünnepelték a csíksomlyói kegytemplomban, ahol Urbán Erik templomigazgató celebrálta az esti szentmisét. Az Újszövetség tanúsága szerint ezen a napon Jézus elbúcsúzott tanítványaitól, küldetést bízott rájuk, és megígérte, hogy elküldi a Szentlelket; majd a szemük láttára felemelkedett a mennybe. „Ha jól belegondolok a mai ünnepbe, akkor egyrészt gyönyörű szép, viszont arra is gondoltam, hogy Jézus Krisztusnak a mennybemenetele az én életemre és a hétköznapjaimra milyen hatással van. Hol mutatkozik meg az én életemben, hogy hiszem és vallom, hogy Jézus Krisztus felment a mennybe és ül az Atyának jobbján” – elmélkedett Erik testvér. Hozzátette: „Örülök, hogy Jézus Krisztus felment a mennybe, hisz van egy szószólóm, egy közbenjáróm a mennyei Atya előtt. Jézus Krisztus egy egészen új létformában van jelen köztünk, mert ameddig a Földön volt, addig az apostolok mellett járt, most pedig egyenesen bennünk van.”

A kronika.ro Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes lesz a csíksomlyói szónok című beszámolója szerint tegnap az Erdélyi Ferences Rendtartomány közölte: Oláh Dénes, a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Egyházközség plébánosa, a Maros-Küküllő egyházkerület főesperese lesz a csíksomlyói búcsú idei szónoka. A pünkösdi csíksomlyói zarándoklat liturgikus programja június 6. és 9. között zajlik majd. Az ünnepi búcsús szentmise június 7-én, szombaton 12 óra 30 perckor kezdődik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. Az eseményt élő adásban közvetíti a Duna Televízió és a Mária Rádió. A szentmise főcelebránsa Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, egyetlen meghívottja pedig az ünnepi szónok, Oláh Dénes főesperes lesz.
A Hargita megyei Korondon 1957-ben született Oláh Dénes korábban Alsócsernátonban, Petrozsényben és Kolozsváron szolgált. Számos egyházirodalmi könyv szerzője. Tanított a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológia karán, és 12 éven át szerkesztette a kolozsvári rádió római katolikus egyházi adásait. „Csíksomlyó ma is eleven üzenet, kisugárzása ma is erős, ma is időszerű. Ma is azt kérjük a Székelyek Nagyasszonyától, tekintsen le kegyesen gyermekeire, áldja meg Székelyföld határait! Gyermekei továbbra is legyenek dolgosak, törekedjenek az erkölcsös és istenes életre, bátran álljanak ki az igazságért, józansággal ítéljék meg evilági dolgaikat” – írta közleményében Urbán Erik csíksomlyói templomigazgató.

A szekelyhon.ro Az élet folytonosságának ünnepe címmel közli, hogy bár az idő hűvösre fordult, és az eső is többször szemerkélt, sokan vettek részt pénteken a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium ötosztálynyi végzősének ballagásán. A ballagókat és az őket ünneplőket köszöntő Juhász-András Réka igazgató-helyettes felidézte: különleges év telt el az iskola életében, több nagyszabású rendezvényt bonyolítottak le. Ugyanakkor veszteség is érte az iskolaközösséget, utolsó útjára kísérték Laczkó József matematika szakos tanárt, akiről a ballagáson egy perces néma csenddel emlékeztek meg. Ballagási ünnepi beszédében Varga László, a gimnázium igazgatója kifejtette: a ballagás az élet folytonosságának ünnepe, egy új felnőtt nemzedék jelentkezésének gyönyörű pillanata. Az igazgató arra buzdította a ballagókat, hogy tiszteljenek és szeressenek mindent embert, elsősorban azokat, akikkel évszázadok óta együtt élünk. Felidézte: a nemrég lezajlott európai választások egyes nyugati országokban baljós eredményeket hoztak, és nem szabad elfeledni, hogy korábban hová vezetett és hová vezethet ismét a gyűlölet, a nacionalizmus, a türelmetlenség, a közügyektől való elfordulás, a beletörődés. Varga László leszögezte: hiszi és reméli, hogy a ballagók az iskola névadójának, Márton Áron püspöknek azon tanítását választják majd erkölcsi iránytűnek és követendő példának, mely szerint az igazi hívő a felebarátját úgy szereti, akár a testvérét, még akkor is, ha más nyelven beszél.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere emlékeztetett rá: ti vagytok a százkettedik nemzedék, amely elballag ezen patinás intézmény falai közül. Elmesélte, hogy egy helytörténeti kiállításon tapasztalta: a bemutatott életterekben nincs kályha, márpedig tűzhely nélkül nincs család, nincs mi köré gyűlni, nincs amiből a szó alapvető és átvitt értelmében melegséget kapni, táplálkozni. Saját generációja és a ballagók is szerencsések, hisz nemcsak a családjukban volt ilyen tűzhely, hanem az iskola is akként működött – mondta a polgármester. Ezért hisz abban, hogy a fiatalok álmai, tervei valóra fognak válni, akkor is, ha ma néhány ezek közül talán túl merésznek látszik.

A maszol.ro Segédápolókat képez térítésmentesen a caritas címmel adja hírül, hogy munkanélküli vagy szakképesítés nélkül dolgozó nők részesülhetnek segédápolói képzésben júniustól több megyében. A szakmai továbbképzést a gyulafehérvári caritas szociomedikális ágazata szervezi, partnerségben a jászvásári caritasszal és a Four Change Egyesülettel. A 720 órás kurzusnak az egyharmada elmélet, kétharmada gyakorlat. A caritas a felkészítőhöz szerződést köt a kórházakkal, Hargita megyében a gyergyószentmiklósi intézményben 50, a csíkszeredai kórházban hatvan személy tanulhat majd, a székelyudvarhelyi intézmény keretszámáról még egyeztetnek. A jelentkezés alapfeltétele a megszerzett érettségi bizonyítvány. A program elindítói abban bíznak, hogy a tanfolyam elvégzése után a nők könnyebben találnak majd munkát. A képzés ingyenes, ugyanis a caritas az Európai Szociális Alap Nemek közötti egyenlőség a munkaerőpiacon kiírásán több mint 5 és fél millió lejt nyert. A 18 hónapos projekt tartalmazza a segédápolói szakképzést, egy tanulmány elkészítését a szakmai szegregációról, továbbá szemináriumokat és médiakampányt az esélyegyenlőség biztosításának fontosságáról. Ugyanakkor létrehoznák a segédápolók szakmai egyesületét is. Péter György, a gyulafehérvári caritas szociomedikális ágazatának vezetője a hírportálnak elmondta: Romániában a legtöbb kórházi segédápolónak nincs szakmai végzettsége, ugyanis ez a szak idáig nem volt benne az iskolai kínálatban. 2011-ben a caritas jegyeztette be ezt az egészségügyi képzést az Oktatási-, az Egészségügyi- illetve a Munkaügyi Minisztériumban. „Romániában hatalmas a rés egy segédápoló és mondjuk egy banki alkalmazott fizetése között. Nyugaton ez nem így van. Szeretnénk, ha ez a szakma elismertebb lenne, ebben segít nekünk ez a pályázat” – nyilatkozta Péter György.
A projekt a Fehér Brassó, Kolozs, Kovászna, Szeben, Hargita, Maros, Iasi, Neamt, Bákó, Suceava, Vaslui és Hunyad megyékben élő nőket szólítja meg.

A karpatinfo.net Szaúdi hittudós: a férfi és nő közötti internetes csevegést tiltja a vallás címmel közli, hogy egy tekintélyes szaúd-arábiai iszlám hittudós szerint vallásilag tilos és bűnnek számít a férfiak és nők közötti csevegés a világhálón. A szaúdi tudósok bizottságának egyik tagja, Abdallah al-Mutlak sejk egy helyi rádiónak nyilatkozva elmondta: a közösségi hálókon keresztül történő társalgás a tiltott „hulva” kategóriájába esik. Ez a vallási szakszó azt a helyzetet írja le, amikor egyedül van egy férfi egy nővel egy magánterületen.
Al-Mutlak figyelmeztetett: az ördög jelen van, amikor férfiak nőkkel beszélgetnek, ezért nyomatékosan kérte a gyengébb nem tagjait, hogy kerüljék el az ilyen helyzeteket, még akkor is, ha a beszélgetés célja információ- vagy tanácskérés.
A szaúdi közösségimédia-felhasználókból vegyes reakciókat váltottak ki a hittudós szavai. Míg egyesek méltatták al-Mutlak álláspontját, mások kigúnyolták őt és nézeteit. „Miért nem tiltják be (a vallási hittudósok) a nőket úgy, ahogy vannak?” – tette fel ironikusan a kérdést az egyik hozzászóló.

Magyar Kurír