Napi sajtószemle

A maszol.ro Mária-szobros Székelyföld-bélyeg jelenik meg a búcsúra címmel közli, hogy székelybélyeget ad ki a pünkösdi búcsúra a Székelyudvarhelyért Egyesület. A szervezet közleménye szerint az első székely bélyeg az autonómiatörekvésekre kívánja felhívni a figyelmet és azt üzeni, hogy egy ezer éve a Kárpát-medencében élő nemzeti közösség önrendelkezésre vágyik. Székelyföld Európa részeként akar autonómiát, önrendelkezést saját ügyeiben ugyanúgy, mint a dél-tiroliak, a katalánok vagy a Finnországhoz tartozó Åland-szigeteken élő svédek. Százötven éve a világ bélyegei nem csupán postai értékcikkek, hanem a kibocsátó ország vagy nemzeti közösség kulturális névjegyei is. Fontos üzeneteket hordoznak, melyeket a kibocsátók szükségesnek tartanak elmondani magukról egymásnak és a nagyvilágnak. Az első székely bélyeg is ezzel a szándékkal jelent meg. Azt üzeni, a székely-magyar emberek nyelvük, történelmi, vallási és kulturális hagyományaik megőrzése érdekében akarnak autonómiát. Az első székely bélyeg igazi filatéliai különlegesség, a csíksomlyói búcsút idézi. A székely bélyeg nem klasszikus postabélyeg, hiszen nem lehet vele küldeményt bérmentesíteni, de a bélyeggyűjtők számára becses filatéliai termék. A levélzáró bélyeg hasonló célt szolgál, mint a pecsét régen, amikor a borítékok, illetve összehajtott papírok nem voltak ragasztófelülettel ellátva.

A levélzárót 25 darabos ívben fogják forgalmazni. Emellett ötezer sorszámosított emlékív is készül. A bélyegen és emlékíven a magyarul és rovásírással feltüntetett Székelyföld-feliraton kívül a csíksomlyói Mária-szobor képe jelenik meg, valamint egy székely címer: háromszögű pajzs kék mezejében arany nyolcágú csillag és növekvő ezüst holdsarló. Ennek érdekessége, hogy nem a Székely Nemzeti Tanács jelképe, mivel ebben a nyolcágú csillag a címertani követelményeknek megfelelően helyezkedik el, sugarai a szélrózsa irányába mutatnak. A hírportál megjegyzi: ez még mindig nem a „székely nemzet címere”, mert abban a holdsarló párjaként nap – nem csillag – látható, mint ahogyan eleink az 1659. május 24. és június 25. között Szászsebesen tartott országgyűlésen törvénybe foglalták. A bélyeg népszerűsítéséhez készült hirdetésben II. János Pál pápa Emlékezet és azonosság című könyvéből idéznek: „A területek, amelyeket egy néptől erővel elszakítottak, bizonyos értelemben a nemzet »szelleméhez« intézett könyörgést, sőt kiáltást jelentenek. A nemzet szelleme ilyenkor fölserken, új életre kél, és harcba száll, hogy visszaszerezze a földnek az őt megillető jogokat”.

A kronika.ro Bronzra „váltják” az agyagot – Készül a Márton Áron-szoborkompozíció és a szekelyhon.ro Teljes alakot öltött a szobor címekkel közlik, hogy Sárpátki Zoltán szobrászművész műtermében elkészült a csíkszeredai Szabadság térre szánt Márton Áron-szoborkompozíció. Az agyagból megformált alkotást gipszből, majd bronzból kell kiönteni.

A művész műtermében szerdán mutatták be az alkotást, amely a bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áron püspököt, illetve egy bérmálkozó lányt és annak bérmakeresztanyját ábrázolja. A köztéri alkotás felavatásához még legalább fél évre van szükség. Sárpátki szerint az agyagból készült változaton részleteiben még dolgozni kell – ez a kezek, lábak, illetve a püspöki kellékek kidolgozását jelenti. Ezt követi a gipsznegatív, illetve -pozitív öntése, utóbbi változatot kell átadni a bronzöntőnek, hogy elkészülhessen a végleges szoborkompozíció. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere emlékeztetett rá: a város által megbízott csíkszeredai szobrászművész nem volt egyedül az alkotás folyamatában, mert elismert művészekből álló grémiumot – Márton Árpád képzőművészt, Bocskai Vince és Vetró András szobrászművészt, illetve Hegedűs Enikő egyházi művészettörténészt – bíztak meg a szakmai segítségnyújtással, és ezt a feladatot kitűnően ellátták. Ráduly Róbert polgármester szerint sok vita előzte meg a szoborcsoport helyéről szóló döntést, még egyházi berkekben sem volt egyetértés arról, hogy hová is kerüljön. Hangsúlyozta: a Szabadság tér mellett, és ellen is lehetne érvelni, de ezt az is befolyásolta, hogy Csíkszereda vásárhelyének első kápolnája, még a barokk templom építése előtt, valahol a közelben állt. „Az olcsóbb stáción vagyunk túl, az öntés költséges, megfelelő öntőművészt találni pedig nagy kihívás” – emlékeztetett Ráduly. Márton Árpád képzőművész, aki a megbízott grémium tagjaként követte a munkát, nagy elégtételnek nevezte a szobor elkészítését. Elmondta: nem egyszerű feladat egy ilyen kompozíció megformálása.

A szoborállítás teljes költségére 689 ezer lejt jelölt meg a megvalósíthatósági tanulmány, amelyet két évvel ezelőtt fogadott el a helyi önkormányzat. Antal Attila alpolgármester szerint a bronzba öntésre Magyarországról kaptak kedvezőbb ajánlatot, és jó esély van arra, hogy ezt egy Kecskeméten dolgozó, erdélyi származású szakember végezze el. A korábbi elképzelésekkel ellentétben egy 60 centiméter magas kőtalapzat is készül a szoborcsoportnak, amely a Szabadság téren felhúzott nagyméretű székely zászló jelenlegi helyére kerül. A szoborállításkor a zászlót eltávolítják – a polgármester ezzel kapcsolatban azt mondta, a város már felhúzott egy másik köztéri székely zászlót. A kronika.ro emlékeztet rá: évekkel ezelőtt már volt próbálkozás Csíkszeredában Márton Áron köztéri szobrának elkészítésére, de a pályázatra benyújtott pályaművek közül a zsűri és a közönség nem ugyanazt tartotta a legjobbnak, így akkor nem került szobor a Szabadság térre.

A Népszabadság (3.o.) Hazafias nevelés himnusszal, hittannal című beszámolója szerint újra fellángolt a vita Romániában az iskolai hittanoktatásról, miután fény derült egy titkos megállapodásra, amelyet a román ortodox egyház kötött az oktatási minisztériummal. Ezzel egy időben kezdte el a képviselőház annak a törvénytervezetnek a vitáját, amely kötelezővé tenné a himnusz mindennapos éneklését az iskolákban, és szigorúan büntetné a romántól eltérő nemzeti jelképek használatát magánszemélyek esetében is. A lap szerint jogvédők attól tartanak, hogy az iskolák az ortodox egyház ellenőrzése alá kerülnek. Toma Patrascu, a laikus államért küzdő ASUR szervezet vezetője szerint nem beszélhetünk választásról, ha a diákokat hivatalból beírják ortodox hittanra. Az egyház képviselői viszont azzal érvelnek, hogy a gyerekek így erkölcsi és hazafias nevelésben is részesülnek.

A kronika.ro Megkerülték a magyar egyházakat című beszámolója szerint érthetetlen az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői számára, hogy a korábbi tárgyalások ellenére az oktatási tárca miért csak az ortodox egyházzal kötött megállapodást az iskolai vallásoktatásról. A magyar egyházi illetékesek közös fellépést sürgetnek. A napokban nyilvánosságra került dokumentum kimondja, hogy az ortodox vallástanárok kinevezése az egyház írásos beleegyezésével történik, ez meg is vétózhatja a pedagógusok állásba helyezését, azonban meg kell indokolnia, miért nem ért egyet a kinevezéssel. Az ortodox egyházzal kötött egyezmény az állami iskolákban való vallástanításra, az ezen belüli teológiai szakokra vonatkozik. „Hiánypótló dokumentum, hasonló megállapodásra a magyar történelmi egyházak esetében is szükség van” – mondta Bustya János lelkipásztor-vallástanár, az Erdélyi Református Pedagógiai Intézet munkatársa. Rámutatott: az oktatási minisztérium legutóbb 2000-ben kötött hasonló megállapodást az egyházakkal, a 2011-ben elfogadott új oktatási törvény is erre hivatkozik. Amikor azonban a felekezetek érvényesíteni szeretnék ennek tartalmát, a minisztérium visszautasítja, arra hivatkozva, hogy már nem érvényes, ugyanis a régi tanügyi törvény alapján köttetett. „A régi nem jó, új nincs, ez egy faramuci helyzet, és már rég orvosolni kellett volna, azonban eddig a minisztérium nem állt szóba az egyházakkal” – szögezte le Bustya János. Emlékeztetett rá: az elmúlt három évben valamennyi szabályozásnál, többek között a vallástanárok kinevezésénél is, az érvénytelennek mondott protokollra hivatkozott a minisztérium. Hozzátette: „Az ortodox egyházzal kötött megállapodás rendet teremt, szabályozza a vallásoktatásban az egyházi jóváhagyás kérdését, eddig ugyanis előfordult, hogy a helyi lelkész, az esperes vagy a tanfelügyelőség adta ki, most viszont leszögezik, hogy ez kizárólag a püspök hatásköre.”

Meglepetéssel fogadta az ortodox egyházzal kötött külön megállapodás hírét a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (KREK) is, mivel régen már létezett együttműködés a szaktárca és a különböző felekezetek között. „Közös volt az ügy, ezért azt előzetes konszenzus után együtt tárgyaltunk a minisztériummal” – mondta Szűcs Éva. A KREK oktatásért felelős munkatársa felidézte: az 1990-es évek elején az egyházak közös egyeztetés után kötöttek protokollumot az oktatási minisztériummal. „Mind nagy lelkesedéssel vágtunk neki, hogy visszaállítsuk a felekezeti iskoláinkat és a vallásoktatást. Rögzítettük és szabályoztuk a viszonyt, de azóta sok idő eltelt, számos törvény megváltozott, és úgy tűnik, a régi protokollum már nem tekinthető érvényesnek” – állapította meg.

Csűry István, az egyházkerület püspöke is „lejártnak” tartja a régi megállapodást, és újat szorgalmaz a jogi háttér rendezéséhez. Szűcs elmagyarázta: egyelőre még jól működik a tárcával a közös munka, az oktatást a felekezeti szakemberek megkérdezésével szervezik meg, még a tankönyvek előlektorálására is lehetőségük van, és vallástanári állásra sem pályázhat senki egyházi jóváhagyás nélkül.

A nagyváradi római katolikus püspökség illetékese, Kiss Albert közölte: az egyházmegyéhez tartozó Bihar és Szilágy megyében magyarul, szlovákul, németül és románul is zajlik a vallásoktatás, a tanárok jelentkezését a püspök hagyja jóvá. „Régen templomi hitoktatás volt. Most minden tanévnek megvan a tanrendje, tantárgyversenyt is rendeznek” – magyarázta. A törvényi háttér rendezése azonban továbbra is téma, holott az érvényes jogszabályok is előirányozzák a felekezeti iskolák sorsának tisztázását. Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum Kisszemináriumának igazgatója szerint hiba lenne az egyház mellőzésével szervezni az iskolai vallásoktatást. „Elgondolkodtató, nem éppen barátságos gesztus az, hogy az ortodoxok a többi felekezet, köztük az erdélyi történelmi magyar egyházak nélkül léptek. Tény, hogy a régi protokollumot már az új tanügyi törvény megjelenése után meg kellett volna újítani” – fejtette ki a Krónikának a gyulafehérvári tisztségviselő. Gál László szerint az érvényben lévő régi, bizonyos szempontokból elavult egyezség is megfelelőképpen biztosította az egyház beleszólását az iskolai hitoktatásba. Tanári versenyvizsgára például mindmáig csak az állhat, aki az egyházi jóváhagyást megszerzi a helybéli plébános ajánlása alapján, és vallástankönyvet is csak főhatósági láttamoztatással lehet kiadni. A főegyházmegyei főtanfelügyelő-helyettes nem emlékszik olyan esetre, amikor valamelyik megyei tanfelügyelőség az egyház szándékos megkerülésével intézkedett volna. „Ha viszont tájékozatlanságból formai hibák történtek, orvosolták a mulasztást” – tette hozzá. Az sem fordult elő, hogy valamelyik hitoktatótól az egyház megvonta volna a támogatást, és a menesztését kérte volna. Gál László úgy látja, a katedrák fogyatkozását főként a gyermeklétszám-csökkenés okozza.

Fehér Olivér, a romániai evangélikus-lutheránus egyház püspöki titkára kifejtette: az evangélikus egyház szórványegyházjellege miatt többnyire a reformátusokkal együttműködve szervezi meg a vallásoktatást. Mivel az iskolai oktatás magyar nyelven zajlik, általában az egyház dönt az oktatók személyéről. Lelkészek vagy vallástanárok oktathatják a gyerekeket az iskolákban, de Erdélyben nincs vallástanárképzője az evangélikus egyháznak, csak Budapesten képeznek vallástanárokat. „Mivel szórványegyház vagyunk, ezért a reformátusokkal közösen tartjuk a vallásórákat, hiszen dogmatikailag nincs lényegesebb különbség a két felekezet között” – részletezte a püspöki titkár. Így Kolozsváron reformátusok tartják az iskolai vallásórákat az evangélikus gyerekek számára is, az evangélikus egyháznak emellett gyülekezeti hittanórája is van az evangélikus identitás ápolására. Evangélikus vallástanárok egyébként a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban tanítanak, de itt is közösen szervezik a vallásoktatást a reformátusokkal.

A Magyar Nemzet (17.o.) Szent Imre Várpalotán címmel számol be arról, hogy immár hagyományosan az idén is Várpalota adott otthont a vadászati kultúra napjának, amely rengeteg programmal várta az érdeklődőket. A napot „pazar” koncert zárta, amellyel a szervezők Szent Imre herceg emléke előtt tisztelegtek, akire – Szent Hubertus mellett – a magyar vadászok közül egyre többen tekintenek égi patrónusukként.

A Magyar Hírlap (12.o.) Drámapályázat Szent Márton-napra címmel adja hírül, hogy nyílt drámapályázatot hirdet Szent Márton születésének közelgő 1700. évfordulója alkalmából Szombathely önkormányzata, a nyertes pályaművet 3 millió forinttal díjazzák, és 2016-ban, a jubileumi évben műsorára tűzi a Weöres Sándor Színház. Puskás Tivadar, a város Fidesz-KDNP-s polgármestere elmondta: olyan új magyar dráma megírását várják a pályázóktól, amely Európa legnépszerűbb szentjének, az ókori Savaria szülöttjének élettörténetéből és szellemi hagyatékából kibontható, ma is érvényes és időszerű üzenetet fogalmaz meg, Emellett olyan embert mutat be, aki a maga idején Európa modern gondolkodású, társadalomformáló alakja volt. A 2014. december elsejéig postai úton beérkező jeligés pályázatokat a színházi és irodalmi élet jeles képviselőiből álló bírálóbizottság értékeli. Jordán Tamás, a színház igazgatója közölte: arra számítanak, hogy nagy lesz az érdeklődés, akár több mint száz pályamű is beérkezhet, mint ahogyan ez történt a Weöres-centenárium évében meghirdetett pályázat esetében. Szommer Ildikó, a Szent Márton Programiroda vezetője elmondta: eddig még nem készült magyar nyelven olyan dráma, amely Szent Márton életét örökítette volna meg, ezért is gondolják úgy, hogy a szerzők érdeklődését felkelti ez a lehetőség. Hozzátette: a 2016-ban tervezett ősbemutató jól illeszkedik abba a programsorozatba, amellyel Szent Márton szülővárosa tisztelegni és emlékezni szeretne. A pályázati kiírás rövidesen olvasható lesz a www.szentmarton.hu honlapon és a színház hivatalos honlapján is.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír